Elõfordult már, hogy valakit azért nem vettek fel egy állásra, mert az interneten túl sokat mutatott a bulizós énjébõl, vagy éppen a testébõl - tudtuk meg több, humán erõforrás (HR) területen tevékenykedõ szakértõtõl. Ha ugyanis állást keres az ember, a munkaadók végigpásztázzák a Facebookon vagy más közösségi oldalon az adatlapját. Multik és fejvadászok egybehangzó véleménye, hogy még egy belga sörözõben készült vakációs fotó sem fest szerencsés képet a jelentkezõrõl, mert félreviszi a kommunikációt, ugyanis rögtön az az elsõ benyomás az illetõrõl, hogy iszik. Ez semmiképpen sem jó, még ha valóban egy belga sörkülönlegességrõl beszélünk is.

A legtöbb Magyarországon megjelenõ álláskereséssel kapcsolatos írás nyugat-európai, de fõleg amerikai tanulmányokra hivatkozva valóban azt állítja, hogy a cégek megnézik a jelentkezõk Facebook-adatlapját vagy más, interneten hozzáférhetõ profilját. Az ilyen kutatások általában azt a tanulságot hordozzák magukban, hogy az álláskeresõ felhasználónak érdemes leszednie magáról a kompromittáló tartalmakat, illetve megnyerõ énjét elõretolva elõnyt szereznie az online térben. Az [origo] megkérdezett több multinacionális, fejvadász és álláshirdetésekkel foglalkozó céget és szakértõt, hogy kiderüljön, hazánk munkáltatói hogyan viszonyulnak a nyugati trendhez.

Minden nyilvános információra kíváncsiak

Az Egyesült Államokban gyakran elõforduló gyakorlat - hogy a pályázót elutasítják a közösségi oldalakra feltöltött fényképei, kommentjei, elégtelen kommunikációs készsége alapján - Magyarországon is él. Az egyik nagy multi humán erõforrás (HR) részlegének vezetõje szerint náluk is elõfordult már, hogy valamilyen facebookos tevékenysége miatt nem vettek fel valakit. "Ha megnézzük az illetõ Facebook- vagy LinkedIn-profilját, akkor minden nyilvánosan elérhetõ információra kíváncsiak vagyunk: kik az ismerõsei, mit csinál, miket kedvel" - nyilatkozta a neve elhallgatását kérõ szakember.

A HR-es szerint, ha vezetõt vagy magasabb beosztású személyt keresnek, akkor már nemcsak a közösségi oldalakat fésülik át, hanem a Google-on keresztül minden interneten fellelhetõ információra kíváncsiak. Megnézik minden korábbi cégét, illetve hogy a sajtóban vagy bármilyen fórumon mi jelent meg, milyen képet festenek róla mások. A szakember szerint néha még vezetõi szinten is elõfordul, hogy egy mélyebb internetes keresés nyomán az illetõrõl kiderül valami, amit az önéletrajz és LinkedIn-profil alapján még sejteni sem lehetett.

A lájkokat is megnézhetik a HR-esek

A HR-es szerint a hazai multiknál az önéletrajzokat már nem egyenként nézik át, hanem adatbázis-kezelõkkel dolgozzák fel, mérõszámokat kapnak. A statisztikák megmutatják, hogy a  kívánt pozíció betöltéséhez mennyire felelnek meg az illetõ munkatapasztalatai, személyes kompetenciái, tanulmányai. Ez így nagyon személytelen, viszont a HR-eseket a kicsit emberközelibb információk is érdeklik. Emiatt fontosak a közösségi oldalon megjelenõ információk, amelyeket nem mindenkirõl, csak az interjúkra behívottakról néznek meg. Az egyik szakember szerint a beszélgetésben elõ is szokott kerülni, ha valakinél valamilyen furcsaságot látnak: "Ma már bárki bármilyen képet feltölthet, betagelheti a másikat, írhat a falára, esetleg beléphet a másik adatlapjára. Ilyen esetekben természetesen adunk lehetõséget arra, hogy az illetõ megvédje magát" - mondta a HR-vezetõ.

