2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
A mûködtetés biztonsága mindennél fontosabbForrás: berettyohir.hu
Utolsó módosítás: 2012-04-05 09:50:33
Berettyóújfalu városának polgármestere exkluzív nagyinterjút adott honlapunknak – köszönjük az olvasói kérdéseket, ezek mellett a saját felvetéseinkre is válaszolt Muraközi István. A beszélgetést terjedelmi okok miatt két részletben közöljük, az elsõ etapban a hivatalos, közérdeklõdésre számot tartó ügyeket tárgyaljuk – moziról, lakossági fórumról, parkolásról, s sok egyéb másról lesz szó.


Mint már mi is többször megírtuk, hosszú böjt után május 23-án ismét Berettyóújfaluban hódolhatnak szenvedélyüknek a mozgóképek szerelmesei – vagyis a város napján nyit az újjávarázsolt mozi. Már azt is tudjuk, az intézmény az alapító Makk Kálmán nevét viseli majd, s Makk Kálmán fia, a Kossuth-díjas rendezõ, Makk Károly személyesen is jelen lesz az átadásnál. Rendben haladnak a munkálatok? Milyen lesz az új mozink?

 

Már meg is kaptuk Makk Károly levelét, a család hozzájárult, sõt maga Makk Károly köszönettel vette, hogy az édesapjáról nevezzük el a mozit – jelezte, személyes jelenlétével is megtisztel minket. Vélhetõen szervezünk egy pódiumbeszélgetést, kérdezzük többek között az életútjáról, a városhoz való kötõdésérõl, s aztán egyik filmje lesz a tulajdonképpeni õsbemutató. Tudni kell, a város napja nem csak errõl lesz nevezetes, hiszen idén elõször ünnepi istentisztelettel kezdõdik a városnapi program, Bölcskei Gusztáv református püspök is elfogadta a meghívásunkat; tehát két olyan illusztris vendéget tudhat magáénak a rendezvény, akiknek a segítségével még magasabb fényû lesz ez a programsorozat. Nekünk az a feladatunk, hogy a nyitásra mindennel elkészüljük – jelenleg úgy tûnik, ennek nincs akadálya; a héten folyik a mozi akusztikai, gépészeti felszerelése, a székek már korábban megérkeztek. Új berendezésekre nem volt pénzünk, ezért használtakat vettünk, ám ezeknek a minõségével biztosan nem lesz probléma. Ahogy a pályázatban is benne van, nekünk május 23-tól folyamatosan nyitva is „kell” lennünk. Heti hét napon lesz vetítés, van egy nagy- és egy kamaraterem, majd meglátjuk, hogy a napi vetítések iránt mekkora igény lesz. Az üzemeltetésnek elég szigorú feltételei vannak, mivel ez egy art-mozi, így a vetített filmek 40  százalékának art-filmeknek kell lennie; vagy inkább azt mondhatnám, hogy ebbõl a filmhálózatból kell választani, így az sem biztos, hogy ezek klasszikus mûvészfilmek lesznek. Vetítünk premierfilmeket is – mindent megpróbálunk a közönség igényeihez igazítani, így ezeket elsõsorban hétvégén láthatják majd. Dolgozunk az online jegyvásárlási rendszer kiépítésén, ezt valószínûleg szeptemberre készítjük el, így addig marad a hagyományos módszer. Meg kell találnunk a mozi, a fõtér és a rendezvényház megfelelõ helyét a kulturális és a gazdasági életben, mert azt látni kell, pusztán jegyeladásból nem lehet majd fenntartani õket – konkrét ötleteink már vannak, a megvalósításuk is folyamatban van.

A Facebook-profilunkon kérdezték, miért nem volt kint Berettyóújfalu városának zászlaja a március tizenötödikei ünnepségen. Beszélt már errõl röviden honlapunknak, de talán nem árt egy picit bõvebben is kifejteni.

Tudjuk, a nemzeti ünnepek alkalmából „fellobogózzuk” a várost. 2010 óta vagyok polgármester, s mi volt a gyakorlat eddig? Jön az ünnep, aztán elõvesszük azokat a lobogókat, amik vannak – Berettyóújfaluban volt nemzeti színû lobogó, volt európai uniós lobogó. Eddig fel sem merült senkiben, nem volt sem kérdés, sem javaslat, hogy egyébként a város lobogóját is lehetne használni, valahogy ez így alakult ki történelmileg. Abban a pillanatban, amikor ezt a felvetést meghallottam, akkor én magam mondtam azt, hogy az állampolgároktól jönnek a legjobb ötletek. Kimondottan örülök az ilyennek, az ötlet jó, köszönettel vettük - már meg is rendeltünk 50 darab városzászlót, így augusztus 20-án ezeket is kitûzzük. Azt gondolom, a nemzeti lobogó a legfontosabb, s valóban igaz, a város zászlajának is kint kell lennie.

