Az MSZP vasárnapi, rendkívüli kongresszusa egy 12 pontból álló feladatcsomagot fogadott el - jelentette be vasárnap Lendvai Ildikó. A pártelnök szövetséget ajánlott a munkavállalói érdekképviseleteknek a politikai tisztogatás elleni fellépésben. A szocialisták felszólították a kormánypolitikusokat, hogy hagyjanak fel a forintot gyengítõ felelõtlen megnyilatkozásaikkal, és hozzák nyilvánosságra a Nemzetközi Valutaalappal, valamint az EU-val folytatott tárgyalásokon elfoglalt pozíciójukat. A kongresszusi állásfoglalás szót emel a demokrácia védelme, így az állam és az egyház szétválasztása érdekében, de a társadalmi különbségek csökkentése, így a nyugdíjak értékének megõrzése mellett is. Az MSZP feladatai közé tartozik a júliusi tisztújítás elõkészítése és egy új, négyéves ellenzéki stratégia kidolgozása is. A párt megkezdi a felkészülést az õszi önkormányzati választásokra - olvasható a kongresszusi állásfoglalásban.

A kongresszus felhívást tett közzé arról, hogy egymillió forint tõkével - amelyet a párt frakciójának tagjai adnak össze - segélyalapot hoznak létre az árvízkárosultak megsegítésére - mondta vasárnap délután Mesterházy Attila. Az MSZP frakcióvezetõje azt kérte a többi parlamenti párttól, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A párt kongresszusi tagjai felhívást intéztek a miniszterelnökhöz, amelyben a forint elleni támadások befejezését követelték. Mesterházy Attila bejelentette, hogy a közszférában dolgozók védelme és a politikai tisztogatások megakadályozása érdekében tanácsadó- és jogsegélyszolgálatot hoznak létre.

Az MSZP értékelési és átértékelési kényszerbe került - mondta a párt vasárnapi kongresszusának vitaindítójában Mesterházy Attila. A szocialisták frakcióvezetõje hozzátette: korábban elkerülték, hogy mélyreható következtetéseket vonjanak le politikájuk sikereibõl és kudarcaiból. A politikus szerint maguknak és a csaknem egymillió választónak is tartoznak azzal, hogy õszintén értékeljék a párt helyzetét. Az MSZP válasza a jelenlegi helyzetben az eszközeiben is megújuló szociáldemokrácia, amely ismét méltóvá válik a választók nagy többségének bizalmára. A párt célja nem a hagyományos értelemben vett gondoskodó jóléti állam, hanem a jóléti társadalom létrehozása. Az állam eszköz, ha esélyt ad, szolgáltat és fejleszt - áll Mesterházy Attila értékelõ dolgozatában, amelyet vasárnap a párt zárt kongresszusi ülésén olvasott fel.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, az MSZP korábbi elnöke "meglepõen jó dolgozatnak" nevezte a frakcióvezetõ értékelését. A politikus szerint Mesterházy Attila "jól helyezi el az országot és a baloldalt a nemzetközi környezetben, jól érzékelteti a haladás és az igazságosság konfliktusát. De nem kellene a fürdõvízzel együtt a gyereket is kiönteni". Az MSZP az elmúlt húsz évben bár több esetben tett kíséretet arra, hogy meghatározza önazonosságát, fõ ideológiai irányvonalát, ezzel a mai napig adós maradt - áll Gyurcsány Ferenc elemzésében, amelyet blogjában hozott nyilvánosságra. A korábban javasolt, harmadik út politikája a magyarországinál jóval fejlettebb nyugat-európai országokban is megbukott, a magyar társadalom, a baloldali választók többsége nem tudott azonosulni lényegi megállapításaival. Gyurcsány Ferenc megerõsítette, hogy ebben az átmeneti idõszakban nem célszerû az elnöki és a frakcióvezetõi tisztséget egy kézbe helyezni. A volt kormányfõ a kongresszuson nem beszélt a pártelnöki és frakcióvezetõi poszt szétválasztásának szükségességérõl - mondta a kongresszus után Mesterházy Attila.

A válság elõtt is mélyponton volt az MSZP népszerûsége, és a válságkezeléssel párhuzamosan számos súlyos hitelrontó történet csorbította az újraéledni látszó hitelességet - áll Bajnai Gordon kongresszushoz írt levelében. A volt kormányfõ szerint egy párt legfõbb kincse, tõkéje a hitelessége. A válságkezelés olyan befektetés volt, amely ezt a tõkét gyarapíthatja. A volt miniszterelnök szerint a hitelesség visszaszerzésének záloga a szervezeti, személyi megújuláson túl az, hogy a párt érdeke soha ne térhessen el az ország érdekétõl.

Az MSZP kongresszusa vasárnap titkos szavazással arra kérte a parlamenti frakciót, hogy állítson önálló államfõ-jelöltet. A szavazatok több mint 94 százalékával Balogh Andrást, Magyarország bangkoki nagykövetét javasolták a köztársasági elnöki jelölti posztra. Lendvai Ildikó pártelnök azzal indokolta a jelölést, hogy az ellenzéki pártok közül egyedül az MSZP-nek van ehhez elég ereje és törvényes joga.