Bõrünk

Egy átlagos felnõtt ember bõre mintegy 2-2,5 négyzetméter felületen közvetlenül érintkezik a külvilággal. Három rétege a külsõ felszíntõl befelé haladva a hám, az irha és a bõralja. Mindhárom rétegnek meg van a maga speciális szerepe. A hámréteg legkülsõ része a felhám, egy vékony, elhalt szarusejtekbõl álló réteg, amely rugalmas, vízhatlan, kitûnõ hõszigetelõ, és folyamatosan megújul.

Bár úgy tûnhet, hogy a felszíni sejtek egymáshoz közvetlenül kapcsolódnak, van közöttük egy zsírszerû anyagból (lipoidokból) álló úgynevezett sejtek közötti állomány, melynek fontos szerepe van abban, hogy a bõrfelszínen milyen anyagok tudnak átjutni. A hámréteg mélyebb része osztódó sejtekbõl áll, illetve itt találhatóak a bõr színanyagát (pigmentet) termelõ sejtek is. A pigmentek ultraibolya sugárzás elnyelõ képességükkel védik a mélyebb szövetrétegeket a napsugárzás káros hatásaitól.

A hám alatti következõ bõrréteg az irha, amely rostrendszerének köszönhetõen a bõr rugalmasságáért felelõs, illetve itt futnak a bõrt ellátó vérerek, idegek és itt vannak a tapintás, hideg, meleg és fájdalom érzékelõi is. A legbelsõ réteg, a bõralja voltaképpen zsírsejtekbõl épül fel.



Illatanyagok, színezékek

Az illatanyagok szerepe kettõs, egyrészt a tisztálkodó szer eredeti illatát hívatottak maszkírozni, valamint a felhasználó számára egyedi élményt nyújtani. A színezékeket az optikai élmény javítására, tetszetõsebb külsõ létrehozására adalékolják a kozmetikai készítményekhez, ezzel jobban eladhatóvá téve azokat.

A kozmetikai készítményekben leggyakrabban elõforduló színezékek és illatanyagok lehetnek természetes vagy mesterséges eredetûek. De e két csoport között a határ nem különíthetõ el élesen, és a két csoport allergizáló illetve az illatanyagok szaglásbénító hatását tekintve sok esetben nem is számít, hogy természetes vagy szintetikus vegyületekrõl beszélünk.

Az illatok szaglásbénító hatást nagy valószínûséggel mindenki átélte már legalább egyszer életében, de valószínûleg többször is. Bizonyára Önnel is történt már olyan, hogy amikor egy ideig egy erõs parfüm illata körül lengte, akkor egy idõ után már nem is érezte azt. Ez az ilyen vegyületek szaglóideg bénító hatásának köszönhetõ. Tekintettel arra, hogy szaglásunk is fontos része a környezetünkbõl beérkezõ információk érzékelésének, ezért a szagló idegek ilyen mértékû bombázása rontja a környezetrõl felfogott képünket, és esetleg reakcióidõnket is bizonyos helyzetekben.

Az allergizáló hatás tekintetében már hazai tanulmányok is születtek arról, hogy az elmúlt húsz-huszonöt évben az illatanyagok váltak a második számú legfõbb kontakt allergénné a nikkel után.

A fémet gyakran tartalmazó mesterséges színezékek pedig, gyakorlatilag az elsõ helyen állnak allergiát okozó tulajdonságukat tekintve. A szappanokban, testápolókban (de például rejtetten a mosószerekben, intim betétekben, stb. is) elõforduló szín- és illatanyagok a legkülönfélébb testtájakon okozhatnak átmeneti vagy hosszan tartó irritáló bõrgyulladást, illetve belélegezve egyéb allergiás tüneteket. Ilyen vizsgálatot hazánkban az Országos Bõr és Nemi Kórtani Intézetben végeztek.

Allergén okozta kontakt bõrgyulladás

A bõrrel érintkezõ allergének következtében, az érintkezés helyén vagy a test egyéb területén kialakuló kiütéssel járó bõrbetegség. Heveny formájának tünetei bõrpír, gyulladás, apróbb-nagyobb felhólyagzás. Az érintett terület viszket vagy ég. A hosszan tartó formánál az érintett terület inkább sötétebb vörös árnyalatú, a bõr száraz, hámló, repedezett, és itt is jellemzõ a viszketés. Általában 1-4 nappal az elsõ érintkezés után alakul ki.

Ha az érzékenység kialakult, akkor nagy valószínûséggel már nem múlik el, tehát az egyetlen kezelési mód az érzékenységet kiváltó anyag (allergén) kiiktatása. Természetesen az allergén pontos beazonosítása kizárólag speciális bõrgyógyászati teszttel végezhetõ el.

Megoldás

Az érzékenység kialakulásának kockázata csökkenthetõ olyan kozmetikumok használatával, amelyekben nem alkalmaznak illatosító szereket és mesterséges színezékeket. Kevés ilyen tulajdonságú termékkel lehet találkozni a kozmetikai piacon, de azért szerencsére már több kozmetikai cég felismerte ennek fontosságát és piacképességét. A probléma megoldása elvileg egyszerû, azonban a kozmetikai alapanyagok közül kiválasztani azokat az alkotóelemeket, amelyeknek eredeti szagát nem kell eltakarni-elfedni az illatanyagokkal, és ezen alkotórészek együttesével egy megfelelõ minõségû terméket komponálni hosszadalmas, körültekintõ és költséges munka. Az ezzel együttjáró procedúrát nem igazán tartja kifizetõdõnek a cégek nagy része, így marad a "szag" álcázása azzal a körítéssel, hogy a termék illata a fogyasztó igényeit és ízlésvilágát szolgálja.

A kozmetikai cikkek területén tett kitekintésünk során a DERMAX Illat- és Színezékmentes kozmetikai családot találtuk leginkább elérhetõnek, értve ezalatt a családba tartozó termékek árát és beszerezhetõségét is. Kipróbáltuk, megkedveltük; azt adja, amit vártunk tõle: illat- és színezékanyag-mentes testápolást! Íme az egyik legolcsóbb beszerzési forrás:

A lényeg, hogy már léteznek a fenti problémát megoldására specializált temékek, csak nehéz megtalálni õket, hiszen igencsak a kozmetikumok perifériájára szorulnak, reméljük nem sokáig. A másik nehézség: az ilyen termékek ára. Hiszen a fenti kritériumoknak megfelelõ alkotóelemek nem feltétlenül a legolcsóbb kategóriába tartoznak, illetve ezeknél a termékeknél is megdobhatja az árat a reklámköltség, ami nélkül nehezen hódíthatnának teret a szín- és illatkavalkádban.

Nyilván, ha egy kozmetikai termék szép, színes és jó illatú, akkor eladhatóbb. Kérdés, hogy megéri-e...
mint a "szagos radír", aminél az a tény, hogy valóban radíroz-e, igencsak másodlagos...