Az alacsony keresetûeket hozza hátrányba és a magasabb jövedelmûeknek kedvez a kormány azzal, hogy a jogszabályban foglaltakkal ellentétben 2013-tól nem a bruttó, hanem a jelenlegi módszernek megfelelõen a nettó keresetek után számítanák a nyugdíjakat. Ráadásul úgy próbálja meg beállítani a törvénymódosítást, hogy arra a nyugdíjak adómentességének megõrzése miatt van szükség, miközben semmilyen jogszabály nem írja elõ azt, hogy a bruttó béreken alapuló számítási mód mellett adót kellene fizetni az öregségi ellátások után – írja a pénzcentrum.hu

Megtévesztõ a kormány érvelése, amely szerint azért számolnák 2013-tól is a nettó, nem pedig a bruttó bérek alapján a nyugdíjakat, hogy továbbra se kelljen adót fizetni az öregségi ellátások után. A Balog Zoltán emberi erõforrások minisztere az általa beterjesztett törvénymódosítási javaslat indoklásában azt sugallja, hogy ha az 1997-ben elfogadott szabályok szerint 2013-tól a nettó helyett a bruttó bérekbõl számították volna a nyugdíjat, akkor személyi jövedelemadót kellett volna utána fizetni. “Bruttó keresetbõl bruttó összegû nyugdíj megállapítása lenne elõírva… Mindez felvetné a nyugdíjak adóztatásának kérdését is” – áll az elõterjesztésben.

“Az adókötelezettségre való hivatkozás azonban megtéveszti az embereket”

Csakhogy a hatályos törvények szerint a bruttó kereseteken alapuló számítás egyáltalán nem jelentené azt, hogy a nyugdíjak után adót kellene fizetni – mutat rá Angyal József okleveles adószakértõ. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. melléklete ugyanis határozottan kimondja: a szociális juttatások közül adómentes a nyugdíj. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben sem szerepel egyéb, mint hogy a 2012. december 31-e után megállapítandó nyugdíjak esetében az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati idõtõl és a figyelembe vehetõ bruttó átlagkeresettõl függ. Vagyis a jogszabályban egy szó nem esik arról, hogy bruttósítanák a nyugdíjakat, vagyis adót kellene utánuk fizetni.

Elfogadható érvelés lenne, ha a kormány bevallaná, hogy a közeljövõben változtatni kíván a nyugdíjszámítási módszeren, és ezért nem látja értelmét egy új metódus életbe léptetésének. Az adókötelezettségre való hivatkozás azonban megtéveszti az embereket – véli Angyal József. A törvénymódosítás részletes indoklásában szereplõ érvelésnek pedig – miszerint a bruttó keresetbõl történõ nyugdíjmegállapítási szabályok a kétpilléres nyugdíjmodell megváltozása miatt okafogyottá váltak – semmi értelme nincs. A kétpilléres nyugdíjmodell megváltoztatásának semmi köze nincs ahhoz, hogyan kell számítani a nyugdíjakat.

A korábbi éveket megvizsgálva elmondható, hogy a nettó, illetve a bruttó béreken alapuló számítási rendszer nagyjából azonos összegû nyugdíjat eredményezett volna. Nézzünk meg egy nyugdíj elõtt álló munkavállalót, aki 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben is a havi minimálbérnek megfelelõ éves keresettel rendelkezett. Ha feltételezzük, hogy a magánszemélynek 40 év szolgálati ideje van, akkor a 3 év adatából 65 412 forint számított nettó átlagkeresetet kapunk. Ennek 80 százaléka, 52 330 forint a nyugdíj összege. Ugyanez a bruttó 79 359 forint átlagkeresettel számolva a következõ: az 1997-ben törvénybe iktatott szorzók szerint a bruttó összeg után 66 százalékkal számolt nyugdíj havi 52 377 forint lenne. Tehát a 2011-ig számolva szinte teljesen megegyezne az ellátás összege a két számítási mód esetén.