Az ellenzék képviselõje így foglalta össze a kabai lakótelepen élõk kálváriáját (a közleményt változtatás nélkül közöljük):

1978-ban az egykori Kabai Cukorgyár szomszédságában épült egy három tömbbõl álló, hatvan lakást magában foglaló lakótelep a gyárban dolgozók életkörülményeinek megkönnyítése céljából. 1991-ben a lakások magántulajdonba kerültek, de a körülötte lévõ terület megmaradt iparterületnek, és ez így van a földhivatalnál bejegyezve mind a mai napig. Az idén köttetett adásvételi szerzõdésben a Hajdúsági Cukorgyár kötelezettséget vállalt arra, hogy a mindenkori szolgáltatási díj ellenében továbbra is biztosítja a lakótelepen élõk energiaellátását.

1991-tõl a lakótelep környéke szinte a „senki földje” lett. Az Eastern Sugar Zrt. (Kabai Cukorgyár) már nem tartotta fontosnak a magántulajdonba került lakások környezetét rendben tartani, Kaba Város Önkormányzata pedig mind a mai napig nem érzi magáénak ezt a hatvan családot, akik„csupán közigazgatásilag, papíron” kabai lakosok.

Idõközben fokozatosan megtörtént a Kabai Cukorgyár teljes privatizációja, majd 2006-ban a cukorgyár felemelte a fûtésdíjat a hajdúszoboszlói árak szintjére. 2006 októberében bejelentették, hogy jogutód nélkül bezár a cukorgyár, de ígéretet tettek arra, hogy a fûtésrendszer átalakításának módjáról közösen döntenek, hiszen ez szerzõdésbeli kötelezettség.

Hamarosan aztán egy bioetanol gyár megépülésének híre is elterjedt, amit a lakótelep szomszédságába képzeltek el az ötlet tulajdonosai. A gyár megépülésére egyébként nem került sor, de elvileg sem lehetett volna azt létrehozni, hiszen túlságosan közel esett volna a lakókörnyezethez. Ennek ellenére a Hajdú-Bihar Megyei Környezetvédelmi Felügyelõség az építési engedélyhez a szükséges határozatot kiadta, a környezetvédelmi hatástanulmányban viszont valamilyen rejtélyes módon föl sem volt tüntetve a lakótelep.

Az ott élõkben a bioetanol gyár megépítése kapcsán felmerült az esetleges kártalanítás lehetõsége is. 2007 júliusában egy levél kíséretében három helyre adták le azt a szándéknyilatkozatot, melyben mind a hatvan család 100%-os támogatottságával kérték, hogy vagy építsék be a lakótelepet Kaba belterületére, vagy kártalanítsák õket a meghatározott formában. Több fórumon elhangzott az is, hogy a lakótelep a jövõ munkahelyteremtõ beruházásainak csak akadályozója, és a végcél a lakótelep szanálása lehet.

Az Eastern Sugar Zrt. a panelbõl épült lakótelepen panelpályázattal kombinált energiatakarékos felújítást végrehajtott ugyan, de annak ellensúlyaként egy hat fordulóban véglegesített, kötelezettségekkel teletûzdelt megállapodást íratott alá minden lakóval. A panelpályázat nyert, és az Eastern Sugar Zrt. kapott 20.659.996 Ft állami támogatást.

Közben a vízszolgáltatás átkerült Kaba Önkormányzatához, s a vízdíjat felemelték városi szintre. Ezzel megbékélnek a lakók, mert ez legalább lakásonként mérhetõ és szolgáltatási szerzõdés is van, a víz minõsége viszont katasztrofális. Ennek javítása érdekében az Eastern Sugar Zrt. átutalt a Kabai Önkormányzatnak 24 millió forintot, de az összeg felhasználása a lakók számára ismeretlen.

Jelenleg a legnagyobb problémát a fûtésszolgáltatás okozza, mivel az lakásonként nem mérhetõ, és nem kizárható. Nincsen szolgáltatói szerzõdés, és soha nem is létezett. A gáz köbméterenkénti árát 2007. október 15-tõl a mai napig nem tudják a lakók, hiszen a számlán az nincs feltüntetve, ugyanakkor közel tíz alvállalkozó közremûködésével érkezik a számla a lakókhoz. A tulajdoni viszonyok teljesen tisztázatlanok, mivel a gázvezeték kiépítését - homályos üzleti érdekek miatt - a Bio-Etanol Kft. végezte, a kazánok a Bio-Etanol tulajdonát képezik.

Az Eastern Sugar Zrt, iparterületként szeretné értékesíteni a lakótelep környékén fekvõ területet, de azt elfelejtették, hogy családok tucatjai élnek a cukorgyár mellett.

A lakótelepen élõ hatvan család kérése az Eastern Sugar Zrt. felé, hogy mielõtt véglegesen kivonul Magyarországról, végezze el a lakótelep fûtésrendszerén úgy a korrekciós átalakítást, hogy az lakásonként hitelesen mérhetõ és kizárható legyen, hiszen erre szerzõdésben rögzített kötelezettségvállalása van, s ha a cég jogutód nélkül szûnik meg, ez harmadik személyre nem átruházható.

2012 januárjától, egy - a lakótelep részérõl kezdeményezett - NAV vizsgálat eredményeként kazánüzemeltetési szerzõdésre nevezték át a szolgáltatást, természetesen jól megemelt tarifával, aminek tervét a lakókkal egy lakógyûlésen 2012 márciusában közölte az Eastern Sugar Kft. - diktátumként, amit a lakók nem írtak alá, ennek ellenére az alá nem írt szerzõdésnek megfelelõen küldik ki a számlákat, nem lakásonként, hanem házanként.

A lakók egyébként panasszal éltek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-alföldi Regionális Felügyelõségénél, ahonnan elutasító határozatot kaptak, csakúgy, mint a Hajdú-Bihar Megyei Békéltetõ Testülettõl. Megkeresték a szocialista kormány FVM miniszterét, államtitkárát), sajnos sikertelenül. Tárgyalást kezdeményeztek az ügyben a Fidesz vidékfejlesztési miniszterével is, akitõl a következõ választ kapták: „A probléma sürgõs megoldást igényel, de azt a Kabai Önkormányzatnak, az Eastern Sugar Zrt-nek és a lakótelepnek kell megoldani.”

Kaba Önkormányzata elzárkózik, ennek pontos okát azonban nem lehet tudni. Mindenesetre nem kizárt, hogy pénzügyi haszonszerzés, illetve a szóban forgó terület áron aluli értékesítésének célja lebeg a háttérben, hiszen aligha magyarázható mással a hatvan család ilyen szintû kiszolgáltatottsága és kizsákmányolása, ezáltal pedig az otthonukból történõ valóságos elüldözése.

A Jobbik az ügy tisztázása végett föl fogja keresni Kaba Önkormányzatát, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt, valamint a Vidékfejlesztési Minisztériumot. Pártunk mindent meg fog tenni azért, hogy a lakótelepen élõk sorsán segítsen, s az ügy rendezése során váljon mindenki számára világossá, milyen rejtett érdekek húzódnak meg a háttérben – zárta a sajtótájékoztatót a képviselõ.