Több millió embert érint majd a jövõre életbe lépõ biztosítási adó, amely a legkapósabb biztosításokat drágíthatja meg 10-15 százalékkal. A verseny azonban erõs, így ha valaki tudatosan és szemfülesen köt biztosítást, akkor akár többet is megspórolhat, mint amennyit az új adón bukna.
Idén még nem, de jövõre már megdobhatja a biztosítások díját az új biztosítási adó, az errõl szóló törvényt hétfõn fogadta el a parlament. Az új elvonás azokat a biztosításokat érinti, amelyek a lakosság körében a legelterjedtebbek: az adót az autó-, a lakás- és az utasbiztosítások díja után kell megfizetni. A törvény szerint az adó alanyai a biztosítók, vagyis elvileg nem az emberek fizetik meg a pluszterhet, de mivel semmi nem tiltja meg az egyes társaságoknak az adó áthárítását, az elõbb-utóbb beépülhet a biztosítások díjába, és éves szinten több ezer forinttal emelheti a családi kiadásokat. Ráadásul oly módon, hogyha valaki vagyontárggyával (lakással, autóval) rendelkezik, és arra biztosítást köt, akkor nem tud kibújni az adófizetési kötelezettség alól. A biztosítási díjjal együtt - annak részeként - mindenképpen meg kell fizetnie, és mivel a törvény nem fogalmaz meg semmilyen kivételt, nem látszik kiskapu sem a szerzõdõk elõtt. Az érintett több millió család leginkább abban bízhat, hogy a biztosítók közötti verseny lenyomja az árakat, de azért a saját szemfülességére is apellálhat. Ha valaki évente egyszer felülvizsgálja a saját biztosítási szerzõdéseit, tudatosan követi a friss ajánlatokat, és nem ragad benn lustaságból egy lakásbiztosítási vagy egy casco-szerzõdésben, akkor van rá esélye, hogy adóval együtt se fizessen többet. A különbözõ biztosítási típusokat azonban érdemes külön is megvizsgálni, mivel a verseny foka és a piaci hatások eltérõek, így az is más, hogy hol, mekkora az ügyfelek mozgástere. Kötelezõ biztosítás - nincs menekvés Közel 4,1 millió autótulajdonost érint a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosításokra (kgfb) rakódó baleseti adó, amely voltaképpen nem új elem, már ebben az évben is meg kellett fizetni. A kötelezõ díján felül fizetendõ 30 százalékos plusztételt egyszerûen kiszámlázták a biztosítók, és így járnak el a jövõben is. (A biztosítási adó mostani vitájában volt olyan elképzelés is, hogy a baleseti adó megszûnik és - szintén 30 százalékos kulccsal - a helyébe lép a biztosítási adó, de végül megmaradt önállóan, és a beszedésének a technikája sem változott). Az autósoknak ebben az esetben nincs választásuk, nem dönthetik el, hogy egyáltalán kössenek-e kötelezõt, és nem mondhatják fel a szerzõdésüket azért, mert a díjfizetés esetleg megerõltetõ a számukra. Az adót megúszni kizárólag az autó eladásával lehet, a terhet azonban lehet mérsékelni. A már idén januárban bevezetett baleseti adó jó példája volt annak, hogy az erõs piaci versenynek köszönhetõen nem feltétlenül jelent pluszterhet az állami sarc. A tavalyi kötelezõváltós kampány legalábbis azt mutatta, hogy a szerzõdésüket lecserélõk többsége 30 százaléknál többet spórolt az új biztosítással, így az adó miatt végsõ soron nem lett laposabb a pénztárcája. Mindez persze nem garancia arra, hogy hasonló áresés minden évben menetrend szerint bekövetkezik, de az elmúlt évek is azt igazolták, hogy a kgfb-piacon valóban jól mûködik a verseny, és mivel nagyon árérzékenyek az autósok, több ügyfelet csak egyre olcsóbb biztosításokkal lehet szerezni.
