Az elmúlt hetekben országszerte megkezdõdött az idei szúnyogirtás a Duna egyes szakaszain, például Gyõrben és Dunaföldváron, és elindult a Balatonnál is. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál a szakemberek szerint még nincs szükség szúnyoggyérítésre, de felkészültek a szükséges lépésekre.

Gyõr környékén például az idén már több szúnyogirtást is végeztek: egy repülõ a város környéki árterekben, nádasokban, tocsogók környékén, mintegy 200 hektáron végez biológiai lárvairtást. A városban folyamatosan figyelik a lárvaszám alakulását, általában ugyanis 5-10 nappal az után fejlõdnek ki az egyedek, hogy ez a szám meghaladja a literenkénti 70-et. Figyelik és mérik a csípésszámot is; ha ez több óránként 60-70-nél, akkor az elmúlt évek gyakorlatának megfelelõen megkezdõdik a gyérítés.

A Balatonnál is megkezdték már a kémiai szúnyogirtás, amelyet három biológiai irtás elõzött meg. A mintegy 80 milliós keret várhatóan elegendõ lesz az idei szezonra tervezett három biológiai és hat kémiai irtás költségeinek fedezetére. Tavaly a kedvezõ idõjárás miatt 40 millió forint megmaradt a keretbõl, az idén ezt egészítették ki 40 millió forinttal fele-fele arányban az érintett önkormányzatok, illetve a Magyar Turizmus Zrt.

A Velencei-tavon lesz az idén is szúnyogirtás, ennek költségeit fele-fele arányban az állam és a kistérség önkormányzatai állják. A 124 négyzetkilométernyi vízfelületû Tisza-tó környékén a nyári idegenforgalmi szezonra négy akciót terveznek.

A hatóságok figyelmeztetnek

Magyarországon a szúnyog- és kullancsriasztó szerek csak az Országos Tisztifõorvosi Hivatal (OTH) engedélyével forgalmazhatók, kizárólag az ilyen termékeknél garantálható, hogy alkalmazásuk nem jelent elfogadhatatlan egészségügyi kockázatot - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).

Az engedély kiadását az OTH az Országos Epidemiológiai Központban elvégzett termékhatékonysági vizsgálat eredményéhez köti. Az ÁNTSZ felhívta a figyelmet arra, hogy szúnyogriasztó szer vásárlása elõtt mindenki feltétlenül ellenõrizze, megtalálható-e a termék címkéjén a hivatalos engedély, amely az "OTH", illetve "JÜ" (járványügy) betûkkel kezdõdik, majd számokkal folytatódik. Ugyanis - mint kiemelték - "csak az engedélyezési eljáráson átesett terméktõl várható el kellõ hatékonyság".

Az ÁNTSZ közleményében arra is kitért, hogy "az évtizedek óta jól bevált engedélyeztetési rendszer ellenére" most is kaphatók olyan termékek, fõként különbözõ anyagú karkötõk, amelyek hatásossága kétséges. A jelenleg engedélyezett riasztószerek között azonban egyetlen karkötõ formájú termék sem szerepel, tehát hatékonyságuk nem igazolt - hangsúlyozták. Az illatosított divatkarkötõk ráadásul allergiás bõrtüneteket válthatnak ki, az érzékeny bõrû gyermekek és túlérzékeny felnõttek esetében pedig még nagyobb kockázatot jelenthetnek - tették hozzá. Az ÁNTSZ szerint még a természetes illóolajok is tartalmazhatnak olyan összetevõket, amelyek az arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthatnak ki.

A boltok akcióznak

A szezon természetesen azt is jelenti, hogy felpörög a szúnyogirtó-szerek eladása, a hipermarketekben és a drogériákban hangsúlyosabban jelennek meg ezek a termékek. A közvetlenül a testre kenhetõ/fújható szerek közül léteznek krémes és pumpás termékek, melyek nagyjából nyolcszáz és ezer forint közötti áron szerezhetõek be, és több (2-4) órán keresztül hatékony védelmet nyújtanak. Fontos kiemelni, hogy ezen szerek legtöbbje nem csak a szúnyogok, hanem például a kullancsok ellen is véd. Az aerosolok körében is széles a választék: az árak 800 és 1900 forint között mozognak.

Az elmúlt években jelentek meg a hazai polcokon a szegmensben csúcstechnikának minõsülõ riasztókészülékek és párologtatók: a legtöbb ilyen készülék hálózati áramról vagy elemrõl mûködik, nagy elõnyük, hogy hatásuk egyenletes és nincs velük sok tennivaló. Igaz, - terméktõl függõen- viszonylag gyakran kell cserélni a folyadékot vagy lapkát, ezek pedig szintén nem olcsók. Maguk a készülékek 1000-1500 forint között kaphatóak.

