A fõ kérdés nem az idei, hanem a 2011-es hiány: úgy tûnik, az Orbán-kormányt nem engedi 3 százalék fölé az unió, ez pedig nemcsak az adócsökkentési terveknek tehet be, de a szükséges reformokat is lassíthatja.

"Azt sem merem elmondani, ha görög salátát vacsoráztam, nehogy félreértsék, erre jön egy magyar kormányzati ember, és nekiáll bizonygatni, hogy az országa számára Görögország sorsa a legvalószínûbb" – idézi a Portfolio.hu egy külföldi elemzõ nekik írt levelét, mint annak példázatát, milyen megrökönyödést okozott Kósa Lajos tódítása [1]. Az államcsõdöt vizionáló nyilatkozat nyomán az addig pluszban levõ magyar tõzsde a nyugati trendekkel szembefordulva esésnek indult, a forint pedig a régiós devizáktól elszakadva jelentõsen gyengült [2].

Nem akarják komolyan venni a hitelezõket

Miközben egyfelõl teljes a bizonytalanság, mit is akar csinálni kormányon a Fidesz, a párttól érkezõ jelzések arra utalnak, hogy nem akarják komolyan venni az EU-IMF páros, illetve a befektetõk, a piac elvárásait. Ennek is köszönhetõ, hogy Kósa Lajos szavai jelentõs mozgást indítottak el az amúgy is bizonytalan piacon – mondta  Orbán Gábor, az Aegon portfoliómenedzsere. Azonban lát egy másik, ezzel párhuzamos magyarázatot is arra, miért szakadt el csütörtökön a forint a régiós devizák mozgásától, illetve miért fordult mínuszba a BUX. A magyar eszközök szerinte – egyébként a régiós kötvényekhez hasonlóan – felülárazottak voltak, a forintárfolyam 272-es szintnél túlértékelt volt, így volt terepe is – az egyébként minden bizonnyal a politikusi nyilatkozatok kiváltotta – gyengülésnek.

Miközben szinte semmit nem lehet tudni, amit mégis, az Orbán Gábor szerint nem jó: azok a lehetõségek, irányok, amik a Fidesz kommunikációjából körvonalazhatóak, nem tûnnek reálisnak a piac számára. Felvetésünkre a szakértõ úgy vélte, amit a kormány el szeretne érni, az akár lehetne kívánatos: ha a strukturális reformok egyszeri, a hiányt növelõ költségét sikerülne elfogadtatni a nemzetközi szervezetekkel, könnyebben és gyorsabban lehet szükséges reformokat elindítani. Azon azonban nem lehet csodálkozni, még ha az új  kormánynak ehhez nincs is köze, hogy Magyarország iránt nincs meg a nemzetközi bizalom. Az elmúlt évek után ez nem elvárható, a görög válság pedig nyilván hozzájárult ahhoz, hogy Brüsszel még nehezebben toleráljon bármilyen kilengést.

Az igazi kérdés egyébként nem az idei hiány: Orbán szerint az állami vállalatok adósságkonszolidációjával, azaz ennek a több százmilliárdos tételnek az egyszeri rendezésével el lehet vinni akár 7 százalék fölé is az idei deficitet. Ezt – hangsúlyozottan mint egyszeri, a rendszert visszatérõen nem terhelõ tételt – Brüsszel és az IMF is elfogadhatja. De enélkül is látszik, hogy 3,8 százalék helyett valahol 4-5 százalék között áll meg a hiány: csontvázak tömegével nincsenek, de néhány ponton valóban nem tarthatóak a Bajnai-kormány számai. Egy egyszázalékpontos hiánytúllépés azonban még nem nevezhetõ elszállásnak.

Kettõhússzal a falnak

A gond ott van, hogy jövõre viszont már 3 százalék alatti mutatót kell felmutatnunk, ebbõl engedni jogi lehetõsége sincs igazából az uniónak, a 2004 óta zajló túlzott deficiteljárás minden lépcsõjén túl vagyunk – hangsúlyozza Orbán Gábor. Ha ezt mégsem venné figyelembe a Fidesz, és a kormány megpróbálna ragaszkodni a magasabb hiánypályájával járó gazdaságpolitikai elképzeléseihez, az egyebek között a most az országnak védernyõt jelentõ IMF-EU hitelkeret rendelkezésre állásának felfüggesztésével járhatna, illetve akár azzal is, hogy a GDP 2,5 százalékát kitevõ uniós támogatások folyosítását felfüggesztenék. A piacok reakciója egyértelmû lenne: az államkötvényekre elvárt hozam jelentõsen emelkedne – tovább növelve az államadósság-finaszírozás terheit –, a forint árfolyama elszállna, a devizahitelesek õrjöngenének, egy önmagát erõsítõ folyamat révén "220-al robognánk a falnak".

