A jelek szerint kormány minden lehetõséget megragad arra, hogy a nemzetközi befektetõknek bebizonyítsa: az európai adósságválság súlyosbodása közepette is kitart elsõdleges célja, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett. Erre egyrészt azért is van szükség, mert az elmúlt hetekben (a magyar jegybank figyelmeztetése mellett) több nagy külföldi elemzõház is kételyeinek adott hangot a kormány fiskális csomagjának teljesülését illetõen. Másrészt a Nemzetgazdasági Minisztérium és egyben a kormány - az intézkedések megvalósulását részletesen bemutató anyagával - a leminõsítéssel kapcsolatos félelmeket is csillapítani szeretné. Vagyis, hogy a költségvetési politika oldaláról nem lenne indokolt Magyarország "bóvlivá" minõsítése.

A minisztérium napokban megjelent angol nyelvû összeállítása részletesen mutatja be azokat az intézkedéseket, amelyekkel fenntartható módon csökkenthetõ az államadósság, de ezt csak azok után teszi, miután a bevezetõben megemlékezik a - kormányzati kommunikációban rendszeresen visszatérõ - nehéz 2010-es örökségrõl. Az NGM itt is megismétli ugyanis (ahogyan a napokban kihirdetett zárszámadásról szóló törvényben), hogy 2010-ben 7%-os költségvetési hiányt örökölt volna az új kormány, ha nem avatkozik azonnal közbe. A dokumentum ezúttal is nagyvonalúan "megfeledkezik" az új kormány adócsökkentésérõl, ami szintén lyukat ütött a büdzsén.

Mi történik idén és jövõre?

A kormány továbbra is tartja magát korábbi vállalásához, 2011-ben 2,9%-ra csökken a költségvetés - egyszeri tételek nélkül számolt - GDP-arányos hiánya. Ennek érdekében év közben több intézkedéssorozatról is döntött a kormány - idézi fel a minisztérium anyaga a tavasszal bejelentett 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot, valamint a szeptemberben ismertetett 100 milliárd forintos egyenlegjavítást (a gazdasági kilátások romlása miatt).

A tárca tájékoztatója szerint a 2012-re kitûzött 2,5%-os hiánycél három, a jövõ évi költségvetési törvényjavaslatban szereplõ intézkedéscsomag végrehajtásának köszönhetõen teljesül: egyrészt a Széll Kálmán-tervben meghirdetett lépéseknek, a konvergencia programban, valamint a költségvetésben bemutatott pótlólagos intézkedéseknek.

Jövõre így összesen 1400 milliárd forintos kiigazítást tervez a kormány, melynek 60%-a a kiadási oldalt érinti - hangsúlyozza az NGM egyben reagálva azokra a korábbi kritikákra, miszerint az egyenlegjavulás nem a kiadási oldalon jön össze elsõsorban. Arra ugyanakkor ezúttal sem tér ki a tárca, hogy mihez kell viszonyítani az 1400 milliárdos javulást.

Hogy áll össze a kép?

A Nemzetgazdasági Minisztérium anyaga részletesen be is mutatja, hogy az egyes intézkedéscsomagok milyen hatást fejtenek ki a költségvetésre.

1. Széll Kálmán-terv

A tárca érvelése szerint a Széll Kálmán-tervben kitûzött 550 milliárd forintnyi megtakarítás 83%-a visszaköszön a 2012. évi költségvetési törvényjavaslatból. Ez valamivel optimistább értékelés a Portfolio.hu korábbi számításainál, mivel a mi becsléseink 65%-os arányt mutattak. Fontos hangsúlyozni ennek kapcsán, hogy jelenleg csupán arról beszélünk, hogy az eredetileg bejelentett 550 milliárd forintos csomag mekkora része található meg a 2012-es költségvetésben, a végrehajtási kockázatokat itt még nem is lehet számításba venni. Ezek ugyanis tovább csökkenthetik a tavaszi reformcsomag tényleges egyenlegjavító hatását.

