A keresetek reálértékének legnagyobb növekedése a sokgyerekes családoknál következett be. A kétgyerekes szülõk nettó keresete 13,8 a háromgyerekeseké 22 százalékkal nõtt az elsõ félévben, s ezzel a reálkereset 9,3, illetve 17,2 százalékkal emelkedett. A gyermektelen családokban a 4,7 százalékos bérnövekedés is 0,6 százalékkal emelte a reálkeresetet az elsõ félévben.

A nettó átlagkereset az év elsõ hét hónapjában 140.100 forint volt, 5,5 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos idõszakában.

A fogyasztói árak a január-augusztusi idõszak átlagában 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010 elsõ nyolc hónapjában.

A foglalkoztatottak száma az idén május-július átlagában 1,1 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 10,9 százalékos volt, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint tavaly ugyanakkor. Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint a 2011 január-júliusi idõszak átlagában 2 millió 684 ezren álltak alkalmazásban a nemzetgazdaságban, ugyanannyian – 0,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási arány (56,1%) 0,6 százalékponttal magasabb, mint a 2010. május-júliusi. A foglalkoztatottság növekedését teljes egészében a férfiak foglalkoztatási mutatóinak kedvezõbbé válása eredményezte. A foglalkoztatottság a férfiak esetében 61,6 százalékos, a nõk körében 50,7 százalékos volt.

Ellentétes irányú folyamatok

Az elsõ hét hónap átlagát tekintve a nemzetgazdaság egyes területeit ellentétes irányú folyamatok jellemezték, mivel a legalább 5 fõs vállalkozásoknál alkalmazottak létszáma (1 millió 846 ezer fõ) 2,0százalékkal emelkedett, miközben a költségvetésben dolgozóké (733 ezer fõ) 4,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, túlnyomórészt a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása miatt. A közfoglalkoztatás nélkül számolt 679 ezer fõs létszám a költségvetési szektorban 1 százalékkal alacsonyabb a 2010. január-júliusihoz képest.

A KSH kimutatása szerint a május-júliusi idõszak során a munkanélküliek száma és aránya a 15-64 éves korcsoportot tekintve – 463 ezer fõt, illetve 10,9 százalékot tett ki. A munkanélküliek száma 4 ezer fõvel, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal mérséklõdött az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliség minden negyedik fiatalt érintette, míg a 25-54 évesek esetében minden tizedik személyt. A munkanélküliek fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos idõtartama valamivel több mint másfél év volt.

Az idén az elsõ hét hónapban a bruttó átlagkereset - a számviteli nyilvántartások alapján – 211.200 forint volt, ami 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset 140.100 forintot tett ki, 5,5 százalékkal többet, mint a 2010. január-júliusi. A versenyszférában 143.300 forint, a költségvetésben 133.900 forint volt a havi nettó kereset. A versenyszférában és a nonprofit szférában 7,5 százalék körüli növekedés következett be, a költségvetés területén ugyanakkor alig változtak a nettó keresetek.

A költségvetési szférában alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesültek. A juttatás mértéke havi átlagban 5.300 forintot tett ki, és a teljes munkaidõben foglalkoztatottak 43 százalékát érintette.

A fogyasztói árak növekedési üteme továbbra is alatta maradt a 2010. évinek: augusztusban az árszínvonal az egy évvel korábbihoz képest 3,6 százalékkal nõtt, az elsõ nyolc hónap átlagában pedig 3,9 százalékos volt az emelkedés. Augusztusban az elõzõ hónaphoz képest az árak 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak.

Az elsõ nyolc hónapban a legnagyobb mértékû drágulás továbbra is az élelmiszereknél következett be, amelyek árai átlagosan 7,3 százalékkal voltak magasabbak az elõzõ év azonos idõszakinál.

Az év elsõ hét hónapjában az ipari termelés 7,0 százalékkal volt magasabb, mint a megelõzõ év ugyanezen idõszakában. Az ipari export 10 százalékkal nõtt, a belföldi eladások volumene viszont 5,1 százalékkal csökkent a 2010. január-júliusi szinthez képest. A munkanaphatástól megtisztított havi volumenindexek szerint a május-júliusi hónapokban a termelés 1-3 százalékkal, az export pedig 2-6 százalékkal bõvült, szemben az év elsõ hónapjaival, amikor még kétszámjegyû növekedés volt tapasztalható az egy évvel korábbi idõszakokhoz képest.

A külkereskedelmi termékforgalomban a január-júliusi idõszakra vonatkozó elõzetes adatok szerint az export euróértéke 17 százalékkal, az importé 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az idõszakon belül júniusban és júliusban a forgalom lényegesen kisebb ütemben bõvült, mint az elsõ öt hónap során. A külkereskedelmi mérleg az év elsõ hét hónapját 4,2 milliárd eurós aktívummal zárta, ami 1,2 milliárd euróval több az egy évvel korábbinál. 2011 elsõ félévében a kivitel volumene 14, a behozatalé 12 százalékkal nõtt az egy évvel korábbihoz képest. Az idõszak során a magyar külkereskedelem az egy évvel korábbinál 3-4 százalékkal magasabb forintárszinten bonyolódott le, a cserearány kismértékben, 0,7 százalékkal romlott.

Magyarország bruttó hazai terméke 2011 második negyedévében 1,5 százalékkal növekedett az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. A növekedés ellenére a gazdasági teljesítmény még 5,7 százalékkal elmarad a három évvel korábbitól. A kiigazítás nélküli, nyers adatok szerint az elsõ negyedévi 2,5 és a második negyedévi 1,5 százalékos növekedés az elsõ félév átlagában 1,9 százalékos emelkedést eredményezett – közölte a KSH összefoglaló jelentésében.