Ukrajna hétfõ délelõtt jelezte, hogy 38 millió köbméter helyett csak 30 millió köbméter orosz gázt szállít Magyarországra, hétfõn 16 órától valóban csökkenni kezdett a szállított mennyiség - mondta Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. Zsuga János, a Mol csoporthoz tartozó Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója azt mondta, hogy a hétfõi mennyiségrõl délben jeleztek vissza, kedden 9-10 óra között kapnak visszaigazolást az ukrán féltõl a keddre szóló szállításról.

Molnár Csaba szerint nem okoz ellátási problémát, ha az ukránok 8 millió köbméterrel kevesebb gázt szállítanak hétfõn Magyarországra, mert a kereskedelmi gáztározókból ez a mennyiség pótolható. Mint mondta, hétfõn az ország gázfelhasználása 70-74 millió köbméter lesz, míg vasárnap mintegy 64 millió köbméter gáz fogyott.

A miniszter azt is mondta, hogy hétfõn délután 3 órára összehívta földgázellátási krízisbizottságot, ahol szerinte kiderül, hogy hétfõn teljesíti-e Ukrajna a szállítási kötelezettségét, vagy valóban csökkenti a mennyiséget.

A belföldi fogyasztókat öt kategóriába sorolták, szükség esetén elsõként a lista élén lévõ nagy ipari fogyasztók, például erõmûvek felhasználását lehet korlátozni. A lakosság az utolsó, ötödik kategóriában van, ennek a fogyasztási korlátozását kizártnak tartotta a miniszter.

Bár Molnár Csaba szerint az ukránok által elõrejelzett 8 millió köbméteres kiesés nem nevezhetõ jelentõsnek, mégis magyarázatot kért arra, miért akarják csökkenti a mennyiséget. Mint mondta, ez Magyarországnak azért is fontos, mert a napi 38 millió köbméteres mennyiségbõl 11 millió köbméter tranzit gáz, amit a magyar fél továbbszállít Szerbiába és Boszniába.

A miniszter kijelentette, hogy Magyarország a tranzitszerzõdések betartására törekszik akkor is, ha az ukránok kevesebb gázt szállítnának. Adott esetben azonban legfeljebb a Magyarországra érkezõ kisebb mennyiségnek megfelelõen, arányosan csökkentenék a továbbszállított gázt is.

Hónapokra elég gáz van tartalékban

Kutas István, a legnagyobb magyarországi földgáz-nagykereskedõ E.on Földgáz szóvivõje az [origo]-nak hétfõn kora délután azt mondta, hogy hétfõig nem tapasztaltak fennakadást: naponta változó mennyiségû gázt rendelnek és eddig minden nap annyi gáz érkezett az országba, amennyi a megrendelésekben szerepelt. Egyelõre nem látnak arra utaló jeleket, hogy ez a tendencia megváltozna, de percrõl-percre változhat a helyzet.

A szóvivõ szerint Magyarországon 3,3 milliárd köbméter földgáz található öt gáztárolóban, amelyekbõl napi 51 millió köbmétert tudnak kivenni. Molnár Csaba azt mondta, hogy további 500 millió köbméter úgynevezett stratégiai, biztonsági tartalék is rendelkezésre áll. Szerinte a kereskedelmi tározókból most is vesznek ki gázt, mivel az ukrán szállítás nem fedezi ki a napi igényeket, a stratégiai készlethez viszont még nem kellett hozzányúlni.

Az ország átlagos szükséglete idõjárástól és a nagy fogyasztóktól függõen napi 60-80 millió köbméter, így Kutas István szerint a készenlétben lévõ mennyiség akár hónapokra elegendõ lehet. További igényeket a néhány millió köbméteres hazai kitermelésbõl tudnák fedezni, továbbá az úgynevezett HAG-vezetéken (Hungarian-Austrian Gasleitung, Magyar-Osztrák Gázvezeték) keresztül nyugatról napi 12 millió köbmétert tudnának behozni. Egy 1996 õszén a Mol és a Ruhrgas között létrejött 2012-ig szóló szerzõdés szerint a német cég vállalta, hogy amennyiben a keleti vezetékeken fennakadás jelentkezik, saját forrásaiból segíti ki magyar partnerét.

Zsuga János, a FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója hétfõ reggeli közleményében zavartalannak nevezte a hétfõre megrendelt import földgáz beszállítását. A megrendelt mennyiség hiánytalanul megérkezett Magyarországra, az Ukrajnából érkezõ import földgáz határnyomása azonban folyamatosan a szerzõdött érték alatt volt nemcsak vasárnap, hanem a korábbi napokban is. Molnár Csaba szerint a nyomás nem mindig felelt meg a 47 baros értéknek. Ha pedig kisebb a nyomás, hosszabb idõ alatt érkezik meg a gáz, amibõl arra lehet következtetni, hogy vagy kevesebb gáz kerül a vezetékbe vagy valahol megcsapolják.

Az árról szól a gázvita

Az ellátás bizonytalanságát az orosz-ukrán gázvita okozza. A Gazprom orosz gáztermelõ január elseje óta nem szállít gázt Ukrajnának, mivel szerint ukrán partnercége tavaly év végéig nem rendezte 600 millió dollárnyi adósságát, illetve a két cég nem tudott megállapodni arról, hogy milyen áron szállítsák 2009-tõl az orosz gázt Ukrajnának, és Ukrajna milyen feltételekkel vállalja az Európába tartó orosz gáz tranzitját.

A Gazprom azzal vádolta ukrán partnerét, a Naftogazt, hogy engedély nélkül csapolja meg a területén át Európába küldött földgázt, és ezzel megsérti a gáz tranzitjával kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. A Gazprom szerint Kijev naponta 35 millió köbméter gázt csapol le illegálisan az Oroszországot Európával összekötõ tranzitvezetékekbõl, amivel tulajdonképpen sarokba szorítja Európát. A Naftogaz tagadja, hogy megcsapolná a tranzitgázt. A cég szerint a Gazprom maga csökkenti a nyomást a vezetékben. A Naftogaz vasárnapi közleménye szerint a Gazprom az egyeztetettnél napi 52 millió köbméterrel kevesebb gázt szivattyúz a vezetékbe, ami ellehetetleníti a Szojuz - a négy fõ irány közül az egyik - mûködését.

A két ország közötti gázvita eddig Lengyelországot, Romániát, Horvátországot és Bulgáriát érinti, ahová a szerzõdésben vállaltnál kevesebb gáz érkezett Ukrajnából.

Az Európai Unió semleges marad az általa üzleti jellegûnek minõsített orosz-ukrán gázvitában, és nem kíván közvetíteni a felek között - állapodtak meg uniós diplomaták közlése szerint hétfõn Brüsszelben a tagállamok helyettes nagykövetei. Az unió energiaellátási biztonságának szentelt rendkívüli tanácskozáson a közlések szerint az volt az uralkodó álláspont, hogy nem lenne helyes, ha az EU a vitatkozó felek bármelyikének a pártjára állna. Ehelyett abban maradtak a helyettes nagykövetek, hogy megállapodásra ösztökélik Moszkvát és Kijevet, annak érdekében is, hogy ne kerüljön veszélybe az EU energiaellátása.