A fejvadászok kiszûrik a túlkozmetikázott profilokat

A multik legtöbbször nem maguk végzik az állás meghirdetésének és betöltésének procedúráját, hanem fejvadászcégeket bíznak meg ezzel a feladattal. Simon Anna, a Next Consulting nevû fejvadászcég tanácsadója az [origo]-nak azt mondta, hogy nem minden esetben nézik meg a jelentkezõk Facebook-adatlapját. "Egy-két hétig hirdetett asszisztensi állásra általában százötvenen jelentkeznek. Közöttük nem szûrünk internetes információk alapján, mert az önéletrajzok kiszelektálják önmagukat. Az interjúra behívott néhány legjobb pályázót viszont már megnézzük, és sokszor számít is, hogy mit mutat meg magából" - mondta a névtelenséget kérõ szakember.

Simon elmondása alapján voltak már olyan esetek, amikor valakit egy-egy elõnytelen fotó miatt nem hívtak be állásinterjúra: "Pár éve, még az iWiW korszakában nyolc-tíz ideális jelentkezõ között a közösségi oldalon lévõ adatlapjuk is beszámított a rangsorolásba. Nemcsak a bulizós képek ronthatják egy jelentkezõ imázsát, hanem például hölgyek esetében a túlságosan kihívó megjelenés sem túl elõnyös."

"Butaság lenne kihasználatlanul hagyni annak a lehetõségét, hogy plusz információt szerezzünk egy jelentkezõrõl. Ezt akár biztonsági intézkedésnek is tekinthetjük, mert egy állás betöltése bizalmi kapcsolat, amely során nem árt, ha a részt vevõ felek alaposan ismerik egymást" - mondta a fejvadász. Simon szerint sok Facebook-profilon érzõdik, hogy az álláskeresõ tudatosan készül arra, hogy meg nézik, és néha épp ezért elvetik a sulykot. "A kozmetikázott, mûprofilokat nem vesszük figyelembe. Érdemes normális, egészséges, tisztességes képeket feltenni az álláskeresés ideje alatt, a bulisakat pedig addig rejtegetni" - vélekedett a szakember.

Nem célszerû mindent letiltani

Nem jó, ha minden letilt a felhasználó

Nemcsak álláskeresés során, hanem az élet minden területén szinte természetes, hogy rákeresünk az interneten arra, akivel ismeretlenül találkozunk, érdemes készülni erre a helyzetre - mondta Baráth András önéletrajz-szakértõ az [origo]-nak. Baráth szerint sokan ezért azt az utat választják, hogy a Facebookon minden információt letiltanak magukról, viszont szerinte ez öngól. "A munkaadó azért keresi meg az illetõt, hogy a CV-jén kívül plusz benyomást szerezzen róla, viszont ha nem tud meg semmit, akkor az akár hátrány is lehet. Egy álláskeresõnek minden eszközt meg kell ragadnia, hogy vonzó képet alakítson ki magáról a munkaadók körében" - mondta a szakember.

Baráth szerint ezért érdemes úgy elvégezni az adatvédelmi beállításokat, hogy legyenek az oldalunkon bárki által, tehát ne csak az ismerõseink által megtekinthetõ információk. "Néhány családi fénykép, illetve kulturált poszt például jó benyomást kelthet. Az adatlapunkon pedig még a szakmai tapasztalatunkat is röviden összefoglalhatjuk. Persze ne legyen túlságosan 'steril' a profil, de célszerû jól átgondolni, hogy milyen képet mutatunk magunkról a külvilágnak" - mondta Baráth.

A szakember szerint mostanában arra érdemes különösen odafigyelni, hogy amikor valaki a Facebookon Timeline, azaz Idõvonal módba állítja át a profilját, akkor automatikusan minden korábbi bejegyzése nyilvános lesz. Éppen ezért újra el kell végezni az adatvédelmi beállításokat, ami viszonylag idõigényes, de jobban megéri, mint egy évekkel ezelõtti komment miatt lecsúszni egy állásról.