Friss hír, a már említett város napján úgynevezett emléklapokat is átadnak olyanoknak, akik 40, 50 éve munkaviszonyban állnak városunkban. A kezdeményezés dicséretes, bizonyára az a szándékuk, hogy a kevésbé reflektorfényben állók munkáját így ismerjék el. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Mindenki saját magát jelölheti?

Igen, akár mindenki saját maga is benyújthatja a munkaviszonyáról szóló papírokat. A városi kitüntetési rendelet leírja, lehet valaki a város díszpolgára, megkaphatja például a Báthory Gábor-, az Erdélyi Gábor-, vagy a Kabos Endre-díjat, de eddig semmilyen formában nem emlékeztünk meg azokról, akik csendben tették a dolgukat hosszú évtizedeken keresztül – azt gondoltuk, a jelenleg is munkában állók közül kitüntetjük azokat, akik 40 vagy 50 éve aktívan dolgoznak szakmájukban. A rendelet még valóban friss, s mivel most megtippelni sem tudjuk, hogy ez jelenleg hány embert érint, így elsõ körben a város napján adjuk át ezeket az emléklapokat; aztán ki tudja, lehet, hogy késõbb erre egy külön rendezvényt szervezünk majd. Azoknak a jelentkezését várjuk, akik idén „töltik be” a negyvenedik vagy ötvenedik munkaévüket – ez egyfajta gesztus, ezek az emberek is rengeteget tettek a város épüléséért, szépüléséért, talán így ki tudjuk fejezni a hálánkat.

Március 14-én lakossági fórumot szerveztek, a téma a berettyóújfalui helyi és helyközi buszközlekedés tervezett átalakítása volt. Melyek voltak a fórum legfontosabb tapasztalatai? Akkor abban maradtak, a változtatásokhoz minisztériumi beleegyezés is szükséges. Hol tart most az ügy?

A Hajdú Volán korábban jelezte, az üzemi vesztesége miatt a továbbiakban átalakításokra van szükség. A problémát az jelentette, hogy a lakossági fórum elõtt már elterjedt az a fals információ, hogy megszûnik a helyi közlekedés Berettyóújfaluban. Úgy érezzük, a fórumos beszélgetések után a többség megértette, elfogadta a változtatásokat. Azóta nem érkezett hozzánk megkeresés ebben a témában; a múlt heti ülésen a képviselõ-testület elfogadta a javaslatainkat, így április 1-jén már az új menetrend szerint történt az utaztatás. Az idõpontok jelentõsen nem módosultak, az egyszeri jegyár olcsóbb lett – 220 helyett 150 forint -, a diákok bérlete szintén kevesebbe kerül, egyedül a dolgozói bérletekért kell többet fizetni. Felmértük az önkormányzat által fenntartott intézményekben dolgozó közalkalmazottak, köztisztviselõk számát, s vállaltuk, az önkormányzat kifizeti az új és a régi bérlet különbözetét – magyarán semmivel sem fizetnek többet, mint korábban. Ez konkrétan 33 embert érint, s mivel összesen 50 dolgozói bérletet értékesítenek havonta, így a többségnek tudtunk segíteni.

2013-tól Berettyóújfalu járásközpont lesz. Mit jelent ez a gyakorlatban? Jó vagy rossz ez nekünk?

Az országgyûlés most tárgyalja az errõl szóló törvénytervezetet, de már azt tudom mondani, hogy ez valóban biztos, a következõ bejárás április 18-án lesz. A járási kormányhivatalok a megyei kormányhivatalok kihelyezett intézményei lesznek, ezért Berettyóújfaluban már a megfelelõ helyszínt keressük – úgy gondoljuk, a régi megyeházának az új része lehetne alkalmas.  Külön lesznek választva az állami és az önkormányzati feladatok, az állami feladatokat a járásokhoz fogják „telepíteni”, ilyen állami feladat lehet például a fekvõ- és járóbeteg-szakellátás kérdése. Legelsõ lépésben Berettyóújfaluban május elsejétõl a kórház kerül állami kézbe, majd ebben az évben kialakítjuk a járási hivatalt is – aztán január elsejétõl kerülnek át a különbözõ feladatok, mint például az okmányirodai feladatok, az oktatási-igazgatási feladatok, a gyámhivatal, az építéshatósági feladatok, s a korábban már említett járó- és fekvõbeteg-ellátási feladatok. A többi marad önkormányzati feladat. Melyek lehetnek ezek? Ilyen például az önkormányzati igazgatás, vagy a település-üzemeltetés – ebbe aztán a közvilágítástól kezdve a közlekedés megszervezésén át az utak tisztántartásáig minden beletartozhat. Jó-e nekünk, hogy Berettyóújfalu járáshivatal lesz? Igen, hiszen ez a település rangját emeli, új kategóriába kerülünk: járási székhelyû település leszünk. Megyénkben 10 járási székhely lesz; eddig is kistérségi központ voltunk, jövõre újabb rangot kapunk.

