Szigel Gábor és Fáykiss Péter "Az eladósodás hatása a magyar háztartások pénzügyi és jövedelmi pozíciójára" címû tanulmány szerzõi a Magyar Nemzeti Bankban tartott sajtótájékoztatón elmondták, 2001-ben a háztartások az általuk felvett kölcsönök után a GDP 1 százalékát fordították kamatkiadásokra. Tíz év múlva, tavaly már a lakosság számára a GDP 3 százalékára emelkedett a hitelek kamatterhe, ezen belül 2006 óta mintegy 300 milliárd forinttal nõtt.

Szigel Gábor elmondta: Magyarországon a 2008 elõtti hitelexpanzió évei során jelentõs nagyságú forrás áramlott a magyarországi bankrendszerbõl a háztartási szektorba. Kiemelte: a válság kitörésével a pénzáramlás iránya megfordult, ennek oka egyrészt a hitelállomány oldaláról az volt, hogy a háztartások nettó hitelfelvevõbõl nettó hitel-visszafizetõvé váltak.

A folyamat másik komponense az volt, hogy a válság elõtti dinamikus hitelállomány-felépüléssel a háztartások által fizetendõ kamatok volumene is nagyobb lett, amit ráadásul a devizahitelek esetében tovább fokozott a svájci frank erõsödésének a hatása, valamint a válság után végrehajtott banki kamatemelések.

A tanulmány szerint a nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy a magyar háztartások GDP-arányos, bankhitelhez kapcsolódó becsült kamatterhe a többi európai országhoz mérve a legmagasabbak közé tartozik. A kelet-közép-európai régióval összehasonlítva is a magyar háztartások által fizetett kamatok GDP-arányos volumene a legmagasabb.

A két szerzõ áttekintette a kamatok változásának hatását is: a válság kitörése óta az egyes terméktípusok közül lényegében csak a forint-jelzáloghitelek kamatai csökkentek, a devizahitelek és a fedezetlen forinthitelek kamatai emelkedtek.

A kamathatások következményeként az adósok 2011-ben mintegy 45 milliárd forinttal fizettek többet, mint 2008-ban. A bankok által végrehajtott kamatemelések indokoltságával az MNB egyik korábbi megállapítása akkor az volt, hogy a svájcifrank-jelzáloghitelek esetében a kamatemelések nem voltak teljes mértékben alátámaszthatók a forrásköltségek és a hitelveszteségek emelkedésével.

Ugyanakkor a tanulmány szerint a 2011 második felében bekövetkezett és tartósnak bizonyuló országkockázati felár megemelkedés és annak fennmaradása a bankok forrásköltségét jelentõsen megemelheti.