A díszteremben a Himnusz eléneklése után Gál Petra elszavalta Reményik Sándor „A csonka test” címû versét, majd Muraközi István polgármester tartott ünnepi beszédet. Kiderült: bõ fél évszázad telt el azóta, hogy ebben a teremben utoljára hivatalos döntéshozó közgyûlést tartottak. 1922-ben lett csonka-Bihar vármegye központja Berettyóújfalu, s a nagyközség Fráter László járási fõszolgabíró, majd alispánnak köszönhetõen városi külsõt öltött. A párizsi békeszerzõdést követõen, 1947-tõl 1950-ig volt megyeszékhely Berettyóújfalu, mely Bagamértól Kötegyánig, Bárándtól Biharkeresztesig, magában foglalta Derecskét, Komádit, Sarkadot is.

1950. március 16-án megalakult Hajdú-Bihar megye, s az új közigazgatási rend értelmében Berettyóújfalu járási székhely lett, az új járási hivatalnak pedig éppen az egykori vármegyeháza adott otthont. – Ma egy 29 település által alkotott kistérség központjaként kívánjuk szerepünket megtartani, s készülni arra a feladatra, melynek egyik legfontosabb állomása lesz 2013, amikor újra visszaáll a helyi közigazgatás járási  beosztása. Az elmúlt évek építkezéseinek eredményeként – ahogyan azt Rácz Róbert kormánymegbízott úrtól hallhattuk – Berettyóújfalura, mint a maradék Bihar központjára továbbra is számít az ország. Az elõttünk álló feladat és felelõsség épp olyan nagy, mint amit Fráter László és társai végig vittek évtizedekkel ezelõtt. Múltunkra emlékezve, jövõbeni feladataink elé állva, egyre inkább igazolódnak Nadányi Zoltán sorai: Él Bihar, élteti szent hite. Falvai várat emeltek, nagy Biharországunk szelleme õrködik itt.

A Kurucz Imre szobrászmûvész által készített dombormûves emléktáblát a mûvész, Muraközi István és Pálfi Anikó leplezte le, majd az önkormányzat vezetõi és a Trianon Társaság képviselõi megkoszorúzták azt.

A Toldi Miklós Református Általános Iskola kórusának lélekemelõ mûsora után Krajczárné Sándor Mária muzeológus tartott elõadást Berettyóújfalu két világháború közti fejlõdésérõl, majd levetítették „A megyeszékhelytõl a város központjáig” címû filmet.

A kibõvített, háromszintes épületszárnyat Krisztik János városi fõépítész mutatta be, majd Muraközi István, Pálfi Anikó és a városrész egyéni képviselõje, Király Sándor ünnepélyes szalagátvágása következett. A röpke négy hónap alatt elkészült beruházást Majláth József református lelkész áldotta meg.