Ez akkor azt jelenti, hogy Komádiban például megszûnik az okmányiroda, s aki ott él, az hozzánk jön ügyeket intézni?

Finomhangolásra még biztosan szükség lesz, mert két lépcsõs a rendszer. Például Komádiban és Biharkeresztesen is volt okmányiroda; valószínûleg ott kormányablak marad. A technikai lehetõségek ismeretében az információ áramlása nem lehet probléma.

A Berettyó-parti fakitermelés érzékenyen érintette a lakosokat. Többen kérdezték tõlünk, miért kellett kivágni a fákat, s az önkormányzatnak milyen szerepe van a kivágásokban.

Az önkormányzat sajnál minden egyes fát, amit ki kell vágni – a frissen ültetett fák kitörését meg még jobban sajnáljuk. Mi mindig elmondtuk, ahány fát kivágunk, annak a kétszeresét ültetjük „vissza.” A fakivágásokról mindig a terület tulajdonosa dönt – míg a közterületen lévõ fák kivágásáról az önkormányzat döntött, addig a Berettyó-parti terület esetében erre nincs lehetõség, lévén nem a mi tulajdonunk a terület. Az ottani kivágáshoz nem kellett az önkormányzati engedély sem – jómagam annyit tennék hozzá, gyermekkorom számtalan emléke köthetõ ahhoz a területhez, így azt is mondhatnám, együtt öregedtem az erdõkkel, ezért én ugyanúgy sajnálom. A szakemberek azonban megmagyarázták, a fák elérték a vágásérett kort, s mivel ígéretük szerint új fát ültetnek minden kivágott helyére, így tudomásul vettük a döntést. Itt szeretném megjegyezni: április 14-én faültetési rendezvénye lesz az önkormányzatnak! Megrendeltük a csemetéket, hamarosan minden létezõ fórumon jelezzük ezt a lehetõséget, azt szeretnék, ha egy amolyan összlakossági ügy kerekedne ebbõl.

Útépítés, útfelújítás. Az egyik hozzászólónk úgy látja, Szentmártont mostohán kezeli az önkormányzat, ott kevesebb a felújítás.

Évente több tízmillió forintot költünk a nem pormentes utak felújítására. Most írtuk ki a közbeszerzési pályázatokat, április elsejével elindultak a munkálatok – ez nem aszfaltozás, mert most körülbelül 100 nem aszfaltos utcánk van, ezek aszfaltozása pedig legalább 5 milliárd forintba kerülne. Keressük a lehetõségeket, de hozzátenném: az utóbbi idõben Szentmárton kapta talán a legtöbbet, ott több utcát is aszfaltoztunk. A kivitelezésnek a pályázat szab határt; a város anyagi helyzete az önerõbõl történõ finanszírozást nem nagyon engedi meg. Minden pályázati lehetõséget megragadunk, nincs olyan városrész, amelyet kiemelten kezelünk, mindegyik egyformán fontos.

Elérkeztünk a parkolási rendszerhez – talán ez generálta a legnagyobb vitát, ehhez szóltak hozzá a legtöbben, ezt sérelmezték a legtöbben. 4 hónapja mûködik a mostani keretek között. Rentábilis már a fizetõs parkolás? Megérte a városnak ebbe belevágni?