Ha nem sikerült elkerülni az elkerülhetõt, a legfontosabb a csípés helyének mielõbbi kezelése - igaz, nagyon gyorsnak kell ahhoz lennünk, hogy se bõrpirosodással, se viszketéssel ne kelljen számolnunk. A patikákban több szer is kapható erre a célra, ha ezek egyike sincs kéznél, fluoridos fogkrém vagy hûsítõ borogatás is enyhítheti tüneteinket. A zellerlevél-kivonat, a szódabikarbónás fürdõ és az ecetes borogatás is segít.

A megelõzés pár forintból is lehetséges

A szúnyoginvázió elkerülésének egyik legfontosabb eleme, hogy kerti/udvari víztartókat, esõvíztárolókat lefedve kell tartani, hogy ne szaporodhassanak el bennük a szúnyogok, a járdán levõ pocsolyát pedig néhány mozdulattal szét tudjuk söprögetni. A szúnyogok is irtóznak bizonyos szagoktól, így a borsmenta, a bazsalikom, a menta, a kamilla illatától. Ugyancsak távol tarthatóak a vérszívók, ha õrölt szegfûszegbõl, vízbõl, levendula- és citromolajból álló elegyet párologtatunk.

A népi hagyományok szerint elmenekülnek a szúnyogok, ha kis tálkába ecetet vagy gesztenye- és diófalevél-fõzetet teszünk, esetleg porrá tört szegfûszeget, vagy szegfûszeggel megtûzdelt, pálinkával meglocsolt fél citromokat rakunk az éjjeliszekrényre. A tábortûz füstje is hatásos védelmet nyújthat, ezt egy marék nedves szénával fokozhatjuk.

Ami pedig a csípések megelõzését illeti: hatásos szúnyogriasztó szer a bõrre kent higított ecet, illetve a repceolaj, amiben borsmenta ázott, ugyanakkor az is segíthet, ha citromfû-, levendula- vagy petrezselyemlevelet dörzsölsz szét a testeden. A (fõleg nyers) fokhagyma rendszeres fogyasztása is éppolyan hatásos, mint a B-vitaminé, hiszen a vérszívó rovarok nem szeretik a bõrünkön keresztül áramló illatát.

Hogyan tartsuk távol a szúnyogokat?

A szúnyogok elleni védekezés legegyszerûbb vegyszermentes módja, ha nem engedjük be õket a lakásba, azaz szúnyoghálót használunk, és lecsapjuk a bejövõ vérszívókat. A szúnyogok leginkább a tócsákban, víztárolókban tudnak elszaporodni, így ezek megszüntetésével, például a ház körül elhelyezett víztárolók, hordók letakarásával, gyakori kiürítésével jelentõsen csökkenthetjük a szúnyogok mennyiségét.

A szúnyogok a verejtékben lévõ tejsav és a kilélegzett szén-dioxid alapján keresik az áldozatukat, de az édes szagok (pl. dezodorok, hajlakk) és az érett sajtszag is vonzza õket. A testrészeket sem egyformán támadják meg, a kézfejet például gyakrabban választják, mint a kart, de vonzza õket a mozgás és a sötét ruha is. A szúnyogfajok többsége leginkább a felnõtt férfiakat, kevésbé a nõket és legkevésbé a csecsemõket és a gyermekeket csípi meg.

Ha el akarjuk kerülni a szúnyogcsípést, legegyszerûbb tehát, ha nem bocsátunk ki a szúnyogokat nyomravezetõ, jellemzõ szagokat. Ez viszont nehéz, mert dezodor hiányában könnyen lehet, hogy jobban izzadunk, ezáltal pedig több tejsavat bocsátunk ki. Megfelelõ optimalizálással viszont csökkenthetjük a szúnyogcsípést, például enyhe nyári estén nem feltétlenül szükséges sok dezodort használnunk. Távol tarthatjuk a vérszívókat, ha olyan szagot tudunk kibocsátani, amely megtéveszti a szúnyogok szaglását.

A természetes szagok közül riasztószernek sokan ajánlják a citrusféléket és a szegfûszeget, sõt a kettõ kombinációját. Azaz, ha fél narancsra vagy citromra szegfûszeget szórunk, majd leöntjük tömény szesszel, a kipárolgó illat hatékonyan tartja távol a szúnyogokat. Szegfûszeg más módon is jó riasztószer: porrá törve gézzsákban akasszuk fel a lakásban.

