Több tízmilliárd forintos bevételre kell szert tennie a sztrádadíjakból finanszírozott - a közúthálózat fejlesztésére és karbantartására kitalált úgynevezett - útpénztárat felügyelõ Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak (KKK). Az idei évvel ellentétben ugyanis jövõre nem kap költségvetési támogatást a KKK, az azonban nem világos, hogy a pénzt mibõl fogja elõteremteni.

Az Állami Számvevõszék (ÁSZ) jövõ évi költségvetésrõl szóló, pénteken publikált elemzése szerint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 2012-re tervezett 93 milliárd forintos kiadását teljes mértékben bevételbõl kell megvalósítani, mert a szervezet az idei évvel szemben nem kap költségvetési támogatást. Az ÁSZ a neki átadott költségvetési javaslat alapján megállapította, hogy a 30,5 milliárd forintos támogatás bevétellel történõ pótlása "egyértelmûen kockázatot hordozhat".

A problémát az okozza, hogy az útpénztár 48 milliárd forintos, elsõsorban a sztrádadíjakból származó bevételét eddig kiegészítette egy 40 milliárd forint költségvetési támogatás. Ezt a tételt a jövõ évi büdzsébõl törölték, a lyukat pedig valamilyen bevételbõl kell pótolni.

Egyelõre nincs válasz

Az [origo] megkérdezte a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot, a szervezetet felügyelõ Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM), milyen bevételbõl tervezik elõteteremteni a hiányzó tízmilliárdokat, ám egyik intézménytõl sem kaptunk választ, mindkét intézmény sajtóosztálya a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz irányított, amelynek külön is feltettük a kérdést. Utóbbi tárca a múlt csütörtökön elküldött e-mailre a cikk megjelenéséig nem adott választ.

Az NFM válasza ellenére az ÁSZ jelentésébõl az derül ki, hogy a minisztérium felelõs a kérdésben. "Az NFM október 6-ai észrevételében jelezte, hogy a költségvetési támogatás bevétellel történõ kiváltása érdekében az NFM konkrét szakmai megoldási javaslatot készít. Az ÁSZ a megállapítás részbeni fenntartását azzal indokolja, hogy a jelzett konkrét szakmai megoldási javaslatokat és az azokról szóló hatástanulmányokat nem látta" - derül ki az ÁSZ jelentésébõl. A számvevõszéki jelentés publikálása után ismételten megkerestük az NFM-et, hogy adjanak választ, milyen bevételbõl pótolható a kérdéses összeg. A tárca a pénteki e-mailünkre azt választolta: "a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jövõ évi költségvetési tervezettel kapcsolatos meglátásait az elõzetes tárcaközi egyeztetéseken jelezte, a büdzsé napokban megkezdõdõ parlamenti tárgyalása során a kormány álláspontját az elõterjesztõ Nemzetgazdasági Minisztérium ismerteti".

Forgatókönyvek

Hivatalos információ tehát nincs arról, hogy mibõl teremtik elõ a támogatás megszüntetése miatt kiesõ összeget és a költségvetés sem tartalmaz erre vonatkozóan információt. Az egyik megoldás az lehet, hogy egy módosító javaslattal 30,5 milliárddal visszavágják a KKK jövõ évi költségvetésben szereplõ 93 milliárd forintos bevételi és kiadási elõirányzatát. Ebben az esetben ennyivel kevesebb jut útfelújításokra.

Méregdrága lesz az autópálya?

A másik lehetséges verzió, hogy a sztrádadíjak emelésével tömik be a lyukat, ami azért elképzelhetõ, mert a KKK legfontosabb bevételi forrása az autópálya-bérletek eladásából származik. Ha tisztán ez a forgatókönyv valósul meg, az durva áremeléshez vezethet, de az is megoldást jelenhet, ha részben áremeléssel, részben kiadáscsökkentéssel rendezi a KKK a harminc milliárdos kérdést.

A KKK kimutatásai szerint ugyanis 2010-ben összesen 40,6 milliárd forint, 2011 szeptember végéig pedig 34 milliárd forint folyt be az útpénztárba és az elõzõ év adataiból kiindulva, az idei éves bevétel 40 milliárd körül várható. Vagyis, ha a 30,5 milliárdot csak ebbõl kellene elõteremteni, akkor legalább 75 százalékkal kellene megemelni a bevételeket. Ráadásul nem lehet mindegyik díjat vég nélkül emelni, mert egy uniós irányelv szerint a 12 tonnánál nehezebb teherautók egynapos útdíja maximum 11 euró lehet, ami jelenleg 3190 forintnak felel meg, és a bérlet ára már most is 3000 forint. Az áremeléskor pedig azzal is számolni kell, hogy az minden bizonnyal mérsékelni fogja a használók számát.

A használatarányos útdíjra várni kell

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete - NiT Hungary fõtitkára arra a kérdésünkre, hogy lehetséges-e a sztrádadíjak jelentõs emelésébõl befoltozni az útpénztáron keletkezett lyukat, azt mondta: bármi elképzelhetõ, de nem lenne szerencsés egy ilyen lépés.

"A fuvarozók terheinek növelése elõbb-utóbb megjelenik a fogyasztási cikkek árában, vagyis drágulást és a kereslet visszaesését eredményezné, nem beszélve arról, hogy még nehezebb helyzetbe hozná a szállítmányozó cégeket" - tette hozá a fõtitkár, aki azt is elmondta, a fuvarozók támogatnának egy másik megoldást, a használatarányos útdíjrendszer bevezetését, azzal a feltétellel, hogy a magyar fuvarozóknak kompenzációt biztosítanak, versenyképességük megõrzése érdekében. A "NIT Hungary azt az információt kapta a rendszer elõkészítésén dolgozó Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtól, hogy a használatarányos útdíjrendszer 60-80 milliárd forintos bevételt hozhatna az államnak. Ugyanakkor jelenleg úgy tûnik, hogy a rendszer bevezetése 2013 utánra tolódik" - tette hozzá Dittel Gábor.

Az államnak jelentõs bevételt eredményezõ, a Széll Kálmán-tervben 2013-ra ígért használatarányos útdíjat több európai és szomszédos országban már korábban bevezették. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által 2009-ben készített "A magyar útdíjpolitika tézisei és szakmai alapelvei" címû elemzés szerint már akkor igen kedvezõtlen volt a tizenkét tonnánál nehezebb teherautók egynapos matricájának díjszabása. Az uniós irányelvben maximált, egy napra fizetendõ 11 euróért Magyarországon körülbelül 300-400 kilométert tehetnek meg a teherjármûvek. Ugyanekkora távolságot Csehországban és Németországban 45-60, Ausztriában 95-125, Svájcban 240-310 euróért járhatnak be a teherautók.

A használatarányos útdíj bevezetésérõl Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára februárban annyit árult el, hogy a teherautóknak várhatóan kilométerenként hat forintot kell majd fizetnie a magyar autópályákon 2013-tól. A személyautóknál és a motorkerékpároknál csak 2020-ban vezetnék be a rendszert, de addig még lehet egy olyan átmeneti idõszak is, amikor az autósok magunk dönthetnének arról, hogy matricával vagy használatarányosan szeretnék-e megfizetni a magyarországi autópálya-használatot.