Bontsuk két részre a dolgot. Hogy megérte-e? Ha a lakosság szempontjából nézzük, ha a lakosok reakcióit nézzük – akkor természetesen nem, mert senki nem örül annak, amikor plusz hozzájárulás szükséges. Nem öröm, ha mostantól olyanért fizetünk, amiért eddig nem kellett. Ugyanakkor meg kell érteni: az állami támogatás nagyon kevés, mi csak úgy tudunk sportot, kultúrát, rendezvényeket támogatni, ha van mibõl. Ha van bevételünk. A városunk anyagi helyzete nem engedte azt meg, hogy ne lépjünk valamit. Nyilván lehetett volna ingatlanadót vagy ebadót is szedni; mi úgy számoltunk, az ingatlanok és az ebek után nagyjából 30-40 millió forint bevételünk lehetne, ám akkor szinte minden városlakónak fizetni kellett volna. A parkolódíj mellett döntöttünk, mert így mindenki szabadon eldöntheti, hogy kocsival, gyalog, esetleg biciklivel közelíti meg a belvárosi célállomását, s továbbra is vannak ingyenes parkolók. Mindenki választhat, fizet-e parkolási díjat vagy sem – míg egy ingatlanadó esetén már nem ilyen egyértelmû a helyzet. S tudni kell azt is, kimutatásaink szerint a fizetõs parkolókat használók mintegy 40 százaléka nem berettyóújfalui, azaz nézhetjük úgy is, hogy a berettyóújfalui kultúrára, a berettyóújfalui sportra nem berettyóújfalui emberek pénzét is fel tudjuk használni. Nyáron tárgyaljuk meg az elmúlt fél év tapasztalatait, akkor vonunk elõször mérleget – egy biztos, most stabilan havi 4 millió forint fölött van ebbõl a bevételünk; s fontos megjegyezni, minden egyes forint a város kasszájába kerül. A költségek levonása után elõreláthatóan 20 millió forint haszon várható 2012-ben – s azért csak ennyi, mert az elsõ évben rengeteg volt az egyszeri kiadásunk; bérleteket kellett gyártani, táblákat kellett kihelyezni, a rendszert kellett felépíteni. Jövõre ezekkel már nem kell számolnunk, úgy kalkuláltunk, 2013-ban már a 30 millió forintot is elérheti a nettó haszon – s akkor lassan elérkezünk az eb- vagy ingatlanadó kapcsán említett számhoz. Az elsõ hónapok bevételei alapján bizakodóak vagyunk. Minden hónapban elérhetõ a város honlapján a kiadás és a bevétel egyenlege, s mint mondtam, a nyári testületi ülésen részletesen is értékelünk.

Idén lesz második éve, hogy Berettyóújfalu polgármestere. Azt kapta, amire számított? Ha most kellene dönteni, belevágna-e megint?

Erre csak egy válaszom van: igen! Nem tagadom, nagyjából már korábban felkészültem erre a feladatra, ’98-ban kezdtem el a közélettel foglalkozni; voltam egyénileg, voltam listásan megválasztott képviselõ, voltam alpolgármester. Volt idõm felkészülni, nem ismeretlenül csöppentem ebbe a rendszerbe. Ha az ember egy ilyen feladatot elvállal, akkor vannak álmai, vannak céljai – tudtam, mit szeretnék elérni, de ehhez nemhogy 2, még 20 év is kevés. Itt születtem, itt nõttem fel, itt is szeretnék megöregedni. Tudom, honnan indultunk, tudom, hová szeretnénk elérni – egy olyan kisvárost szeretnénk, ahol jó élni, jó letelepedni, vagy adott esetben jó üzletet kötni. Az eddigi eredményeinkre büszkék lehetünk, de ez olykor csak a látszat – én látom a háttérben azokat a bizonytalansági tényezõket is, amelyeken úrrá kell lennünk. Sokat szépült a városunk; a teljesség igénye nélkül átadtuk az új autóbusz-állomást, a strandot, van kerekpárút – ezek a látványos dolgok. Ugyanakkor a mûködtetés biztonsága mindennél fontosabb, idén elmondhatjuk, a város „mûködési hiánya” már nem éri el a 30 millió forintot. 2008-ban 370 millió forint volt ez a hiány. Meg kellett hoznunk a fájdalmas döntéseket, amelyek sérelmekkel jártak; bevételeket kellett szereznünk; ingatlanokat hasznosítottunk; a kiadásokat igyekeztük csökkenteni. Nagyjából egyensúlyban vagyunk, nyilván mögöttünk van egy nagy adag hitel, ezeket majd vissza kell fizetni. Ha kis lépésekkel is, de igyekszünk elõrelépni – most például ha a járáskörzetté válásból profitálhatunk, akkor meg kell tennünk. Tudom, semmi sem lesz könnyebb késõbb, sõt, de újra elvállalnám. Mindig azt mondtam, rosszul dönteni hiba, nem dönteni bûn, én igyekeztem felvállalni ezeket a döntéseket. Aztán az eredményeinket, hibáinkat 2 év múlva a választók elé tárjuk, s õk majd eldöntik, dolgozhatunk tovább, vagy valami mást szeretnének.

(Itt ért véget a beszélgetésünk elsõ része, az interjú második felét jövõ héten kedden, azaz április 10-én olvashatják.)

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!