A citrusok olaja bõrre, ruházatra kenve is bizonyos mértékig elriasztja a vérszívókat. Szúnyog és moszkitó riasztóhatást megfigyeltek még citronella, pálmarózsa, indiai citromfû, eukaliptusz, levendula, kámfor, rozmaring, kerti kakukkfû, borsosmenta, cédrusfa és pacsuli illóolaja esetén is. A fûszereknél és citrusféléknél kevésbé kellemes a szaga az ecetnek, de egyesek szerint a szúnyogok is jobban utálják, így ecettel átitatott anyaggal hatékonyan távol tarthatjuk a vérszívókat. A gesztenye- illetve a diófa levele kifõzve is többeknél hatékonynak bizonyult.

Arról viszont megoszlanak a tapasztalatok és a szakértõi vélemények, hogy a fokhagyma fogyasztásának milyen hatása van a szúnyogokra. Egyesek szerint ugyanis, ha sok fokhagymát eszünk, annak a bõrön keresztül párologva szúnyogûzõ hatása van, míg mások szerint ez nem mûködik. A fokhagyma-pártiakat erõsítheti az megfigyelés, miszerint a sündisznók fokhagymával kevert nyálat kennek a testükre, valószínûleg a paraziták távoltartása végett.

Sokan B-vitamin szedésére esküsznek, ugyanis egyes megfigyelések szerint a szedését követõen kevesebb szúnyogcsípést észleltek. Közismert, hogy füstölõ vagy gyertya égetése szén-dioxidot bocsát ki, ami megzavarhatja a szúnyogokat, bár ez a módszer csak kis számú szúnyog esetén hatékony.

Milyen vegyszert használjunk?

Ha mégis vegyszert használnánk, különösen, ha olyan területre utazunk, ahol veszélyes betegségeket (Dengue láz, malária) terjesztõ szúnyogok élnek, akkor szúnyogirtók helyett inkább kevésbé káros szúnyogriasztó szereket használjunk. Lehetõleg a ruhánkat fújjuk csak be, illetve a leginkább kitett testrészeinket: arc, kéz, vádli.

Gyerekek esetében különösen kerüljük a vegyszerek használatát, szúnyogriasztóval is inkább csak a ruházatukat fújjuk be. A csecsemõket könnyen védhetjük a szúnyogcsípés ellen, hisz babakocsira és mózeskosárra is árusítanak rugalmas, könnyen feltehetõ szúnyoghálót.

Sajnos a legtöbb természetes módszer bizonyos szúnyogmennyiség felett nem mindig hatékony. Súlyosan fertõzött területeken fontosabb lehet a szúnyogok távoltartása. Magas DEET (dietil-metil-toluamid) tartalmú készítménnyel hatékonyan távol tarthatjuk a maláriát terjesztõ szúnyogokat is, ám ilyenkor fennáll DEET-mérgezés veszélye is.

Több kutató próbál a citrusfélék mellett egyéb természetes riasztószereket keresni. Egy ausztrál kutatócsoport például bûzös békabõrbõl izolált hatékony szúnyogriasztó anyagot, míg a North Carolina Egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint a paradicsom saját rovarriasztó hatóanyaga hatékonyabban ûzi el a tolakodó rovarokat, mint a DEET.

A lakásokban, a ház körül, de a közterületeken is hatékonyan bevethetõ a szúnyogok ellen az UV fénycsapda. Sajnos azonban ezek a csapdák minden rovart elpusztítanak. Az MTA kutatóinak kísérlete során a hagyományos fénycsapda csípõszúnyog-fogása a benne lévõ rovaranyag egy ezrelékét sem tette ki.

Mivel kísérletek bizonyították, hogy számos vízhez kötõdõ rovarfaj számára vonzó a vízszintesen polarizált fény, a kutatók szelektívebb fénycsapdát készítettek, amely lényegesen hatékonyabb volt, és döntõen csípõszúnyogokat fogott. A fény mellett hanghatásokkal operáló szúnyogriasztók is kaphatóak, ám ezek hatékonysága vitatott.

A közterületi szúnyogirtásban a jelenleg Nyugat-Európa-szerte elterjed, környezetbarátabbnak mondott módszer a szúnyoglárvák biológiai irtása. Azaz nem a kifejlett szúnyogokra zúdítanak idegmérget, hanem a lárvákat pusztítják el még a szúnyog kikelése elõtt. A legelterjedtebb biológiai módszer során - amely egyelõre drágább, mint a kémiai módszerek - az úgynevezett Bacillus thuringiensis (Bti) nevû baktériumot juttatják a vízbe, ahol a baktérium spórája által termelt toxin elpusztítja a csípõszúnyog lárváit.