Komoly értékvesztést produkált az elmúlt napokban a magyar deviza. A múlt szerdán még 262 forint körül jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon, csütörtöktõl azonban gyengülõ pályára állt a forint, a nemzetközi piacokon felerõsödõ globális kockázatkerülés mellett az orosz-ukrán gázvitával kapcsolatos fejlemények, illetve a vártnál nagyobb visszaesést mutató novemberi ipari termelési adatok - tovább mélyítve az ipari recesszióval kapcsolatos félelmeket - is hozzájárultak a forint eséséhez.

A bankközi devizapiacon a kedd délelõtti kereskedésben 284,5 közelébe gyengült a forint az euróval szemben, majd aztán valamelyest visszaerõsödött a tegnapi záróár közelébe. A pesszimistább jóslatok szerint a 290 forintos sáv áttörése sem kizárt a mai napon.

A forint egyértelmûen gyengülõ trendben van, a már említett okok miatt - kommentálta az [origo]-nak az utóbbi napok eseményeit Bari Csaba, a Buda-Cash szakértõje, aki hozzátette: technikai alapon teljesen alátámasztott a magyar deviza árfolyamának süllyedése. A 280 forintos euróárfolyam lélektani határt jelentett, technikailag azonban nem jelentett komoly ellenállást - tette hozzá a szakember.

Pletykák az IMF-vezér látogatása kapcsán

A Népszabadság keddi számában közölt interjúban Dominique Strauss-Kahn felhívja a figyelmet, hogy nem az IMF, hanem a magyar illetékesek dolgozták ki az intézkedéscsomagot, amely a pénzügyi stabilitás elérését tûzte ki célul.

Ezzel szemben egyes vélekedések szerint a forint leértékelõdésében szerepet játszhatott az is, hogy Dominique Strauss-Kahn, negatív értékelést fogalmaz meg a magyar folyamatokról. A nemzetközi szervezet sem megerõsíteni, sem cáfolni nem kívánta az elnök látogatása elõtt az értesülést, amely szerint nincs megelégedve a magyar készenléti hitelcsomaggal kapcsolatos feltételek teljesítésével.

Dominique Strauss-Kahn egynapos látogatásának keretében sajtótájékoztató fog tartani, amelyen válaszol a kérdésekre - közölte az IMF. A magyar Pénzügyminisztérium a pletykákra reagálva hangsúlyozta: Magyarország eleget tesz az IMF készenléti hitelkeretérõl kötött megállapodás február 15-én esedékes elsõ felülvizsgálatáig vállalt kötelezettségeinek, az idõarányos számszerû és strukturális vállalások is teljesülnek.

Nem ugyanaz a helyzet, mint októberben

A hétfõihez hasonló mélységben legutóbb tavaly október végén volt a forint árfolyama, akkor 286 forint közelében is jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon. Különbség a két eseménysorozat között, hogy a tavalyi gyengülés nagymértékû tõkekivonás közepette valósult meg, zuhant a tõzsde és elképesztõ mértékben emelkedtek az állampapír-piaci hozamok, amirõl jelenleg nincs szó - vetette össze a két folyamatot Sörös Csaba, a Takarékbank elemzõje. (Hétfõn a BUX mindössze 0,2 százalékos mínuszban zárt.) Akkor a nagymértékû devizaforráshiány miatt az ország fizetõképességével kapcsolatban is kételyek merültek fel, ez pedig jelentõsen megnövelte az országkockázatot, ami hozzájárult a forint értékevesztéséhez.

Késõbb, pánikhangulat elmúlt, megnyugodtak a kedélyek, amiben fõszerepet játszott a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól és a Világbanktól kapott hitelcsomagról szóló megállapodás. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai alapján a decembert a 260 és 268 forint között töltötte, a dollár 182 és 207 forintos sávban mozgott, a svájci frank árfolyama 170,96 és 177,78 forint között alakult.