Egy forint elleni támadást is megalapozott Kósa

Az alapproblémát hasonlóan látja Samu János, a Concorde makroelemzõje is. "Nagyon zavaró, hogy nem látszik egyértelmûen, mit tervez a jelenlegi kabinet, egyszerûen nem lehet kibogozni a kommunikációból, hogyan viszonyul a Fidesz a gazdaságpolitikához" – említi a szerinte legnagyobb problémát. Ez a hetek óta tartó általános bizonytalanság és a csütörtökön napvilágot látott politikusi nyilatkozatok ráadásul megteremthetik egy forint elleni támadás alapját.

A gyengülés már elkezdõdött a régiós társakhoz képest is, hiszen csütörtökön a cseh koronával és a zlotyval szemben is leértékelõdött a forint. Ha a mostani helyzetben a jelentõs nemzetközi véleményvezérek bármelyike a forint gyengülésén akar nyerni, kényelmesen megteheti ezt, Samu szerint eddig csak szerencsénk volt, hogy senki nem akart erre játszani.

A csütörtöki események tanulsága, hogy az eddigi bizalom meggyengült, de nincs itt az összeomlás. Ez akkor lenne, hogy ha esetleg az új kormány nem akarna odafigyelni a költségvetés helyzetére. Samu szerint a 4,5 százalék körüli GDP-arányos deficit tûnik reálisnak, de „nagy kérdés, hogy milyen egyszeri tételeket tesznek bele, illetve biztos vannak olyan kötelezettségvállalások, amikbe mi nem láthatunk bele, így azt sem tudhatjuk, azok milyen nagyságrendûek” – fogalmazott. Az elmúlt napok eseményeinek fényében azt várja, hogy a Fidesz a 6-7 százalék helyett 5 százalék környéki deficitet fog megcélozni. Ha ennek jó lesz a kommunikációja, akkor az egy szép erõsödést is eredményezhet.

De mit is akar a Fidesz?

A deficit az EU-val és az IMF-el kötött megállapodás értelmében érdemben nem lehet nagyobb a GDP 3,8 százalékánál, míg a Fidesz 6-7 százalékról beszélt, ami 700-800 milliárdos mozgásteret jelentett volna az új kormány számára.

Elsõ látásra úgy tûnhet, három nap alatt rejtélyes módon több százmilliárd forintnyi ûr keletkezett a magyar állam költségvetésében. Hiszen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hétfõn még arról beszélt [3]: az átadás során egyelõre semmilyen csontváz nem esett ki a szekrénybõl. Kósa Lajos és Varga Mihály csütörtökön viszont már új hangot ütött meg, egyik államcsõd-közeli helyzettel [4] riogatott, a másik a szekrénybõl hétvégén hullani kezdõ [5] csontvázakat ígért.

A riogatás ezúttal nem alaptalan kifejezés: a Kósa-beszéd után néhány óra alatt több száz pontot esett a tõzsde. A forint árfolyama is megsínylette a fideszes politikusok kommunikációját, estig 7-9 forintot drágultak a vezetõ devizák. A világ valutái közül – a Bloomberg adatbázisában 170 szerepel – a forint szenvedte el a legnagyobb esést csütörtökön.

A brüsszeli pofon

Az események hátterében Orbán Viktor brüsszeli látogatása áll. A magyar kormányfõ  és az unió vezetõinek megbeszélésein Brüsszel világossá  tette: az Európai Unió nem támogatja az idei magyar költségvetési hiány növekedését. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki, Orbánnal közös sajtótájékoztatóján azt mondta [6]: Magyarország nagyon kényes helyzetben van, és sürgette a deficit lefaragását, a pénzügyi konszolidáció felgyorsítását.

