Szûkíteni akarja a kormány azoknak a körét, akik végtörleszthetik devizahitelüket, a Nemzetgazdasági Minisztérium apparátusa felkérést kapott, hogy dolgozza ki, milyen adminisztratív megkötésekkel lehet mérsékelni a végtörlesztést választók számát - az [origo] kormányzati, a kérdésre rálátó forrásai szerint erre az elhatározásra jutott szerdai ülésén a kabinet.

A múlt hét hétfõi-keddi lovasberényi kormányülésen került a kormány elé a végtörlesztési terv, amely szerint a svájcifrank-hitelesek 180, az euróhitelesek 250, a jenhitelesek 2 forintos árfolyam végtörleszthetik lakáshitelüket. A kormányülésen pontos hatástanulmányokat, háttérszámításokat nem mutattak be, ahogyan a kormánypárti frakciók háromnapos ülésén sem. Az [origo]-t korábban tájékoztató kormányzati források szerintfélig vakon vágott bele a kormány a végtörlesztés végrehajtásába, ezért elõször tesztelni akarta a reakciókat a bejelentéssel, hogy finomíthasson a javaslaton, hogy ha túl kockázatosnak tûnik a lépés.

Újabb ötleteket vár a kormány.

A kormány a terv elsõ, múlt pénteki bejelentése óta többször pontosította a végtörlesztésrõl szóló elképzelését, és minden pontosítással szûkítette azoknak a körét, akik élhetnek majd a lehetõséggel. Orbán Viktor miniszterelnök hétfõn a parlamentben azt mondta, nem lesz kötelezõ a bankoknak forinthitelre váltaniuk a devizahiteleket. A kormány ezenkívül csak azoknak engedné a végtörlesztést, akik 180 forint alatti franknál, 250 forint alatti eurónál, 2 forint alatti jennél vették fel a hitelt. Emellettidén év végéig lehetne csak benyújtani az igényeket a végtörlesztésre.

Az [origo] információi szerint a kabinet fenti lépéseiben szerepet játszottak a lépés bejelentése utáni heves piaci reakciók. Azonnal tiltakozott a döntés ellen a Bankszövetség, de külföldön is számos kemény bírálatot kapott az ötlet, amelyekre Orbán hétfõn úgy reagált: nincs vesztenivalója Magyarországnak, mert a külföldiek már korábban elkezdték kivonni befektetéseiket Magyarországról.

A korábban bejelentett korlátozások azonban nem korlátozzák érdemben a lehetõséggel élõk körét, a hitelesek többsége ugyanis a szóban forgó árfolyamszintek alatt vette fel a hitelt, mint azt csütörtökön Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivõ is elmondta. Idén év végéig pedig mindenki be tudná nyújtani törlesztési igényét is a bankjához. Az [origo] információi szerint ezért további korlátozó feltételeket venne be a törvényjavaslatba a kormány, amely napokon belül a parlament elé kerülhet.

Körbelõttek három csoportot

Információink szerint a lehetõségek összeállításánál felmerült, hogy a hitelösszeg nagyságától tegyék függõvé, ki léphet be a programba. Konkrét összegrõl - úgy tudjuk - még nem született döntés, de mérlegelik azt a lehetõséget, hogy öt- vagy tízmillió forintnál húzzák meg azt az összeghatárt, ami alatt lehet törleszteni a devizahitelt, az annál nagyobb devizahitelnél nem lehet végtörlesztéssel kilépni a szerzõdésbõl.

Egy másik felmerült lehetõség, hogy kizárják a programból azokat, akik már részt vettek vagy most vesznek részt hitelátstrukturálási programban (hitelátstrukturálásnál az adós kezdeményezésére a bank alacsonyabb törlesztõrészletet szed átmeneti ideig, hogy megõrizze a hitelfelvevõ fizetõképességét, de a hitel futamideje megnyúlik). Azoknak a kihagyását is mérlegelik, akik késedelembe estek a hiteltörlesztéssel - legalább harminc napja nem fizetik az hitelt, illetve felmerült az a javaslat is, amely szerint akik az ingatlan értékét majdnem elérõ vagy akár azt meg is haladó hitelt vettek fel, azok most kimaradnának a végtörlesztési könnyítésbõl.

Ebbe a három csoportba tartozók egy részét a bankok vélhetõen amúgy sem tartanák hitelképesnek - magyarázta az [origo]-nak egy, a szûkítõ intézkedések összeállítására rálátó forrás. Szerinte azért merült fel ezeknek a hiteleseknek a kizárása, mert nekik úgysem adnának új forinthitelt a bankok, így az adminisztratív feltételekkel való korlátozásuk részben a piaci szûrõknek menne elébe. A három csoportba tartozók közül lehetnek olyanok is, akik nem feltétlenül akadnának fenn a bankok szûrõjén -például akik egy hónapos csúszást szedtek össze a törlesztéssel, de azóta rendben fizetnek -, de jogszabállyal nehézkes lenne a késedelembe esõk között differenciálni. A végtörlesztést veszélyesnek látó pénzügyi piacok felé az is fontos jelzés lenne, ha a végtörlesztõk körét a kormány maga korlátozná és nem bízná azt a bankok hitelnyújtási stratégiájára.

Az apparátusnak a javaslatok mellé azt is meg kell mondania, hogy a paraméterek mozgásától függõen hány devizahitelest zárnának ki a végtörlesztési tervbõl.

Minden káros hatást nem lehet kiküszöbölni

A kormány a javaslat finomításával sem biztos, hogy ki tudja küszöbölni a döntés minden lehetséges kockázatát. Információink szerint a kormányülésen is felmerült, hogy a javaslatnak komoly jogi kockázata van, amit nem feltétlenül old meg a végtörlesztéssel élõk körének szûkítése.

A kedvezõtlen makrohatásokat sem tudhatja teljesen kiküszöbölni a feltételek szigorítása. A hitelkiváltás után ugyanis a bankok kevésbé jó ügyfelei maradnának devizahitelben, a jó ügyfelek egy része pedig kilépne. Azok vehetnek majd részt a végtörlesztésben, akik akár új, forinthitel-felvétel nélkül is meg tudnák oldani a piacinál kedvezõbb árfolyamon való kiszállást, vagy olyanok, akik eddig is rendben fizettek, és egy kisebb összegû forinthitelt igényelnének most, így a bankok hiteladós-állománya romlana, magasabb céltartalékot kellene képezniük, eredményük a végtörlesztés jelentette árfolyamveszteségen felül is romlana.

A forint árfolyama pedig abban a néhány hónapban vélhetõen gyengülne, amíg a végtörlesztés lezajlik a szûkített körben, mert a végtörlesztésnél a bank frankot vagy eurót vásárol a végtörlesztõktõl kapott forintért. Az is lehet ugyanakkor, hogy a forintgyengülés hatása kisebb mértékben, de elnyújtottan jelentkezik, mert a bankok apróbb tételekben elkezdhetik venni az eurót és a frankot, elkerülve a gyors forintgyengülést és az azzal járó árfolyamveszteséget.