„A jó munkás ember mibõl él? A jó munkás ember, az okos Szalacsit biztos ismeritek...”

A klasszikussá vált mondat kerül a táblára. A Parlament elõtt több volt az újságíró, mint a demonstráló. De nem is csoda, a szervezõ szerint már nincs remény arra, hogy valaha is hozzájussanak a pénzükhöz.

A Megyeri hidat két éve adták át. Az építésén több száz alvállalkozó dolgozott. Hozták a gépeiket, szerszámaikat, fizették a munkásaikat, majd kiállították a számlákat. De sokszor csak hónapok után kapták meg a pénzüket. Az utolsó részletet azonban soha.

Ezért már sokszor tüntettek. A céget, amely összesen csaknem 2 milliárd forinttal tartozik nekik, azóta felszámolták.

„Remény már egyáltalán nincs, a vállalkozók nagy része már lemondott a pénzrõl, a vállalkozók nagy része tönkre is ment. Tudunk olyan vállalkozókról, akik elvesztették otthonaikat, volt, aki öngyilkos lett” – mondta Horváth László vállalkozó.

A demonstrálók most már az ország összes, hasonló helyzetben lévõ vállalkozásának nevében beszélnek. Azt szeretnék elérni, hogy az állam ne adjon megbízást olyannak, aki nem vállal garanciát az alvállalkozók kifizetésére, és nincs megfelelõ tõkéje. A kormányprogramban szerepelt a körbetartozások felszámolása. A kormányszóvivõ azt mondta, már hoztak intézkedéseket.

„Felírtam néhány példát. Építési beruházásoknál kötelezõ az alvállalkozók elsõ körben történõ kifizetése. A generálkivitelezõ csak akkor kapja meg a pénzét, ha az alvállalkozót már kifizette” – mondta Nagy Anna kormányszóvivõ.

Például az állami beruházásoknál törekednek arra, hogy ne lépjék túl a 30 napos fizetési határidõt.