2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Illetéket kell fizetnie annak az adósnak is, aki kisebb lakásba költözikForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2011-11-18 17:18:02
Budapest, 2011. november 17., csütörtök (MTI) – Hiába költözik valaki olcsóbb lakásba, hogy szabaduljon az adósságától, a két lakás árának különbségére illetéket kell fizetnie akkor is, ha a különbség negatív; azok sem mentesülnek majd ettõl a tehertõl, akik a Nemzeti Eszközkezelõtõl vásárolják vissza a lakásukat – írja az azenpenzem.hu pénzügyi portál.

A válság és a végtörlesztés miatt most sokan kényszerülnek arra, hogy olcsóbb lakásba költözzenek. Amennyiben a csere egy éven belül lezajlik (erre pedig szinte mindenki figyel), az illetékfizetés esetében a törvény alapján úgynevezett beszámítás lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a megvett lakásnak nem a teljes vételára alapján szabják ki az illetéket, hanem levonják belõle az eladott lakás árát, és csak a különbözet után kell fizetni – ismerteti a pénzügyi portál.

Boldogabb idõkben a jogalkotó ezzel a szabállyal azoknak akart kedvezni, akik – ahogy életpályájuk elõre halad, a család nõ – egyre nagyobb, értékesebb lakásba költöznek. Az amúgy sem a legjobb anyagi helyzetben levõ családok számára viszont kellemetlen meglepetést jelenthet, hogy az eladott és megvásárolt ingatlan közötti árkülönbözet után mindenképpen kell illetéket fizetni, függetlenül attól, hogy milyen elõjelû a változás. Vagyis akkor is, ha olcsóbb lakásba költözik valaki.

Ilyen esetekben érdemes méltányossági kérelemmel fordulni a hatósághoz – hívja fel a figyelmet a portál. A törvény szerint bármilyen adótartozás (a vagyonszerzési illetékre nincsenek külön kritériumok) abban az esetben mérsékelhetõ vagy engedhetõ el, ha megfizetése az adózó és a vele együtt élõ közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen – tudta meg az azenpenzem.hu a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV).

A megélhetés súlyos veszélyeztetettségére következtet a hatóság akkor, ha az egy családban élõk egy fõre esõ nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg – és ezt a jövedelmi helyzetet a vagyoni és szociális körülmények is tükrözik. A jövedelem azért nincs kõbe vésve, esetleg ennél többet keresõk is eredményesen kérhetik a méltányosságot. Tény azonban, hogy õk izgulhatnak, milyen válasz is érkezik majd beadványukra. A hatóság tehát nagyítóval is megvizsgálhatja a vagyoni helyzetét annak, aki méltányossági kérelmet nyújt be.

Az azenpenzem.hu kérdésére az adóhatóságnál elmondták: az idén az elsõ tíz hónap alatt 7,5 ezer illetékmérséklésre irányuló kérelem érkezett, amelyek 64 százalékban sikerrel jártak. Az összegnél már nem ennyire jó az arány, a 3,3 milliárd forintos teherbõl ugyanis 1,5 milliárdot engedtek el. A kérvényeknél külön a vagyonszerzési illetékre (és ezen belül az olcsóbb ingatlanba költözõkre) vonatkozóan viszont nem rendelkezik az adóhatóság külön adatokkal. Arról azonban tájékoztatást kapott a portál, hogy a válság kitörése óta (2009-tõl az idei elsõ félévig) majdnem 16,5 ezren váltottak olcsóbb ingatlanra. Rájuk a NAV statisztikája szerint 1,1 milliárd forint illetéket szabtak ki.

Az illetéket az igazán nagy bajba kerültek sem úszhatják meg, a törvény ugyanis csak földhivatali eljárás költsége alól mentesít. A rögzített árfolyamon történõ végtörlesztéssel összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlése esetén illetékmentesség nem áll fenn – válaszolta a portálnak a NAV. Ugyanez lehet majd a helyzet abban az esetben, amikor valaki a Nemzeti Eszközkezelõtõl visszavásárolja a lakását – írja az azenpenzem.hu.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!