A felmérések alapján a továbbtanulás egyre kevésbé függ a társadalmi háttértõl, ami pedig szintén elterjedt vélekedés. Egy, a középiskolások körében végzett kutatás szerint csak a diákok néhány százaléka mondja azt, hogy anyagi okok miatt nem folytatja a tanulmányait - mondta Fábri István, az Educatio vezetõ elemzõje. A középiskolások 57,7 százaléka elengedhetetlennek nevezi a felsõfokú képzést, és így vagy úgy, de igyekszik bekerülni a felsõoktatásba. További 22,5 százalék szerint "szükséges" a diploma az érvényesüléshez, és mindössze 2 százalék tartja azt feleslegesnek. Ennek megfelelõen a diákok több mint háromnegyede érettségi után azonnal továbbtanulást szervez; 15 százalék akarja magát kipróbálni a munkaerõpiacon és 3,6 százalék menne külföldre.

Az elmúlt tíz évben egyébként hatalmas hullámzás figyelhetõ meg a felsõoktatásba jelentkezõk létszámában. Az évtized közepéig nagyarányú felfutás volt jellemzõ: míg 2000-ben 139 ezren akartak bejutni valamelyik egyetemre vagy fõiskolára, 2004-ben már 167 ezer volt ez a szám. Ettõl kezdve négy éven át folyamatosan csökkent a jelentkezõk száma - 2008-ban már csak 96 ezer volt - ez a tendencia azonban az évtized végére megállt. Sõt, a bolognai rendszer bevezetésének, illetve a mesterképzések meghirdetésének köszönhetõen ismét nõtt a jelentkezési arány, 2010-ben elérte a 140 ezret.

A 2005-ben kezdõdött csökkenés ellenére a felvettek száma érdemben nem változott. Ez azt jelenti, hogy az évtized második felére érezhetõen könnyebben be lehetett jutni a hazai felsõoktatási intézményekbe - hangzott el a konferencián. A 2000-2004-ig tartó csökkenés okait a szakemberek részben demográfiai okokkal magyarázzák. A 15-19 éves korosztály létszáma ugyanis lassan, de folyamatosan csökkent. Ma is egyre kisebb az érettségizõk száma, ami elõbb-utóbb minden más, pozitív hatás ellenére a felvétel eljárásban is megmutatkozik majd - mondta Fábri István. Hozzátette, az idõsebb korosztályból is egyre kevesebben jelentkeznek a felsõoktatásba, és ez a folyamat az elkövetkezõ években csak erõsödni fog.

Ami az egyes szakokat illeti, 2007 óta minden egyes évben a turizmus-vendéglátás szakot választják a legtöbben az elsõ helyen. Ezt követi a gazdálkodási és menedzsment szak, a mérnök informatikus, illetve a jogász szak. A kommunikáció és médiatudomány 2006-ban még a 3., 2010-ben már csak a 7. helyen állt, míg a nemzetközi gazdálkodás szak ugyanebben az összehasonlításban a 15. helyrõl a 8. helyre ugrott elõre.