Az angol nyelvû dokumentum részletesen beszámol arról is, hogy a Széll Kálmán-tervben (SZKT) szereplõ hét nagyobb területen mely intézkedések eddig hogyan valósultak meg, a végrehajtás mely fázisában állnak jelenleg. Ezekbõl számos új érdekességet is kiolvashatunk. Ezek szerint a jövõ évi költségvetés mellékletei között fellelhetõ, hogy a települési önkormányzatok normatív hozzájárulásainál megvalósul a különbözõ jogcímeken igénybe vehetõ szociális- és családtámogatások teljes összegének maximalizálása. Ezzel a költségvetés egyenlege 11,9 milliárd forinttal javulhat, az SZKT 15 milliárd forintos megtakarítást tûzött ki célul.

A nyugdíjrendszer esetében a kormány eredetileg 93 milliárd forintos megtakarítást írt elõ, melybõl 88 milliárd forint a rokkantsági rendszer felülvizsgálatából származna. Az NGM friss anyaga viszont már csak 25,9 milliárd forintos megtakarítással számol jövõre ezen a soron a 2012-tõl életbe lépõ változások hatására. Újdonság az is, hogy a tárca számításai szerint 8-8 milliárd forinttal javulhat a költségvetés helyzete jövõre a korkedvezményes lista, valamint fegyveres testületek nyugdíjellátásának felülvizsgálata miatt, miközben a Széll Kálmán-terv 0, illetve 1,5 milliárd forintos javulással számolt ezeken a sorokon.

Az NGM anyagából az is kiolvasható: a kormány lemondott a közösségi közlekedést érintõ átalakítások esetében a MÁV és a Volán társaságok integrálásából remélt 5 milliárdos forintos megtakarításból, cserébe viszont a Széll Kálmán-tervben szereplõ összegnél nagyobb mértékben vágja meg a kedvezményeket (10 milliárd forint helyett 16 milliárd forinttal). A tárca tájékoztatója azt állítja, hogy jövõre már jelentkezik a MÁV mûködésének hatékonyságából származó megtakarítás, ám nem a remélt 30 milliárd forintos mértékben, hanem csupán 10 milliárd forintnyi. Ezzel szemben számunkra az derül ki a költségvetési törvényjavaslat mellékletébõl, hogy személyszállítás (MÁV és Volán társaságok) mûködési költségei 21 milliárd forinttal növekednek jövõre.

A felsõoktatást érintõ 12 milliárd forintos megszorítás sincs megnyugtató módon alátámasztva a minisztérium anyagában.

A gyógyszerkassza esetében viszont úgy tûnik, az egészségügyi kormányzat komolyan vette a megtakarításra vonatkozó elõírásokat, a 83 milliárdnyi kiigazítást a nemrég bejelentett gyógyszer-támogatási csomag hivatott alátámasztani. Igaz, ennek megvalósítását övezik jelentõs kockázatok.

A Széll Kálmán-terv a hatodik átalakítandó területként az állami és önkormányzati finanszírozást jelölte meg. Matolcsy György minisztériumának friss tájékoztatója szerint a kormány ezen a területen a tervezettnél nagyobb megtakarítást érhet el (32 milliárd forint helyett 44 milliárd forintot). Ezen belül 15 milliárd forintnyi egyenlegjavulás származik a költségvetés mellékletében külön részletezett "önkormányzati szervezetfejlesztés miatti megtakarításból" (ennek nagy része abból származik, hogy jövõre 8 milliárd forinttal kevesebb forrás jut az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ önkormányzatok támogatására). A maradék 29 milliárd forint pedig az intézményrendszer karcsúsításából jöhet össze, ami lényegesen több a korábban beígért 17 milliárd forintnál.

Az eredeti célkitûzéseket, a minisztérium mostani értékelését, valamint a Portfolio.hu becslését alábbi táblázatunkban foglaltuk össze.

