- Mit tudhatunk meg önrõl, családjáról, iskoláiról, foglalkozásáról?

- Eredetileg gazdasági agrármérnök és agrár-közgazdász vagyok. Keszthelyen végeztem 2000-ben, majd rövid kitérõ után politikai pályára léptem. Harmincöt éves vagyok, és második ciklusomat töltöm a város élén. Még nem voltam huszonhét, amikor az elsõ ciklusomat elkezdtem, mint az ország legfiatalabb polgármestere. Nõs vagyok, van két gyermekünk.

- Tudja-e rekonstruálni azt az élethelyzetet, amikor úgy döntött, hogy megméretteti magát az önkormányzati választásokon?

- Bármennyire furcsán hangzik, már középiskolától kezdve készültem arra, hogy polgármester legyek. Amikor egyetemre jártam, több barátom viccelõdött is velem: minek tanulok annyit, csak tán nem polgármester akarok lenni? Én Komádiban születtem, innen származom, itt nõttem fel, itt él a rokonságom, vagyis tõsgyökeresnek vallhatom magam. Az egyetemi évek alatt sok közösségi munkát végeztem, részt vettem a hallgatói önkormányzat munkájában. Ha megkérdezték, hogy diploma után mi szeretnék lenni, azt válaszoltam, hogy polgármester Komádiban. Az egyetemrõl kikerülve pályázatírással foglalkoztam. Akkor indultak az EU-s pályázatok, megnyíltak a források. Komádi városának és a környékbeli vállalkozóknak is több sikeres pályázatot írtam. Ezzel sikerült feltûnést kelteni. Utólag visszatekintve jókor voltam jó helyen. 67 százalékkal nyertem meg a választást 2002-ben, elsõ ciklusomban.

- Milyen örökséget kapott az elõdjétõl, ennek ismeretében melyek voltak a legfontosabb kitörési pontok?

- Az elõdöm 1978-tól 2002-ig vezette a várost, õ még a régi tanácsi rendszerben töltötte az életét, ez meg is látszott város szerkezeti felépítésén és a mentalitáson. Elõször a helyzetet mértem föl, aztán a problémás területeket alakítottuk át. Átszerveztük a hivatali apparátust, átgondoltuk az intézmények mûködését, és megteremtettük a feltételeket. Nem volt például csatorna a városban, nem volt kábeltévé, sõt még a telefonhálózat is a régi, crossbar-rendszerû volt. Rövidesen elkészült a csatornahálózat, teljes körû kábeles internet- és telefonhálózat épült ki, létrehoztuk a kábeltelevíziót, úthálózatot fejlesztettünk, majd az intézményeink állagának felújítása következett, amelyet szintén EU-s forrásból valósítottunk meg. Reményeim szerint a ciklus végére teljesíteni fogjuk azt a célt, hogy városunk infrastruktúrája száz százalékos legyen.

- Ezekrõl a munkákról bizonyára tájékoztatják az itt élõ embereket. Mit gondol a helyi nyilvánosságról, arról a feladatról, hogy az önkormányzat rendszeresen tájékoztassa a város lakóit?

- Van egy újságunk, azon keresztül tájékoztatjuk a lakosságot az elvégzett munkákról, az önkormányzati tervekrõl. Évente kétszer tartunk lakossági fórumot, de az írott médiumok szerepét egyre inkább átveszi az elektronikus, például városunk honlapja. Nálunk is megmutatkozik az a tendencia, hogy egyre kevesebb újságot olvasunk, inkább televíziót nézünk, és otthon internetezünk. Ehhez kell nekünk is alkalmazkodni.

- Említette, hogy szeretné, ha ön és a kollegái megfelelnének a tájékoztatással kapcsolatos lakossági igényeknek. Hogy érzi a visszajelzésekbõl, sikeres ez a munka?

- Van még mit javítani, de már megvan a honlapunk, van helyi újságunk. Sajnos a pénzforrás hiánya miatt általában az a jellemzõ, hogy a helyi újságot nem újságíró írja, a helyi honlapot sem szakember szerkeszti. Ezeket a feladatokat nálunk egy mûvelõdési házban dolgozó kolléga végzi, akinek nem ez a tanult szakmája, ezért nem biztos, hogy megtalálja a megfelelõ témákat és a sajtómûfajokat. Ebben elõbbre kell lépnünk.

- Mit tudhatunk az önkormányzati újságról?

