Elenyészõ azon autósok száma, akik soha nem követtek el szándékos szabálysértést. Ez elsõ olvasatban kissé megdöbbentõnek tûnhet, de most nem száguldozásra, piros lámpán áthajtásra, és még csak nem is menet közbeni telefonálásra vagy a megállni tilos tábla figyelmen kívül hagyására kell gondolni.

Olyan példákat gyûjtöttünk össze, amikor a gépjármûvezetõ gyakorlatilag belekényszerül a szabályszegésbe, hogy ne hozza lehetetlen helyzetbe magát vagy közlekedõtársait. Furcsa módon éppen a KRESZ-sértéssel valósítja meg azt, amit a KRESZ-alkotó próbált elérni.

1. Inkább nem állnak meg a lehajtósávban

Amióta kész van az M0-s új szakasza, azóta jelent gondot az M3-asról felhajtani a körgyûrûre a Megyeri híd irányában. A városból kifelé, az M3-as kivezetõjének végén ugyanis a sáv úgy kanyarodik fel az M0-sra, hogy a fel- és lehajtósáv egybeesik. Ez a szakasz csupán annyira hosszú, mint az M3 felett áthaladó felüljáró, így aztán a hosszú kanyarodás után az autósoknak húsz-harminc méter alatt kellene egyet balra sorolniuk úgy, hogy közben nagy lendülettel érkeznek a lehajtók és azok, akik késõbb Fót felé mennének. A tábla is viszonylag késõn jelzi, melyik a jó sáv, így sokan még a jobb oldaliban maradnak. A szabály szerint meg kellene állniuk (ez esetben a lehajtósávban), ha elfogyott a gyorsítósávjuk, mindaddig amíg nem tudnak besorolni - nem szükséges hosszasan fejtegetni, mi történne akkor. Ezért sokan az egyébként a forgalomtól elzárt területen haladnak addig, amíg nem tudnak biztonságosan átjutni a forgalmi sávba.

2. Sem gyalog, sem autóval nem érnek át a zöldön

Az elmúlt idõszak tragédiái idõrõl idõre felhívják a figyelmet a gyalogátkelõhelyekre. Bár a hatályos KRESZ sem engedi meg a gázolást, gyakran felvetõdik a szigorítás gondolata, a legújabb terv szerint már akkor is meg kell állni a jármûvel, ha a gyalogos jelzi áthaladási szándékát - pedig a mostani, enyhébb elõírás sem tartható be mindig. Nem nehéz olyan helyet találni, ahol a szabály betartása kritikus forgalmi állapotokat idézne elõ. A budapesti Andrássy útról jobbra kanyarodók egyszerre kapnak zöldet a Bajcsy-Zsilinszky úton átkelõ gyalogosokkal. A csúcsidõszakot sem kell megvárni ahhoz, hogy a kanyarodók és a szabálytalankodók száma közé egyenlõségjelet tegyünk. Még a tempósan lépkedõ fiatalok sem érnek át a zöld jelzés ideje alatt - az idõsebbek teljesen esélytelenek -, a jármûvezetõ pedig kénytelen megszegni a szabályt, ha a fõútvonal forgalmának megindulása elõtt be akarja fejezni a kanyarodást, és esetleg még a mögötte várakozóknak is szeretné megadni az átjutás örömét.

3. Útban parkol, aki szabályos

A parkolás visszatérõ probléma, ám ezúttal nem a zsúfolt belvárosban, hanem a XII. kerületi Roskovics utcában figyeltünk fel egy érdekes helyzetre. Gyalogosközlekedés gyakorlatilag nincs, autóforgalom viszont van, de a kétirányú haladást nem akadályozza semmi - amíg nem parkol valaki szabályosan, a felfestéseknek megfelelõen. Mellette már csak egy autó fér el, így csúcsidõben hosszabb várakozásra is kényszerülhet az, akinek kerülnie kell . Mindkét oldalon van járda - ha legalább az egyikre félig felállhatnának az autósok, megszûnne a KRESZ alakította blokád.

41. § (1): A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad várakozni, ha
a) azt jelzõtábla vagy útburkolati jel megengedi, b) a jármû a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és d) a jármû tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

4. A busznak is jó lehet, ha a buszsávban autók mennek

Ritka nagy szemtelenség a buszsávban megelõzni az álló kocsisort és aztán elöl bekéredzkedni. Más a helyzet azonban, ha valaki a jobbra kanyarodáshoz veszi igénybe a védett sávot, ám azt csak a "bekanyarodásra felkészüléskor" teheti meg, és bár a KRESZ ezt nem határozza meg méterben, a záróvonal melletti szaggatott felfestés jelzi, általában a keresztezõdés elõtti húsz-harminc méteres szakaszt jelöli ki erre a célra az útfenntartó. Aki az Örs vezér tere felõl a Kerepesi út külsõ sávjában halad a Hungária körút irányában, hirtelen a buszsávban találja magát. Ha szabályos, megpróbál besorolni egy sávval beljebb, hogy aztán - dugóban számolva - tíz perc múlva visszatérhessen a buszsávba és rákanyarodhasson a körútra. Amíg a buszsávban arra vár, hogy beengedje valaki, mindenkit feltart maga mögött - többek között a tömegközlekedési jármûveket is.

5. Inkább a leállósáv, mint az autópálya forgalmi sávja

A kihajtósávot túl rövidre méretezték, emiatt csúcsidõben egész egyszerûen kilóg belõle a kocsisor. A jármûvezetõk két lehetõség választhatnak: az egyik, hogy az úttesten, vagyis gyakorlatilag az autópályán állnak meg, haladásra alkalmatlanná teszik az egyik sávot és komoly balesetveszélyt okoznak, vagy a szabályt megszegve a leállósávon állnak sorban.

6. Az életükért gyorshajtanak

A nagyvárosi forgalomban mindenki rohan, a jármûvezetõk tekintélyes része az 50-es sebességhatárt csak bizonyos ráhagyással tartja be. Ilyen környezetben a segédmotoros kerékpárt vezetõk kockázatot vállalnak azzal, ha betartják a rájuk érvényes szabályt, miszerint nem haladhatnak gyorsabban 40 kilométer/óránál. Ha jármûvük képességei engedik, nem tartják be a korlátozást.

7. Biztonságosabb buszsávban motorozni, mint mellette

Talán még nagyobb veszélynek vannak kitéve a két keréken közlekedõk akkor, ha a buszsáv mellett haladnak a külsõ forgalmi sávban. Próbáltunk ilyet is mutatni a videón - többórás idõráfordítással sem sikerült. A városi bicikliseknek, motorosoknak erõs az életösztönük. Elvileg létezik olyan KRESZ-tábla, amely kerékpárosoknak engedélyezi, hogy a buszsávban haladjanak, de ilyet még nem láttunk utcán.

36. § (8): lásd a 4-es pontnál.
25. § (2): (...) Lassú jármûvel, kerékpárral, állati erõvel vont jármûvel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó jármûvel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetõvé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadók.
(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz-forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és lassítósávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, illetõleg az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.