2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Autonómok Szakszervezete: 94 módosítás a munka törvénykönyvéhezForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2011-11-15 09:45:26
Eger, 2011. november 14., hétfõ (MTI) – Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), további három együttmûködõ szakszervezeti konföderációval egyeztetve 94 módosító javaslatot juttatott el a parlamenti pártok frakcióvezetõihez a Munka törvénykönyve tervezetének megváltoztatása érdekében – közölte Borsik János hétfõn Egerben.

Az ASZSZ elnöke sajtótájékoztatón rámutatott: a tervezetben megfogalmazott szabályozás megalázó helyzetbe hozza a munkavállalókat, ezért bejelentette, amennyiben az Országgyûlés nem fogadja el javaslataikat, nemzetközi szervezetekhez, az Európai Unió és az ENSZ megfelelõ szerveihez fordulnak.

A jogszabály 4 millió ember mindennapi életét érinti – tette hozzá.

A szakszervezeti vezetõ elmondta: a legfõbb kifogásuk a tervezettel szemben, hogy amennyiben változatlan formában lép hatályba, a munkavállalók keresetcsökkenéséhez vezet, továbbá a munkaszerzõdéseket munkajogi helyett polgárjogi jellegûvé teszi, illetve korlátozza a szakszervezeti tevékenységet.

Közlése szerint a délutáni és az éjszakai mûszakpótlékok átalakítására vonatkozó elképzelés, illetve a túlórák kompenzálásának új szabályozása a kormányzati nyilatkozatok ellenére is keresetcsökkenést okoz.

A munkaszerzõdéseket oly módon kívánja szabályozni, mintha az két egyenrangú fél között létrejövõ kontraktus volna, holott vitathatatlan a munkáltatók elõnye a gazdasági és jogi érdekérvényesítésben.

A kormány kihúzná a munkahelyi szakszervezeti munka alól a talajt a szakszervezeti tisztségviselõknek adható munkaidõ- kedvezmény csökkentésével és azzal, hogy szûkíti azon tisztségviselõk körét, akik erre jogosultak lehetnek – sorolta Borsik János.

Szintén kifogásolják, hogy két heti szabadságot egyben csak eltérõ megállapodás hiányában volna kötelezõ kiadnia a munkáltatónak, illetve hogy a rendes szabadság egyharmadát nem a tárgyévet követõ március 31-ig, hanem csak december 31-ig volna kötelezõ kiadni. A túlmunka után járó bér kifizetését pedig halaszthatná a munkáltató a tárgyévet követõ év végéig.

Hangsúlyozta, hogy már az Országos Érdekegyeztetõ Tanács megszüntetésérõl meghozott döntéskor az ENSZ munkaügyi szervezetéhez (ILO) fordultak, amely válaszában sürgeti a magyar kormányt, hogy folytasson érdemi társadalmi párbeszédet a munkaügyi törvények reformjáról.

Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a törvény általános vitájakor a fideszes Turi-Kovács Béla is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány ne ellenségként, ellenfélként, hanem partnerként tekintsen a szakszervezetekre.

Az elnök felidézte, hogy a jelenleg hatályos Munka törvénykönyvét 1992-ben széles körû társadalmi egyetértés nyomán fogadta el az Országgyûlés, hiszen az Országos Érdekegyeztetõ Tanács akkor azt javasolta a kormánynak, hogy a megállapodást terjessze a parlament elé.

Most további lépéseiket az határozza meg, hogy a kormányzat miként reagál a partner-szakszervezetek 94 pontos módosító javaslatára – húzta alá Borsik János.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!