- Azóta létezik, amióta én vagyok a polgármester. Komádi Hírmondó a neve, és �indenpostaládás� azaz ingyenes újság, amelyet valamennyi háztartásba eljuttatunk. Elsõdleges célja az, hogy tájékoztassa a város lakóit az önkormányzatról, az elvégzett és a tervezett feladatokról. Kevés benne a reklám, hogy maradjon hely a híreknek, a közösségi életrõl szóló anyagoknak, a civil szervezeteknek. Viszonylag jó visszhangja van, és várja is a város lakossága. Fontos lenne, hogy havilapként tudjuk megjelentetni, de most csak kéthavit vállalhatunk.

- Milyen más tájékoztatási lehetõségük van még?

- Kábeltévénk is van, pontosabban helyi mûsorhelyünk. Úgy szerzõdtünk a helyi szolgáltatóval, hogy vettünk tõlük egy helyet, és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát, de mûsort csak néha, eseti jelleggel tudunk adni rajta. Ennek megújítását, fejlesztését most dolgozzuk ki, pályáztunk is a megvalósítására. Errõl azt gondolom, hogy nem a városi média fejlesztését kellene szorgalmazni, hanem inkább kistérségi szinten kellene ezt tervezni. Így Komádiban és a környékén élõ tízezer ember tájékoztatását több településen oldhatnánk meg. Komádin kívül Újiráz, Körösszegapáti, Csökmõ, Darvas, Zsáka és Furta tartozhatna ide. Városunk a megyehatáron van, Békés megye három és fél kilométerre van tõlünk. Az ottani kistelepülésekrõl, Zsadányból, Biharugráról, Nagyharsányból ide járnak hozzánk vásárolni, ügyeket intézni az okmány irodába, az õ tájékoztatásuk nekünk is fontos lenne.

- Hová adták be a pályázatot?

- A helyi Leader közösség pályázatára készítettünk egy anyagot. Remélem, hogy sikerül megteremteni általa a feltételeket. Ha mégsem sikerülne most, akkor is figyeljük a lehetõségekett, hogy megfelelõ hátteret biztosíthassunk a helyi televíziónak.

- Ahogy látom, mikrotérségi médiában gondolkodik. Tárgyalt már errõl a környékbeli polgármesterekkel?

- Beszélgettünk már róla, kedvezõen fogadták. Minél nagyobb térséget fedünk le, annál könnyebb fenntartani egy újságot vagy egy televíziót. Mivel többen teremtenénk elõ a szükséges pénzt, annál kevésbé terhelné meg az önkormányzatokat. Ebben mindenki partner lenne. Az induláshoz tíz-tizenkétmillió forint kellene, ennyiért vásárolhatnánk meg a technikai eszközöket.

- Említette a város honlapját is. Mióta és milyen rendszerben mûködik, mirõl ad hírt, ki mûködteti, ki felügyeli?

- A honlapunk nem régi, három éve mûködtetjük. Mivel egyre több háztartásban elérhetõ az internet, ezért a honlapot egyértelmûen a helyiek tájékoztatása miatt hoztuk létre. Nemcsak a városban történt eseményeket, híreket, információkat osztjuk meg az érdeklõdõkkel, hanem a hivatali ügyintézést is szeretnénk megkönnyíteni. Elvégre az internetrõl adatlapokat lehet letölteni, rendeletek, szabályozás olvashatók rajta, és az érdeklõdõk a nyitva tartásokat, ügyfélfogadásokat is itt követhetik nyomon. Elektromos ügyintézésre még nincs lehetõség, de Debrecen önkormányzatával közösen pályáztunk. A testületi üléseket is figyelemmel lehet követni, mivel minden ülésünk jegyzõkönyve megtalálható a honlapon. A visszajelzések többnyire kedvezõek.

- Mennyi a város költségvetése, és ebbõl mennyit fordítnak a tájékoztatásra, a helyi médiára?

- 1,2 milliárd forint, ebbõl sajnos nagyon keveset, csak két- két és félmilliót fordítunk a helyi médiára.

- Megadja-e az önkormányzati testület a sokszor emlegetett sajtószabadságot a helyi médiumoknak?

- Nagyon jó kérdés, a helyi újság és a honlap fõszerkesztõje ugyanis a polgármester. Természetesen olyan negatív hangvételû cikket, amely a városunk jó hírét rontja, nem engedünk megjelenni. De gondolom, hogy ez mindenütt így van. Aki azt mondja, hogy nincs így, az nem mond igazat.