Természeti katasztrófához hasonlította a Legfelsõbb Bíróság szerdai határozatát Béres László, Hajdúhadház polgármestere. Az ítélet szerint jogellenes a cigány tanulók elkülönített oktatása a város iskoláiban.

Azt egyelõre nem tudni, mekkora veszteség éri a települést az ügy kapcsán, hiszen az intézményektõl kártérítés is követelhetõ.

Biztos azonban, hogy Hajdúhadház az eddiginél is nehezebb anyagi helyzetbe kerül, hiszen elesik minden uniós és hazai pályázati lehetõségtõl.

A polgármester szerint az intézményeikben nincs szegregáció, csak kisebbségi oktatás-nevelés. Azt mondja, arról, hogy a cigány tanulók száma folyamatosan emelkedik, nem õk tehetnek, hanem a jelenlegi szociál-politika, amely a gyerekekkel tartatja el a családokat.

A kisebbségi önkormányzat elnöke, Hortó József elismeri a város vezetõinek és pedagógusainak munkáját, szerinte õk az elmúlt években mindent megtettek az integrációért. A kisebbségi önkormányzat egy határozatot adott át a Legfelsõbb Bíróságnak, amelyben kérték, hogy a döntéskor vegyék figyelembe, mi mindent tett a város az integrációért.

„Tömegesen fogják elvinni a  gyerekeket, nem lesz kik közé integrálni”

– Mindent megtettünk, ami az integrációt célozta – véli a település polgármestere, Béres László. A bíróság szerdai döntése kimondja: fel kell számolni azt a szegregációt, ami a város vezetõi szerint nem létezik az intézményekben. A Földi utcai épületben négy osztályt már korábban megszüntettek, a gyerekeket átvitték a többi csoportba. Szakiskolát hoztak létre, az ott tanulók 90 százaléka is halmozottan hátrányos helyzetû.

A polgármester állítja: egyik napról a másikra nem tudják megoldani a helyzetet. Elmondása szerint a településen fokozódik a probléma: az óvodákban és az általános iskolák elsõ osztályaiban már több a cigány gyerek, mint a nem cigány.

Az intézményeik fejlesztésre szorulnak, az egyik iskolában az ebédlõ az wc-re nyílik, a másikban a tornaterem életveszélyes, de ez senkit sem érdekel. Most azt kell megvárniuk, miként reagálnak a többségi szülõk a döntésre.

– Biztosra veszem, hogy tömegesen fogják elvinni a  gyerekeket az intézményekbõl, és akkor majd nem kell integrációról beszélni, mert nem lesz kik közé integrálni. A mûvészeti oktatás is veszélybe került, a halmozottan hátrányos helyzetûektõl nem lehet tandíjat szedni – tette hozzá Béres László, s folytatta: az óvodákban mostanra több a halmozottan hátrányos helyzetû, oda már az többi család gyerekeit kellene integrálni, mert õk vannak kevesebben, de arra sajnos nincs normatív támogatás. A legújabb oktatási törvény szerint az óvodai felvétel kapcsán szeptembertõl elõnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetûeket. Ám a településen kevés hely van az óvodákban, a törvény betartása így azt követelné meg, hogy olyan adófizetõ szülõk gyerekeit utasítsák el, akik a minimálbérért dolgoznak, és a helyükre olyan gyerekeket kellene felvenniük, akiknek a szülei nem is akarnak munkába állni.

– Ha így cselekednénk, sokan nem tudnának visszamenni a munkahelyükre. Azt kellene mondanunk az anyáknak, hogy álljanak be a segélyesek közé a sor végére. Hát mi ezt nem fogjuk megtenni!  – fûzte hozzá. A helyhiány, és ezzel együtt a probléma tovább fog súlyosbodni a óvodázási támogatás bevezetésével 2009 januárjától, hiszen az a segítség szintén csak a halmozottan hátrányos helyzetû családok gyerekeinek jár.

Mára megoldódott

– Szerettük volna, hogy az önkormányzatot ne hozzák még nehezebb anyagi helyzetbe – mondta portálunknak Hortó József, a kisebbségi önkormányzat elnöke. – Nem tudtuk elérni annak ellenére sem, hogy a bíróságnak átadott nyilatkozatunkból kiderül: 2008-ra szerintünk megoldódott a településen az integráció. Számomra az a legszomorúbb, hogy a vita túllépte a település határait – tudatta.