2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
EU-csúcs – Megszületett az adósságválságra adandó átfogó válaszstratégia az euróövezeti csúcson – ÖSSZEFOGLALÓForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2011-10-27 12:13:51
Brüsszel, 2011. október 27., csütörtök (MTI) – Megszülettek azok a döntések az euróövezeti országok állam- és kormányfõinek csütörtök hajnalban véget ért brüsszeli találkozóján, amelyekkel reményeik szerint sikerül kezelni a zónában kialakult adósságválságot, és visszanyerni a nemzetközi pénzügyi piacok bizalmát.

A döntések azon részét, amelyek közvetlenebbül érintik az euróövezeten kívüli európai uniós tagországokat is, nem 17-es körben, hanem az azt megelõzõen tartott 27-es körû, teljes EU-csúcstalálkozón hozták meg.

Ezek kulcseleme az európai bankok feltõkésítésének szabályairól született megállapodás. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök külön felhívta a figyelmet: Magyarországnak nem kell majd fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért. A megállapodás értelmében ugyanis ha egy bank bajba jut, akkor elõször a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni, de ebben az esetben is olyan alaptól kell kérni a segítséget, amelyben Magyarország nem befizetõ.

Az elfogadott és közzétett hivatalos szöveg tartalmazza a legalább 9 százalékos tõkemegfelelési mutató követelményét, továbbá azt is, hogy ezt minden banknak jövõ júliusig teljesítenie kell. Az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint a tõkeemelés összes igénye 106,4 milliárd euró lesz.

Az átfogó stratégia másik elemeként a Brüsszelben tárgyaló euróövezeti vezetõk kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselõivel a velük szemben fennálló görög adósság felének leírásáról. Közlésük szerint összesen mintegy 100 milliárd eurónyi adósság leírásáról van szó, és ennek eredményeképpen az évtized végére a görög államadósság a bruttó össztermékhez képest a jelenlegi 160-ról 120 százalék közelébe csökken.

Görögország számíthat a számára már nyáron kilátásba helyezett új hitelprogram jóváhagyására is.
Az uniós vezetõk döntöttek arról is, hogy ezer milliárd euróra növelik annak az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) a hatóerejét, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülõ, további euróövezeti országok kisegítésére használható. A kibõvített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelõl az eurózónán kívüli befektetéseket is fogadhat.

Ez a mechanizmus a kormányfõi tanácsot elnöklõ Herman Van Rompuy szerint képes lesz arra, hogy tûzfalként megakadályozza az adósságválság továbbterjedését. Az átfogó csomaghoz tartozik a gazdasági fegyelem és együttmûködés további szigorítása. Van Rompuy bejelentette, hogy a közeli hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerzõdés módosításának lehetõségeit is.

Az uniós vezetõk külön üdvözölték azt, hogy Olaszország további reformok beindítására vállalt kötelezettséget. Rómának azért kell mozdulnia ezen a téren, mert a bruttó össztermékhez viszonyítva 120 százalékos államadóssága egyre inkább aggasztja a nemzetközi pénzügyi piacokat.

A találkozó reggeli órákban nyilatkozó résztvevõi kivétel nélkül sikerként értékelték a csúcsértekezlet eredményeit.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: a meghozott döntések bizonyították, hogy az EU mindent megtesz a közös pénz stabilitásának megõrzéséért. Van Rompuyjel együtt kifejezte abbéli meggyõzõdését, hogy az elhatározott átfogó stratégia segít visszanyerni a bizalmat az euróövezet és a közös valuta iránt.

Elégedettnek mondta magát a döntésekkel Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is, Jeórjiosz Papandreu görög kormányfõ pedig országa életében új korszaknak ítélte a mostani megállapodások nyomán körvonalazódó helyzetet.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!