A Raul Castro kubai elnök, Jaime Ortega havannai érsek és Miguel Angel Moratinos spanyol külügyminiszter találkozója után bejelentett döntés értelmében a foglyok és családtagjaik Spanyolországba távozhatnak. A szigetország emberi jogokat védõ szervezete nem elégedett. Szerintük a kényszertávozás Spanyolországba nem ugyanaz, mint a teljes szabadság. Számításaik szerint egyébként, a havannai kormány döntésének végrehajtása után 110 politikai fogoly marad Kubában.

A kubai vezetésre február óta egyre nagyobb nyomás nehezedett a politikai foglyok szabadon engedését illetõen, miután egy éhségsztrájkot folytató ellenzéki - Orlando Zapata Tamayo - februárban meghalt, egy másik rab pedig, súlyos állapotban van. Guillermo Farinas szintén február óta nem hajlandó enni. Õt március óta egy kórházban intravénásan etetik. Állapotáról nemrég beszámolt a Granma címû napilap is, pedig a kubai állami sajtó általában hallgat az ellenzékiek tiltakozó akcióiról - jegyzi meg írásában a BBC, brit közszolgálati médium internetes kiadása.

Kubában hivatalosan egyébként nem használják a "politikai fogoly" elnevezést, hanem az Egyesült Államok által fizetett zsoldosoknak hívják az ellenzékieket, akiknek célja a havannai hatalom megdöntése.

A kommunista ország utoljára II. János Pál pápa 1998-as látogatása után, 1998-ban engedett szabadon tömegesen foglyokat, összesen 101 embert.