Ma az új lakást vásárlók megvárják, amíg elkészül az épület, és csak azt követõen szerzõdnek, holott tíz évvel ezelõtt még a rajzasztalról keltek el a lakások. Maráczi Zsolt javaslata azt szolgálná, hogy a vásárló az épület korai szakaszában is szerzõdhetne és fizethetne úgy, hogy eközben nem kellene aggódnia, hogy a fejlesztõ csõdje miatt elveszíti a pénzét.

A fejlesztõ szemszögébõl Kiss Gábor, a Nanette Construction Hungary ügyvezetõ igazgatója vázolta a problémát, amely alapvetõen a fejlesztõ és a vevõ közti bizalomtól függ. Egy sok projektet levezényelt, ismert fejlesztõ nagyobb bizalmat kap, mint egy ismeretlen, de ma akkor sem fizet a vevõ 20 százaléknál több elõleget. A nagyobb vételár részt csak akkor hajlandó kifizetni, ha már utána költözhet is a lakásba. A bizalmat mindenképpen növeli, ha a fejlesztõ mellé bank társul - tette hozzá Kiss Gábor.

Az ügyvezetõ jogi akadályt is látott, mivel 2009 óta nem lehet az ingatlan-nyilvántartásba széljegyet bejegyeztetni a még nem albetétesített társasházi lakásokra. Ez azzal az elméleti veszéllyel jár, hogy a lakás akár többször is eladható, anélkül, hogy az ingatlan nyilvántartásban nyoma lenne.

A megbízhatóság erõsítését hangoztatta Ferencz Iván, a Fundamenta Lakáskassza Zrt. vezetõ jogtanácsosa is. A vevõ akár olcsóbban - alacsonyabb kamattal is - kaphatna hitelt, ha a bank ismerné az elõéletét - vetette fel. A hitel összege nagyobb lehet, ha a lakás korszerû, kevés energiát fogyaszt, mivel ilyenkor a vásárló rezsi-megtakarítása hiteltörlesztéssé alakítható.