A törvényjavaslat szerint a felsõoktatási intézmények önállóak, önállóságuk elsõdlegesen az oktatási, tudományos, kutatási tevékenységre terjed ki. Az intézmény belsõ szervezete és mûködése – gazdálkodása az államháztartásról szóló, illetve a vagyongazdálkodási törvénnyel összhangban – e törvény keretei között alakítható – olvasható a 111 oldalas, kerettörvényként aposztrofált tervezetben.
A javaslat értelmében a felsõoktatás rendszerének mûködtetése az állam feladata, az egyes intézmények mûködtetése pedig az adott fenntartó feladata. Az indítvány állam, egyházi és magán felsõoktatási intézményeket rögzíti a jelenlegi struktúra alapján.     Új elemként jelenik meg, hogy – a kormány engedélyével – költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmény a nem költségvetési szerv formájában mûködõ felsõoktatási intézménnyel is egyesülhet, vagy beolvadhat. A kormány nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében kormányrendeletben meghatározottak szerint állami fenntartású felsõoktatási intézményeket kiemelt felsõoktatási intézményeknek minõsíthet. Az egyetem, a fõiskola, a kutatóegyetem képzési szerkezetére vonatkozó feltételeket 2013. szeptember 1-jétõl kezdõdõen kell majd alkalmazni.
A felsõoktatási intézmények kizárólagosan jogosultak a felsõfokú végzettséget és szakképzettséget biztosító képzések folytatására. Ennek egymásra épülõ képzési ciklusai az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés.
Új elnevezésként jelenik meg a felsõoktatási szakképzés, amely felsõfokú végzettségi szintet nem ad, de kreditjei az alapképzésbe történõ jelentkezéskor beszámíthatók. A javaslat új elemként tartalmazza a mesterképzésre épülõ újabb mesterfokozatot is.
A tanárképzés új elemként osztatlanná válik, és a köznevelési intézményrendszerhez igazodva bevezetnék az általános iskolai (4+1 év) és a középiskolai (5+1 év képzéssel) tanári szakképzettséget. A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíj mellett pályázati eljárásban odaítélt pedagógus ösztöndíjjal támogassa a tanárképzésben résztvevõket. A felvétel feltételeként elõírnák az alkalmassági vizsgát.
A szabályozás, illetve a felsõoktatási intézménylétesítési eljárás egyszerûsödik, a korábbi szabályozástól eltérõen megszûnik az állami elismerést megelõzõ nyilvántartásba vételi eljárás. A felsõoktatási intézmény a mûködését akkor kezdheti meg, ha a felsõoktatási intézmények nyilvántartását végzõ oktatási hivataltól a fenntartó megkapta az intézmény mûködési engedélyét és az Országgyûlés döntést hozott az intézmény állami elismerésérõl. Új elem, hogy az országgyûlés állami elismerése mellett a felsõoktatási intézmény a mûködési engedélyét az oktatási hivatal öt évente köteles felülvizsgálni.
A felsõoktatási intézményeknek 2015. szeptember 1-jéig kell a törvény szerinti intézményi, kari szervezetet, képzési struktúrát kialakítaniuk. A javaslat egyetem megnevezés használatát, a minõséget kifejezõ – több képzési területen folytatott – mester-, doktori képzéshez és doktori fokozatadáshoz, az intézményi és kari mûködést a minõsített oktatók arányához, a karok számához, a tehetséggondozáshoz, az idegen nyelven nyújtott képzési programokhoz köti. Fõiskola doktori képzést nem folytathat, doktori iskolát csak egyetem indíthatna.
Új elem, hogy a hallgatói képviselet a szenátus legalább 20 százalékának, legfeljebb 25 százalékának megfelelõ létszámban delegálhat képviselõt a testületbe, és erõsödik a rektori felelõsség az irányítás során.
A felvételre jelentkezõ az új szabályozás szerint egy felvételi eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be, amelyeket rangsorolnia kell. A törvénytervezet értelmében a költségviselés formája lehet: magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgató vagy önköltséges hallgató. Kormányrendeletben meghatározottak szerint az állam ennek a felsorolásnak megfelelõen hallgatói hitel igénybevételének lehetõségét biztosítja. A térítési díj összegét a felsõoktatási intézmény megállapodásban rögzíti, megállapításának rendjét szabályzatba kell foglalnia. A javaslat értelmében lehetõség van arra, hogy a hallgató költségeit külsõ fél átvállalja.
A magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevõ hallgató legfeljebb 12 félévet vehet igénybe. Ha osztatlan képzésben a képzési idõ meghaladja a 10 félévet, legfeljebb 14 félév lehet a támogatási idõ. Doktori képzésben változatlanul legfeljebb 6 félév a támogatás idõtartama.
A tervezet értelmében az új felvételi rendszert elsõ alkalommal 2013 szeptemberében tanulmányokat kezdõk esetében kell alkalmazni. A felvételi vizsga feltételeként meghatározott, egy C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsga követelménye a 2016 szeptemberében elsõ évfolyamon induló alap és osztatlan képzésekre jelentkezõket érinti. A szóbeli felvételi vizsga követelményeket 2012. december 31-ig kell meghatározni és elsõ alkalommal a 2014/2015-es tanévre történõ jelentkezéskor szervezhetõ szóbeli felvételi vizsga.
A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.