2. Konvergencia program

A minisztérium anyaga külön kitér arra is, hogy a konvergencia programban a kormány pótlólagos intézkedéseket vállalt fel a hiánycél tartása érdekében. Az NGM ide sorolja a közszférában történõ bérbefagyasztást (ettõl 42,8 milliárd forintos megtakarítást remél), a szociális és családi juttatások befagyasztását (ebbõl 8,3 milliárdos spórolás jöhet), valamint az idei 241 milliárdos stabilitási tartalék jövõ évi bázisba építését. Ennek kapcsán azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez nem új egyenlegjavító tétel a 2011-es évhez képest.

A tárca jelentésének konvergencia programot részletezõ fejezetébõl az is kiderül, hogy idén a tervezettnél kisebb mértékû lehet a MÁV és a BKV adósságának átvállalása. "A MÁV adósságának egy részét várhatóan átvállalja az állam, ezzel csökkenni fognak a vasúttársaság adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásai 2011-ben és 2012-ben is" - olvasható az NGM anyagában, amely a BKV adósságának átvállalásáról is szót ejt. "2011-ben összesen 52,2 milliárd forintos központi költségvetési forráshoz jutott a BKV, idõközben 24 milliárd forintnyi extra forrásigény jelentkezett a fõvárosi társaságnál. A 2012-es költségvetés 52,2 milliárd forintos központi támogatással számol a BKV esetében. Tehát nincs szükség plusz forrásra jövõre az idei évhez képest, miután a társaság adósságának nagy részét átvállalja az állam" - áll a jelentésben.

A MÁV és BKV adósságának átvállalása rendkívül fontos kérdés az idei költségvetési egyenleg szempontjából. Erre több cikkünkben is felhívtuk a figyelmet:

3. A költségvetésben rejlõ pótlólagos intézkedések

Korábban már nyilvánvalóvá vált, hogy a Széll Kálmán-tervben és a konvergencia programban vállalt intézkedések nem lesznek elegendõek, ezért egy harmadik csomagra is szüksége van a kormánynak. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ennek kapcsán mindig csak a 445 milliárd forintnyi adóemelésre tért ki, a minisztérium mostani anyaga viszont részletesebb információkat közöl. A minisztérium anyagából kiderül ugyanis, hogy ez a harmadik csomag összesen 656 milliárd forintra rúg, amelybõl 168 milliárd forint kiadáscsökkentésbõl, 488 milliárd forint pedig bevételnövelésbõl jön össze. Mindkét szám némiképp meglepõ az eddigi információkhoz képest, a kiadási oldal legnagyobb tétele egyes állami feladatok elhagyása (ennek részleteirõl azonban nem szól a tárca anyaga), 109 milliárd forint összegben.

Az útpénztár jövõ évi támogatásának eltörlése kapcsán a minisztériumi dokumentum megjegyzi, hogy ezentúl a közutak felújításának forrásait az autópályadíjakból származó bevételek mellett az útdíj kiterjesztésébõl tervezik elõteremteni. "Ezt a rendszert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogja kidolgozni és várhatóan novemberben kerül a kormány elé" - árulja el a dokumentum.

A fenti részletes információk alapján egyre jobban kezd kirajzolódni, hogy a kormány hogyan is akarja elérni a jövõ évre kitûzött 2,5%-os hiánycélt: egyszerre három csomag végrehajtásán fog dolgozni. Az 1400 milliárd forintnyi kiigazítás már önmagában óriási (a 240 milliárdos stabilitási tartalékot levonva is), kivitelezését pedig jelentõs kockázatok övezik: idõközben ugyanis kérdésessé válhatnak az egyes adóemelésektõl várt többletbevételek, de a kiadási oldalon még jobban meg fog izzadni a kormány, az érdekcsoportok nyomása, illetve a népszerûség csökkenése visszavethet a reformok hatásából. Mindenképp kedvezõ ugyanakkor, hogy a kormány az elmúlt hónapokban többször is felismerte: a korábban feltételezettnél sokkal nagyobb kiigazításra kényszerül.