A magyar ingatlanpiac átlagos hozama 7,5 százalék, amely 1 százalékponttal meghaladja a prágai és varsói hozamot, így a német befektetési alapoknak sorba kellene állniuk Budapesten, de megbízóik a gazdasági bizalom hiánya miatt ezt tiltják - mondta Salamon Adorján, az Eston International ingatlan tanácsadó elnök-vezérigazgatója szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Akik hitelbõl vásárolnának ingatlant, azoknak pedig a magas kamatfelár miatt nem éri ez meg, mivel az euró alapkamat és a legalább öt százalékos felár már hat százalékra drágítja a hitelkamatot, amely mellett nem térül meg a befektetõ tõkéje.

A kiskereskedelmi ingatlanpiacon terjedõben vannak az árfolyamgátas szerzõdések. Miután a bérlõk forint bevételhez jutnak, viszont euróban fizetik a bérleti díjat, így sikerül kialkudniuk azt a forint-euró árfolyamot, amelynél "megakad" az árfolyam.

A magyar ingatlanpiacon további árcsökkenés már nem várható, viszont a fellendülésnek sem látni nyomát, így legvalószínûbb, hogy néhány évig stagnál a piac - vélte Salamon Adorján.

A fejlesztõk a gazdasági fellendülés biztos jelének tartják az ipari-logisztikai piac felfutását. Bögi Bálint, e szakterület szakértõje alacsony bérleti díjakról, és 1,5 százalékponttal, 20.9 százalékra nõtt üresedési rátáról számolt be. Amíg a havi és négyzetméterenkénti bérleti díj Budapesten 3 euró, addig Prágában 4,3, Varsóban pedig 5,2 euró a bérleti díj. Volt olyan multinacionális társaság a bizalom hiánya miatt építette meg régiós logisztikai központján másutt, pedig földrajzilag Magyarország volt az elõnyösebb hely.

Az irodapiacot elemezve Pintér Dániel kitért arra, hogy tavaly a bérbe adott A-kategóriás terület 1 millió 984 ezer négyzetméter volt, 56 ezer négyzetméterrel több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az üres felület a múlt év végén 607 ezer nézetmétert tett ki, így évi 50 ezer négyzetméter körüli bõvülést feltételezve, 10 évig nincs is szükség új irodára - tette hozzá az Eston szakértõje.