Az ezerszáz lelket számáló Tépére megérkezõ idegent a következõ feliratú tábla fogadja már a falu szélén: Községünkben õrszázad vigyázza a rendet! Persze, csak éjszaka, napvilágon ugyanis (miként a polgárõrségvezetõjétõl hallottuk) a SZEM-mozgalom garantálja a rendet az aprócska zsáktelepülésen.

Láttak? Nem láttak?

Balogh András polgármesterrel már a hivatal ajtajában tisztázzuk, hogy a“SZEM” a Szomszédok Egymásért Mozgalom rövidítése, és bár a helyiekben talán máig sem tudatosult, hogy maguk is részesei ennek a “nyugati hóbortnak”, a rendszert hibátlanul mûködtetik. Vagy majdnem hibátlanul… Fotós kollégámmal ugyanis mindjárt a megérkezésünk után teszteljük a SZEM-et. Arra kérjük Szabó Zsoltot, a polgárõrség vezetõjét, hogy hívjon már fel egy-két utcabelit a kérdéssel; az elmúlt percekben láttak-e idegen jármûvet begurulni a faluba? A válasz ugyan nemleges, de kiderül, hogy a HAON-matricás autónk több helybélinek (egész pontosan két asszonynak meg egy gyereknek) is szemet szúrt, amikor az ABC-nél letettük.

“Nálunk éves szinten egy-két tyúklopás jelenti a bûnügyi statisztikát. Nem véletlen, hogy amikor a rendõrkapitány évet értékel, és Tépéhez ér, rendszerint elismerõen bólint, és annyit mond: lapozzunk” – mondja nem titkolt büszkeséggel a település elsõ embere. Mint vendéglátóinktól megtudjuk, a tépei ember sajátosan értelmezi a bûnmegelõzés fogalmát; rosszarcú idegennek nem adja a házát, bármennyire sürgetõ.

Dominik kismalaca

Zsolti – mindenki csak így szólítja a faluban Szabó Zsoltot, a negyven fõs polgárõrséget irányító fiatalembert. “Ha valami baj van, nem a rendõrnek szólunk, hanem Zsoltit hívjuk rögtön, hisz’ olyan õ nekünk, mintha a fiunk lenne” – szögezi le Kelemen Ernõ felesége, aki a férjével és kisunokájával éppen indulni készül, amikor találkozunk. A hároméves Dominik le is lövi mindjárt a poént, amikor közli velünk: Megyünk papával kismalacot venni; és meg is simogatom… “Ha éppen nincs dologidõ, kiülünk a lócára a kapuban, és figyeljük, hogy az autókban helybeli ül vagy idegen. Meglátszik az, ha valaki rosszban sántikál, hiszen a zsivány lassan hajt, és mindent jól megfigyel” – osztja meg velünk sok évtizedes tapasztalatát a nagyapa, miközben megsimogatja Dominik buksiját.

Kicsit odébb a helyi postással hoz össze a jó sorunk; Koncz Sándorné elõbb ösztönösen tiltakozik az ellen, hogy õ nyilván mindent tud a tépei történésekrõl, de hamar kiderül, hogy mégse tévedtünk olyan nagyot. “Fõleg az idõsebbek igénylik hogy kiönthessék nekem a lelküket, attól valahogy megkönnyebbülnek. Ezek persze bizalmas dolgok, miként a receptek is, amiket egymás között cserélgetünk” – mondja a kézbesítõ, akihez nem kevesebb, mint 440 porta tartozik. Úgyhogy siet is tovább, hiszen munka van…

Megtudjuk, hogy Tépén nincs fajgyûlölet, igaz, romák sincsenek. “Cigány, na” – javít ki Varga Mária, amikor a romakérdésrõl kezdenék “papolni” neki. – Itt nem gyûlölik a cigányokat, igaz, nem is adunk rá okot. A minap én riasztottam a polgárõröket, amikor Erzsike nénihez gyanús alakok be akartak menni – büszkélkedik legrissebb élményével Mária, aki a kicsi, de rendezett portán a lányával osztozik.

HBN | Petneházi Attila

Sertéstelepet közmunkában

A tépei önkormányzat 21,4 millió forintot nyert arra a mezõgazdasági közmunkaprogramra, melynek keretében vadonatúj sertéstelepet építenek. Az innen kikerülõ évi 70-80 hízót a saját konyhájukban dolgozzák fel. A kastélyban mûködõ pszichiátriai és szociális otthon korszerûsítésére eddig 70 milliót költöttek, de már dolgoznak egy újabb 46 milliós pályázaton, melynek révén további napkollektorokat kaphat az intézmény. Négy-öt nõ kivételével valamennyi álláskeresõnek tudnak közmunkát biztosítani a faluban.

Tépe névjegye

Lakosságszám: 1140 fõ

Gyermekkorúak aránya: 1/3

Aktívak aránya: 1/3

Nyugdíjasok aránya: 1/3

Polgárõrök száma: 40 fõ

Bûncselekmények száma: 2-3/év