A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett adatok szerint 3.011.149 pénztártag lépett vissza az állami tb rendszerbe, a visszalépett tagok miatt a második negyedévben 2.925,335 milliárd forintot utaltak át apénztárak.

A veszteség oka

Az elõzõ évinél jóval nagyobb veszteség azzal magyarázható, hogy a kasszák mûködési célú bevételei a tavalyi elsõ félévi kevesebb mint 9 százalékára – 8,636 milliárdról 750 millió forintra – csökkentek. Bár a mûködéssel kapcsolatos ráfordítások is jelentõsen, 37 százalékkal – 9,278 milliárdról 5,842 milliárd forintra – mérséklõdtek, a bevételek csökkenését ez nem tudta ellensúlyozni.

A ráfordítások közül a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek 2,233 milliárdról 30 millió forintra, az adminisztrációs és nyilvántartási feladatok ellátásáért fizetett díjak 3,153 milliárdról 2,420 milliárd forintra, a marketing- propaganda- és reklámköltség 262 millióról 37 millió forintra csökkent, míg az egyéb mûködési költség 1,55 milliárdról 1,94 milliárd forintra nõtt. A felügyeleti díjak a tavalyi elsõ félévi 394 millióval szemben 240 millió forintot tettek ki.

A befektetési tevékenység eredménye az elsõ félévben 97,830 milliárd forintra rúgott, míg a tavalyi elsõ hat hónapban 117,191 milliárd forint volt. (Apénztáraknak volt tagjaik vagyonát 2011. június 1. és 12. között kellett a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alaphoz eljuttatniuk.)

A magánpénztári portfólió piaci értéke június végére – a vagyonátadás után – 244,299 milliárd forintra csökkent a március végi 3.162,824 milliárd forintról. A portfólió 50,6 százaléka (123,7 milliárd forint) kötvényekben, ezen belül 47,4 százalék (115,9 milliárd forint) magyar állampapírokban volt, míg a részvények aránya 10,9 százalékot (26,6 milliárd forint), a befektetési jegyeké 31,8 százalékot (77,751 milliárd forint) tett ki, 5,2 százaléka (12,7 milliárd forint) bankszámlán és készpénzben, 1,5 százaléka (3,55 milliárd forint) egyéb eszközben volt.

Kockázat a megmaradó magánnyugdíkpénztáraknál

A PSZÁF júniusban publikált kockázati jelentése szerint kockázati szempontból a legnagyobb kérdés a megmaradó magánnyugdíjpénztárak mûködõképessége az új körülmények között rendelkezésre álló költségfedezettel, figyelembe véve a szabályozás és a méretgazdaságosság szabta korlátokat is. A bevételek visszatartása és a mûködési célú levonás felsõ határának jogszabályi csökkentése megnehezítette a fennmaradó pénztárak gazdálkodását, több pénztár megszûnése és a maradó szereplõk piaci részarányának átrendezõdése várható.

A jelentés szerint e kockázatot növeli a magánpénztárak veszteséges mûködése, mert a fennmaradó pénztárak mûködési tartalékainak szintje alacsony, így a mûködõképesség megõrzéséhez már rövid távon is a kiadások nagyarányú mérséklésére van szükség. Kérdés azonban, hogy a költségmegtakarítás mértéke lépést tud-e tartani a rendelkezésre álló költségfedezet idõközbeni csökkenésével. Amagán- és önkéntes pénztárat is üzemeltetõ pénzügyi csoportok esetében amagánpénztári rendszer költségfedezettségi problémái miatt a közvetett keresztfinanszírozás veszélye is megjelenhet a felügyelet szerint.

A mûködéssel kapcsolatban az egyik legjelentõsebb kockázat a tagdíjak 2010 novemberétõl 2011 végéig esedékes visszatartásából adódik – állapította meg a jelentésben a PSZÁF. A mûködési és likviditási portfólióban felhalmozott tartalék állománya ugyanis 2010 végén mintegy 10 milliárd forint volt, amely a 2010. évihez hasonló kiadások alapján valamelyest több, mint fél évre volna elegendõ.

Ezért a pénztárak jogszabályi felhatalmazás alapján a mûködési és a likviditási tartalék forrásainak kimerülését követõen a tag egyéni számlájáról 265 forintot levonhattak a pozitív hozam terhére, ezen felül 2011. május 31-én 795 forinttal megterhelhették a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett tagok egyéni számláit is tagonként.

A jelentés megállapította: egyelõre csak durva becslések készíthetõk arra, hogy a megmaradó pénztárak az új körülmények között rendelkeznek-e a hatékony hosszú távú mûködéshez elegendõ költségfedezettel, mert a tagi jogviszony fenntartó tagok tényleges jövedelmi profilja egyelõre ismeretlen. Az egy fõre jutó mûködési bevételek 2010. évi átlagos szintje (4.900 forint) – amely egyébként 14 százalékkal elmaradt az egy fõre jutó mûködési költségek mértékétõl – a megváltozott taglétszám, tagdíjkulcs, illetve maximálisan levonható tagdíjhányad mellett akkor volna biztosítható, ha a maradó tagok bruttó keresete legalább négyszeresen meghaladja a korábbi tagság átlagos keresetét. A jelentés szerint további probléma, hogy az egy fõre esõ ráfordítások akár jelentõsen nõhetnek is, hiszen a pénztárakszámos fix költséggel dolgoznak, bár egyes költségnemeknél érdemi megtakarítások is elképzelhetõk.