Az egyébként is lelassult, és csak lassan talpraálló lakáspiac számára újabb érvágás lehet a hitelfelvételi lehetõségek további szûkítése. Elsõ megközelítésben drasztikusnak tûnik a deviza alapú jelzáloghitelezés - a tervek szerint már idén szeptembertõl való - teljes beszüntetése. Bár manapság a tranzakciók kb. 65-70%-a új hitel felvétele nélkül zajlik, s a forinthitelek aránya az új hitelekben 70% közelében van, még most is jelentõsen alacsonyabb törlesztõ részletet biztosítanak az euróhitelek, így lesznek, akik azért esnek majd ki a lakáspiac vevõi közül, mert ezen magasabb törlesztõrészleteket már nem tudják vállalni.

Az esetleg újra csökkenésnek induló kereslet csökkenõ árakhoz, a fizetési problémával küszködõ adósok "beragadásához", a bankrendszer kockázati költségének növekedéséhez, valamint az ingatlaniparág gazdasági teljesítményének csökkenéséhez vezethet.

"A forinthitelek tekintetében kulcskérdés az alapkamat alakulása. Szigorú fiskális politika és erõsödõ gazdaság mellett a nemzetközi pénzpiaci tendenciák függvényében tovább süllyedhet az alapkamat, és ez javíthat majd a forinthitelek versenyképességén, de addig egy ilyen típusú intézkedés mellé átmeneti ellensúlyozó lépések is szükségesek lennének."- hangsúlyozta Nagygyörgy Tibor. "Megfontolandó lenne az alapkamat jelentõsebb csökkenéséig, a következõ 2 évben egy rövid idõre (pl. 3 évre) szóló kis mértékû (pl. 3%-os) kamattámogatás nyújtása a lakásvásárlási forinthitelekre. A tavalyi éves mintegy 500 Mrd forintos új lakáshitel-volumennel számolva ez az elsõ évben 15, a 2-4. évben 30 Mrd forintos állami kiadással járna, de hatása nagyon pozitív lehet a lakáspiacra."

Ugyanígy csökkentené a hitelköltségeket a banki forrásköltségek mérséklése a másodlagos jelzáloglevél-piac élénkítése, valamint a jelzáloglevél kibocsátás kereskedelmi bankok részére történõ engedélyezése.

Kérdés még továbbá az is, hogy a bankadó milyen formában fog megvalósulni, és ebbõl mennyit hárítanak majd át a pénzintézetek a hitelköltségeken át a hitelfelvevõkre, illetve a bankadó hogyan befolyásolja majd a bankok hitelezési készségét, és ez milyen hatással jár majd az ingatlanpiacra.

A negatív hatások mellett ugyanakkor kétségkívül vannak pozitív hatásai is a kormányzati intézkedéseknek, de ezek várhatóan csak középtávon éreztethetik hatásukat. Sokat lendíthet a keresleten az SZJA 2011-tõl hatályba lépõ csökkentése. Az így a háztartásoknál maradó szabad jövedelmekbõl (amelyek egy része lakáshitel-törlesztésre lesz "váltható") több irányulhat a lakáspiac felé. Az SZJA csökkenés és a gazdaság növekedési pályára állítása a jövõbe vetett hitre, és a fogyasztói hangulatra is pozitív hatással lehet majd, mely kiemelkedõen fontos mozgatórugója a lakáspiacnak.

Üdvözlendõ a Nemzeti Eszközkezelõ Társaság létrehozásáról szóló döntés is. A kilakoltatási moratórium év végéig való meghosszabbítása segít elkerülni, hogy a bedõlt hitelek mögötti lakások tömegesen a piacra kerüljenek, ugyanakkor a moratórium sokadik kitolása azzal a kockázattal járhat, hogy a hitelfelvevõkben hamis illúziót kelt nemfizetésük hatásának megítélésében, és a bankrendszer stabilitását is veszélyeztetheti az elhúzódó megoldáskeresés. Ezért feltétlen törekedni kell arra, hogy év végére felálljon az a rendszer, amely megfelelõ megoldást nyújt, és amelynek költségeit az adós, a bank és az állam közösen viselik.
A lakáspiaci mélypontról való kilábalásának gyorsításához a fentieken túl további intézkedések lennének üdvösek, részben lakásvásárlók, részben a lakásépítõk helyzetének javításával. Nagygyörgy Tibor javaslatai:

- A tavalyi áfaemelés miatt a válságot jobban megsínylõ újépítésû lakások vásárlásának élénkítését, az eladatlan készlet mihamarabbi felszívását és a lakásépítés újbóli beindulását szolgálhatná az új lakások 25%-os áfaterhének mérséklése, akár 5%-ra. Erre az EU szabályozása lehetõséget ad. Ha megfontoljuk, hogy egy új lakás bekerülési költségének becslések szerint 40% feletti része adókon, járulékokon és a foglalkoztatás növelésével az elmaradó szociális és munkanélküliségi kiadásokon keresztül visszafolyik az államkasszába, a kereslet élénkítése egyértelmû célként fogalmazódik meg.

- Bizonyos követelményeknek megfelelõ építõipari cégeknél (pl. 100 munkavállaló, tartozásmentesség, képzési vállalás, stb.) alkalmazott fizikai dolgozók számára Start "Építõ" kártya biztosítása 2-3 évre, amikor is alacsonyabb közterheket kell csak fizetniük.

- Építõipari cégek bevonása a szociális reform részeként megvalósuló közmunka programba, fõként segédmunkásként történõ foglalkoztatáson keresztül.

- Bár az illetékszabályok racionalizálása már tavaly elindult, rejt még potenciált, pl. az új lakások illetékmentességének 30 millió Ft-ig történõ kitolásában.