A pénzpiaci válság hatásaként a gabonatermesztõk máris azzal a problémával szembesülnek, hogy miután a forrásokhoz jutás megnehezült, kénytelenek lesznek a bekészletezett terményüket eladni, még mielõtt magasabb árat kaphatnának érte.

Marad belõle
Búzából az elmúlt évben 5,6 millió tonna termett az országban, amibõl 2,4 millió tonna a hazai igény. A 3,2 millió tonna exportáru-alapból eddig nagyjából 1,8 millió tonna talált vevõre, a gond az, hogy a változó minõség miatt ezek a búzák kevésbé piacképesek – nyilatkozta  Lakatos Zoltántól, a Magyar Gabonaszövetség elnöke, aki éppen ezért biztos benne, hogy a búza egy része bent marad készleten.
Kukoricából 9 millió tonna volt a termés, a minõsége is egész jó, ennél viszont az a probléma, hogy világszerte óriási árhuzanás jellemzi a piacokat.

A szakember elmondta, hogy a hazai igény kukoricából 4 millió tonna, a fennmaradó ötmillió tonnából eddig nagyjából 1,2 millió tonna ment ki exportra. További 360 ezer tonnát ajánlottak fel intervencióra, a többi pedig még gazdát keres.

Szinte borítékolható, hogy ebbõl is marad bent készleten.
Megyénkben a tavaly termett 900 ezer tonna kukoricának nagyjából a fele még bent van, a fõ gond az, hogy a legfontosabb piacunknak számító Románia még nem vásárol.

Hasonló az arány a megyei búzatermésnél is, ahol a változó minõségbõl adódó gyengébb piacképesség okoz nehézségeket.
Kényszerû eladás.

Lakatos Zoltán a finanszírozás kapcsán elmondta, hogy tavaly a gazdák minimális mennyiségû mûtrágyát tettek a búza alá, a kérdés az, hogy január-februárban a fejtrágyázás megfelelõ lesz-e.

Az ok egyszerû: a növényvédõszer- és a mûtrágyaárak az egy évvel ezelõtti terményárakhoz álltak be, csakhogy miközben a búza és a kukorica ára is a mélybe zuhant, a kemikáliáké nem igazodott ehhez a folyamathoz.

„A mezõgazdaságban is érezhetõ, hogy a bankok óvatosabbak lettek, drágult a finanszírozás, nehezebb hitelhez jutni, ezért sok gazda kénytelen lesz szabadulni a készleteitõl, hogy finanszírozni tudja a gazdálkodás folyó költségeit” – utalt az ágazat égetõ problémájára a szakember, nem hallgatva el azt sem, hogy a devizahiteleknél keletkezõ árfolyamveszteség ma olyan mértékû, amit a gazdálkodók képtelenek lenyelni.

Mint fogalmazott: fontos, hogy a bankszféra és a reálgazdaság figyeljen egymásra, hiszen ha például a bankok nem tudják/akarják kivárni a forintárfolyam stabilizálódását, az cégek egész sorának a „bedõlését” eredményezheti.