- Ön 2002 óta önkormányzati képviselő, azóta vesz részt a város költségvetésének elkészítésében. Melyiknek az elkészítése okozta a legnagyobb „fejtörést”?

- Ez már a kilencedik költségvetés, amelyben részt veszek, de elmondhatom, hogy évről évre egyre nehezebb helyzetben vannak az önkormányzatok, egyre kevesebb központi forrást kapunk a kötelező és önként vállalt feladatok finanszírozására. Az elmúlt nyolc év önkormányzatokat érintő megszorító intézkedései miatt közel egy milliárd forint forráskivonást szenvedett el Berettyóújfalu. Ebben az évben a csökkenés megállt, sőt, némi emelkedés is tapasztalható, de az ország teherbíró képességét ismerve, azt látjuk, hogy a közeljövőben sem várható nagymértékű forrásnövekedés az önkormányzatok számára. Ezért az elkövetkező évek legfontosabb teendője: áttekinteni a feladatok megosztását az állam és az önkormányzatok között.

- Az idei év költségvetésének elfogadását megelőzte egy rendkívüli testületi ülésen jóváhagyott intézkedési terv. Miért volt erre szükség?

- Berettyóújfalut az előbb felsorolt okok miatt rendkívüli forrás elvonás érte. Ennek következtében feladatainkat csak nagymértékű önkormányzati kiegészítéssel tudtuk ellátni, ami jelentős eladósodáshoz vezetett. Ehhez hozzájárult az, hogy a városban megvalósuló fejlesztések – amelyekre mindannyian büszkék vagyunk – nagyarányú önerőt igényeltek. Mindezek együttes hatása eredményeként a város adósságállománya a négymilliárdot meghaladta, és jelentős összegű szállítói elmaradások is voltak. Ezért volt szükség a 2010 decemberében elfogadott intézkedési tervre, amely mintegy 360 millió forintos kiadáscsökkentést és bevételnövelést eredményez. Ezzel el tudjuk kerülni azt, hogy – sok önkormányzathoz hasonlóan – adósságrendezési eljárást indítsanak ellenünk.

- Önnek korábban is tudomása volt a város eladósodásának mértékéről. Nem tudott volna tenni ellene?

- Válasszuk ketté a kérdést. Az önkormányzat képviselői nagyjából valóban ismerték a város anyagi helyzetét. A probléma az volt, hogy a város lakossága nem ismerhette ezeket a számokat. 2010. október 3-át követően viszont a város képviselő testülete és a lakosság megismerhette Berettyóújfalu pénzügyi helyzetét. A másik oldala a dolognak az, hogy a pénzügyi helyzet rendezésére vonatkozó intézkedési terv elkészítése és annak előterjesztése, a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester feladata. Én ezzel a felhatalmazásommal éltem, és azon kívül, hogy megismertettük a pénzügyi helyzetünket, felvállaltam a nehéz döntéseket is annak érdekében, hogy a város és intézményhálózata – beleértve az ott dolgozó 1500 főt is – biztonságosan működhessen. Választási programomban is szerepelt a működőképesség fenntartása – akár a fejlesztések rovására is! Ezek az intézkedések sokszor fájdalmasak, ám hiszem, hogy rosszul dönteni hiba, nem dönteni viszont bűn! A város szülöttjeként, helyi lakosként, nekem nem a pillanatnyi népszerűséget kell szem előtt tartanom, hanem a város működőképességét, illetve azt, hogy úgy adjuk át a stafétabotot az utánunk jövőknek, hogy Berettyóújfalu továbbra is egy élhető, szerethető város legyen. Úgy vélem, a mi egyetlen hitelességünk az őszinteség.

- Mik a fő irányelvek, melyek a sarokszámok a költségvetésben?

- Az idei költségvetést hosszas egyeztetés előzte meg. Kiemelt feladatnak tekintjük az intézményhálózat működésének fenntartását. Nagymértékben csökkentettük a fejlesztésekre fordítandó összeget, így a költségvetés kiadási főösszege a 2010-ik évi 13,1 milliárdról 9,4 milliárd forintra csökkent. Természetesen, minden területen próbáltunk – kényszerűségből – lefaragni, de az alapfilozófia az volt, hogy minden eddigi kötelezően és önként vállalt feladatot továbbra is helyben tartsunk. Míg a 2010-ik évi költségvetésben a fejlesztések aránya 42 százalékot tett ki, addig idén ez az arány 22 százalék. Úgy gondoljuk, hogy ez a költségvetés tartható, és a város üzemelésének biztonságát szolgálja.

- Az intézkedési tervükben szerepelt a 70 éven felüliek szemétszállítási kedvezményének megvonása, ami ellenérzést váltott ki az érintettek körében. Változtattak ezen?

- Átgondoltuk korábbi döntésünket, s valóban jogosnak éreztük az idősek panaszát. Ezért a szűkös anyagi lehetőségek ellenére, továbbra is próbáljuk megtartani ezt a kedvezményt. Ezt azonban nem alanyi jogon, hanem rászorultsági alapon dönti el a képviselő testület. Tavaly erre 10 millió forintot irányzott elő az önkormányzat, idén ötmilliót tudunk fordítani.

- Az elfogadott költségvetésben nincs szó az intézkedési tervben szereplő intézmény összevonásokról. Mi ennek az oka?

- Mint minden intézményátszervezés, ez is hosszabb folyamatot vesz igénybe. Az önkormányzat előzetes döntéseket hozott ezekben a kérdésekben, ám minden ilyen vonatkozású határozatban független szakértők vizsgálják a megvalósíthatóságot, majd a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlési határozata alapján dönthet a helyi képviselő testület a konkrét összevonásról. Mivel ezek csak tanévkezdéskor léphetnek életbe, az elkövetkező hónapokban tudjuk a további egyeztetéseket lefolytatni és a végleges döntést meghozni.

- Az a hír járja, hogy a városi zeneiskolát be akarja zárni az önkormányzat. Valóban ez a céljuk?

- Amint korábban említettem, az önkormányzat minden önként vállalt feladatát meg kívánja tartani, ugyanis büszkék vagyunk mindazokra az eredményekre, amelyeket a sport, a kultúra és a művészeti oktatás területén értek el az ide járó gyerekek. Nem áll szándékunkban bezárni a zeneiskolát, csupán ésszerűségből és anyagi okokból összevonjuk a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolával, és az oktatás helyét a tavaly mintegy félmilliárd forintból felújított intézmény épületébe tesszük át. Méltó helyen folytatódhat tehát tovább a zeneoktatás, hiszen az átszervezés a személyi állományt nem érinti. A Tardy utca 10. szám alatti épület továbbra is önkormányzati törzsvagyonban marad, azt értékesíteni nem lehet, és amennyiben külső forrást tudunk bevonni a működtetésbe, akkor azt telephelyként újból birtokba vehetik a növendékek és tanáraik.