Bár elsõ látásra drasztikusnak tûnik az forintgyengülés, ha jobban megnézzük az árfolyamokat, nem olyan vészes a gyengülés, legalábbis százalékban mérve. A jegybank idei árfolyamai alapján a forint euróhoz mért kurzusa január 5-én mért 265,82 forintról 278,70 forintra változott, vagyis a közös európai fizetõeszköz 5 százalékkal erõsödött. Ezzel párhuzamosan a dollár 194,37 forintról 207 forintra, azaz közel 7 százalékkal drágult, a svájci frank pedig a január 5-én feljegyzett 176,40 forintról 185,92 forintra módosult, ami majdnem 5 százalékos áremelkedést jelent. (Az MNB hivatalos középárfolyamai nem egyeznek meg a bankközi devizapiacon mért kurzussal.)

Hozzászoktunk a stabil kurzushoz

Magyarországon az emberek hozzászoktak a viszonylag stabil árfolyamokhoz, a forint kurzusa pedig a devizahitelek miatt amúgy is mindig fókuszban van. Az utóbbi napokban bekövetkezett forintgyengülés nem tekinthetõ rendkívülinek. Valamennyi fejlõdõ piacot érintette a visszaesés, ami részben azzal magyarázható, hogy a befektetõk átrendezték portfoliójukat, és a kockázatkerülõbbé váltak - kommentálták az elmúlt napok devizapiaci eseményeit az Axa-csoport szakemberei.

Gerendás János, a cég makroelemzõje szerint a forintgyengülés elemzésekor ki kell térni arra is, hogy a devizahitelek korábban állandó keresletet jelentettek, ám e konstrukciók visszaszorulásával ez részben eltûnt a piacról. A devizakölcsönök térvesztése az jegybank novemberi statisztikáiból látszik, és decemberben, illetve januárban még jobban látható lesz a folyamat, amely szintén hozzájárul a forint lejtmenetéhez.

A kamatváltoztatás nem feltétlenül megoldás

A globális hatások között szerepel még, hogy a befektetõk kockázatkerülése miatt a korábbinál sokkal kevesebb pénz keresi a magas kamatokat a világon. Emiatt a kamatpolitika kevésbé tudja szabályozni az adott deviza, így például  a forint árfolyamát - mutatott rá Gerendás János, alátámasztva ezzel Heim Péter pénteki Világgazdaságban megjelent nyilatkozatát, amelyben az Aegon Magyarország Alapkezelõjének vezetõje közölte: a kamatemelés nem igazán hatásos megoldás az árfolyam védelmében egy olyan országban, ahol a növekedés üteme mínusz 2,5 százalék és a növekedési potenciál sem több 2 százaléknál.

Éppen ezért a kamatmozgásnak egyre inkább függetlennek kell lennie, vagyis a feszültségeknek az árfolyamban kell megjelenniük. Mindeképpen szükség van a fiskális reformokra, enélkül a forint tartós értékvesztésével kell számolni. Mivel a helyzet egyre jobban feszül, manapság nem tûnik irreálisnak a 300 forintos euróárfolyam - fogalmaz Heim Péter.

Mi várható?

Az Axa szakértõi nem tartják valószínûnek, hogy az euró eléri a 300 forintos szintet, igaz, könnyen lehet, hogy az árfolyam a következõ napokban a soha nem látott territóriumokban (280-290 forintos szintek körül) is megfordul - mondta Orosz Dániel, az Axa stratégiai tanácsadója.

A Takarékbanknál is elképzelhetõnek tartják, hogy az euró jegyzése hosszabb ideig 280 forint felett marad, sõt, még egyáltalán nem biztos, hogy elértük a tetõt. Az euro/forint árfolyam jelenleg komoly átértékelõdésen megy át: a mostani méylrepülés nem nem okoz pánikot és elképzelhetõ, hogy az ország a régiónál gyengébb gazdasági teljesítményét is jelezheti egy, a korábbi 265 forintnál magasabb egyensúlyi euróárfolyam.