Casco - kevesek luxusa Mivel cascót kötni nem kötelezõ, jóval kisebb kört érint ezen biztosítások piaca, fejenként viszont sokkal több pénz forog kockán. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) legfrissebb adatai szerint 2010-ben alig több mint 800 ezer cascót kötött a csaknem 4,1 millió magyarországi autótulajdonos, évente fejenként majdnem 100 ezer forintos díjért. A számok alapján ezt a tételt az autósok 80 százaléka már eddig is luxusnak érezte, így nem meglepõ, hogy például a PBA biztosítási alkusz szakértõje felmondási hullámtól tart a jövõ januártól életbe lépõ 15 százalékos adó miatt, amely a 100 ezer forintos átlagdíjakkal számolva évi 15 ezer forintos pluszkiadást eredményez. Vass Gábor szerint ennek következményeként tovább fog romlani a hazai jármûpark állapota, a kisebb töréseket és károkat pedig nem javíttatják majd meg az autósok. Rácz István, a Biztosítás.hu vezetõje viszont úgy véli, hogy a casco-piacon is vannak tartalékok, ezért nem érdemes reflexbõl kidobni a biztosítást. Mint azt az [origo] kérdésére elmondta, a neten cascót kötõk átlagdíja 50 ezer forint körül van, ami azt mutatja, hogy sokan az évekkel korábban kötött casco-szerzõdésekben ülnek, és lusták körülnézni az olcsóbb ajánlatokért. A szerzõdések felmondása elõtt ezért mindenképpen azt javasolja, hogy az autósok - a saját szerzõdésük évfordulójához közeledve - nézzék át a friss ajánlatokat, és csak ennek ismeretében lépjenek. Szerinte hasonlót fognak tapasztalni, mint a kötelezõnél: a 15 százalékos adót a többségük megtakaríthatja egy kedvezõbb ajánlattal. A kötelezõvel ellentétben azonban a cascónál nemcsak az árban, hanem a szolgáltatásban is nagyok a különbségek, így nem mindegy, hogy a pénzéért mit kap az autós. A cascóváltásnál különösen oda kell figyelni, hogy a szerzõdõ tisztában legyen például az önrész mértékével és az egyes káresemények (lopás, törés) esetén járó kártérítés összegével. Lakás- és utasbiztosítás - körül kell nézni Nagyon széles, több mint 3 milliós tömegeket érint a lakásbiztosítások megadóztatása. A Mabisz adatai szerint 2010-ben 3,2 millió lakásra volt érvényes biztosítás, ami körülbelül 75 százalékos lefedettséget jelent a közel 4,2 milliós lakásállományon belül. Biztosítási szakértõk ezt az arányt évek óta veszélyesen alacsonynak érzik, de mivel nem kötelezõen megkötendõ biztosításról van szó, a 10 százalékos adó jövõ évi életbe léptetése itt is kiválthatja a szerzõdések felmondását. Az adót ugyanis csak úgy lehet majd teljes bizonyossággal kikerülni, ha a lakástulajdonos elfelejti a lakásbiztosítást, ám ebben az esetben egy természeti csapás vagy betörés után fõhet a feje. Rácz István szerint az interneten lakásbiztosítást kötõk átlagdíja 21 ezer forint a Mabisz-statisztikákból kiolvasható 29 ezerrel szemben (ami a teljes piaci átlagot mutatja), tehát itt is igaz az alaptétel: a tudatosan választó és a legkedvezõbb ajánlatokat keresõ ügyfelek megspórolhatják az adót. Elõször tehát - mindenkinek a saját biztosítási évfordulójához közeledve - itt is érdemes körülnézni, és valamelyik online biztosítási portálon lefuttatni a választékot, mielõtt valaki felmondja a szerzõdést. Szintén 10 százalékos tétel drágíthatja jövõre az utasbiztosításokat, ám ez a részpiac nehezebben átlátható, így azt is nehezebb lesz kiszûrni, hogy az egyes biztosítók milyen mértékben hárítják át majd az adót. Rengeteg díjcsomag van, számos lépcsõ az alapszolgáltatástól a komplett lefedettségig, de a legtöbb európai kiruccanásnál napi pár száz forintból már elérhetõ egy utasbiztosítás. Az adót itt sem lehet majd megúszni, az majd a fizetendõ díjban jelentkezik, ha a biztosítók a saját profitjukból nem nyelik le. Legfeljebb akkor nem fizeti meg az utazó, ha itthon marad, vagy ha biztosítás nélkül utazik el, de ebben az esetben is mindig érdemes felmérni a piacot, hátha a verseny lenyomja az árakat. |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