Mindez azt jelenti, hogy Brüsszel keresztülhúzni látszik azt a kormányzati gazdaságpolitikai elképzelést, hogy idén a tervezettnek csaknem kétszeresére növelik, majd a következõ években folyamatosan lefaragják a hiányt. Az elmúlt hetekben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter rendszeresen, már a kijelölt miniszterek május 3-i bemutatásakor [7] emlegette a 6,5 százalékos hiányt; a hétvégén pedig a megszûnõ pénzügyminisztériumban is egy épp ekkora hiányról szóló furcsa dokumentum bukkant fel [8]. Matolcsy ráadásul miniszteri meghallgatásán is azt mondta [9], fontosabb a növekedés beindítása, mint a költségvetési egyensúlyra törekvés.

A jelenlegi költségvetésben 987 milliárd forintos, a hazai össztermék (GDP) 3,8 százalékára rúgó költségvetési deficit szerepel. Egy 6,5-7 százalékos hiány – változatlan GDP-vel számolva – tehát 700-800 milliárd forintos mozgásteret jelentett volna az új kormány számára.

Ötletek voltak, bejelentések nem

Hogy ezt mire költötték volna, azt persze nem tudjuk, ötletekben mindenesetre nem volt hiány. Orbán Viktor, még a kampányban, nagyarányú adócsökkentés [10]t ígért már erre az évre – bár a kormányprogramban végül lényegében már nincs szó adócsökkentésrõl –, Matolcsy forintosítaná [11] a devizahiteleket, már júliustól megszüntette volna a szuperbruttót [12], és családi adózást ígért 2011-re. A kampányban is röpködtek a tíz- és százmilliárdok: az ígéretekbõl jutott a kórházaknak [13], a sportnak [14], az oktatásnak [15] is, míg Fónagy János a bezárt vasútvonalak újranyitását [16] ígérte meg.

A mostani brüsszeli jelzések azonban egyértelmûvé tették, hogy ez az út járhatatlan a Fidesz számára, ami az elõzmények fényében nem meglepõ: „Az IMF és az Európai Bizottság nem tud tolerálni olyan gazdaságpolitikát, amely a mostani 4 közelirõl 7 százalék fölé löki a hiányt” – írtuk [17] tavaly novemberben.

A helyzet azóta csak romlott: egyes elemzõk azt furcsállották [18], hogy a Fideszt nem aggasztja az államadósság és a deficit növekedése, mások arra hívták fel a figyelmet arra is, hogy vissza kell vonni [19] a populista választási ígéretek egy részét. Az uniónak a saját szabályrendszere sem tenné lehetõvé [20], hogy engedékeny legyen velünk. Május elején látni lehetett [21] azt is, hogy a jelenlegi piaci környezetben az IMF sem megy bele egy jelentõsebb deficitnövekedésbe (holott Matolcsy még a parlament alakuló ülésén is azt mondta [22] lapunknak, hogy a görög válság nem ront a tárgyalási pozícióinkon). Különösen annak fényében, hogy elemzõk szerint a nyolcvan százalékos államadósság mellett egyébként is mûködésképtelen a Matolcsy-modell, az, hogy a gazdaság a növekedésbõl megtérülõ állami kiadásokkal indítsuk be.

Elrontott kommunikáció

A deficit növelésének brüsszeli elutasításának hatására vett új irányt csütörtökön a Fidesz kommunikációja. Miután eldõlt, hogy érdemben nem nõhet a deficit, tehát marad a gazdaságpolitikai kényszerpálya, és nincsenek pluszpénzek sem a gazdaság felpörgetésére, sem a kampányban tett ígéretek betartására, elõ kellett venni a kormányváltások utáni csodafegyvert. Azt, hogy a helyzet rosszabb, mint eddig hitték, hogy az elõzõ kormányok mégiscsak csontvázak tömegét rejtették a szekrényekben, hogy a következõ éveket is kríziskezeléssel kell tölteni, hiszen az államcsõd szélén az ország.

Ennek a kommunikációnak –  azon túlmenõen, hogy a 20 milliárd eurós hitelcsomagból fel nem használt 5,7 milliárd euró fényében jócskán alaptalannak tûnik – nagyon negatív üzenete van. Nigel Rendell, a londoni RBC Capital szakértõje azt mondta, a magyar gazdaság nincs vészhelyzetben, Kósa Lajos nyilatkozata a gazdaság rossz állapotáról „veszélyes játék”, míg Manik Narain, a londoni UBS AG feltörekvõ piaci stratégája arra figyelmeztetett, hogy a görög válságra vonatkozó utalások egyértelmûen félelmet keltettek a piacokon.