Valamikor június utolsó napjaiban vágtak bele a kombájnok az õszi árpába, és egy hónappal késõbb már be is fejezték a kalászosok betakarítását a megyében. Ráadásul ebbõl az egy hónapból igazából két hét volt a munka dandárja, hiszen az utolsó néhány napban inkább már csak a nehezen megközelíthetõ, kisebb táblarészeken dolgoztak a betakarítógépek.

Elszaladt a búzaár

Közepes terméshozam, ugyanakkor kiváló minõség jellemzi az idei gabonatermést, ami keresleti piacot és ezzel együtt mind magasabb felvásárlási árakat eredményezett. Egy hónapja 50-52 ezer forintról indult a búza tonnánkénti felvásárlási ára, ez napjainkban 65 ezer forintnál jár. Még nagyobb a különbség (mintegy 40 százalék), ha azt vesszük, hogy tavaly ilyenkor 45 ezer forint körül vásárolták fel az újbúzát a mostani 65 ezer forint helyett. Gazdálkodókkal beszélve úgy tûnik, egyre többen látják elérkezettnek az idõt arra, hogy ennyi pénzért piacra dobják a friss búzakészleteiket, bár volt termelõ, aki arra emlékeztetett, hogy a tõzsdei jegyzési ár õszre már 69 ezer forintnál jár. Ezért õ például továbbra is kivár. Kiss Zoltán, a megyei kormányhivatal szakigazgatási szervének földmûvelési igazgatója elmondta, hogy az utómunkálatok közül a tarlóhántás 60 százalék körül jár, hozzátéve, hogy a kapásokra nagyon kellene minden csepp esõ. Az árrobbanás okai egyébként szerteágazóak; ugyanúgy szerepet játszik bennük a világszerte relatíve kevés búzatermés, mint az, hogy egyes nagy amerikai és kanadai befektetési alapok figyelme az arany és az olaj felõl mindinkább a gabona, mint stratégiai árucikk felé irányul.

Ne szólj szám…

Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen lépéseket terveznek a hajdú-bihari pékek azt követõen, hogy a malomipar augusztus elsejétõl kétszámjegyû lisztáremelést jelentett be, hozzátéve, hogy szeptemberben minden valószínûség szerint további drágítás várható. A Napló munkatársa hat pékséget hívott fel a megyében telefonon, de egy sem akadt, ahol vállalták volna, hogy a nyilvánosság elõtt “kiteregessék a lapjaikat”. Feltûnt, hogy több sütõüzem már nem elérhetõ, amelyik pedig mégis, ott legfeljebb név nélkül vállalták a nyilatkozatot. “Mindenki próbál bespájzolni; egyre nagyobb az ágazatban a szürke- és a feketegazdaság aránya; ebbõl a versengésbõl a legális piaci szereplõk csak rosszul jöhetnek ki, hiszen a vásárlóerõ, a fizetõképes kereslet a válság miatt folyamatosan csökken” – néhány érv az anonim nyilatkozóktól, akik abban egyetértettek, hogy a sütõipar ismét beszorult a termelõk és a kereskedõk közé. Ezért egyelõre szinte mindenki vár, és próbálja kifürkészni a többiek szándékát.

Hektárok és termésátlagok

Õszi árpa: 8 ezer hektár; 3,8 tonna/ha

Õszi búza: 64 ezer hektár; 4 tonna/ha

Rozs: 1 ezer hektár; 2 tonna/ha

Triticale: 5 ezer hektár; 4,3 tonna/ha

Tavaszi árpa: 2,5 ezer hektár; 3 tonna/ha

Zab: 4,4 ezer hektár; 3 tonna/ha

Repce: 2 ezer hektár; 2 tonna/ha

Szárazborsó: 2 ezer hektár; 2,5 tonna/ha