Szigorodtak az állatvédelmi elõírások augusztus elsejétõl, a változtatások többsége a kutyákra vonatkozik. Így többek között – az ebeket méretük szerint kategorizálva – megszabták, minimálisan hány négyzetméter területet kell nekik biztosítani. Tilos csonkítani a kutyák fülét, farkukat pedig caak 7 napos korig szabad. Az egyik legfontosabb változás a kutyák kötelezõ, elektronikus transzponderrel (csippel) történõ megjelölése, ehhez januárig kaptak a tulajdonosok türelmi idõt. Akkortól 4 hónapnál idõsebb ebet már csak csippelve tarthatnak.

Ugynakkor az állatvédelmi bírság alapösszege ötezer forintról tizenötezerre nõ, és ezt az összeget – a jogsértés körülményeitõl függõen – akár tízes szorzóval is lehet alkalmazni.

Dancsházi Tibor állatorvos úgy véli, a most életbe lépett szigor elégséges, ha sikerülne betartatni, az a jó gazda gondosságára szorítana minden állattulajdonost, és jelentõs állatjóléti elõrelépést jelentene.

– A kötelezõ csippelés miatt sajnos, lesznek, akik kidobják az állatot az utcára, hogy a beültetés költségét ne kelljen kifizetniük. Hosszabb távon azonban pozitív hatása is jelentkezhet, a talált kutyák gazdáját be lehet azonosítani ha komoly, országos szintû adatbázis lesz az ebek nyilvántartására – mondta Kulcsár Sándorné.

Lassan elmúlik a csonkítás divatja

Örül a szigorításnak Kulcsár Sándoré, az Együtt az Állatokért Egyesület vezetõje, de megjegyzi: minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belõle!

– A kötelezõ csippelés miatt sajnos, lesznek, akik kidobják az állatot az utcára, hogy a beültetés költségét ne kelljen kifizetniük. Hosszabb távon azonban pozitív hatása is jelentkezhet, a talált kutyák gazdáját be lehet majd azonosítani. De csak akkor, ha komoly, országos szintû adatbázis lesz az ebek nyilvántartására – mondta Kulcsár Sándorné.

Kétségei vannak viszont az állatvédelmi bírság hatékonyságával kapcsolatban.

– Hiába nagy összegû a bírság, ha csak elvi lehetõség marad. A mindennapi tapasztalatunk az, hogy ha kihívnak minket rosszul tartott állathoz, jönnek a rendõrök, mindkettõnk számára egyértelmû a kínzás ténye, mégis a hatósági állatorvos nem állapítja azt meg. Neki ugyanis rengeteg adminisztrációja lenne vele, tanúskodnia kellene a bíróságon – nincs rá kapacitása. Ez, bár a hatóság embereinek szempontjából érthetõ, mégis tragikus helyzet – vélekedik az állatvédõ. – Tovább bonyolítja a bírságolás ügyét, hogy néhányan megpróbálnak visszaélni vele: például bosszúból feljelentik a szomszédot, aki megfelelõen tartja állatait. Az állatkínzás ellen a neveléssel lehet a leghatásosabban küzdeni!

A pórázt viszont – hosszának megszabása helyett – inkább betiltaná az Egyesület képviselõje, nyugat-európai gyakorlatra hivatkozva. A minimális tartási terület meghatározása „jobb a semminél”, de önmagában nem elég, egyéb körülmények is fontosak, például hogy legyen árnyék, ahova a melegben behúzódhat a kutya – hangsúlyozza.

– A fül és farok csonkítása elvileg eddig is tilos volt. Sajnos, utóbbinál kiskaput jelent, hogy nem bizonyítható, mondjuk egy kéthónapos kutyánál 7 napos vagy 2 hetes korában történt-e a csonkítás. E tekintetben azonban bizakodó vagyok: a csonkítást elsõsorban a tenyésztésben alkalmazzák, azonban a kutyakiállításokon egyre kevésbé nézik jó szemmel, így remélhetõleg lassan „okafogyottá” válik a fül és farok mesterséges alakítása. A kutya egyébként is úgy szép, ahogy született, továbbá ha ápolt, gondozott! – jegyzi meg Kulcsár Sándorné. Azt, hogy 8 hétig az anyjával maradjon a kutya, és „ne vegyék ki alóla elõbb, csak hogy hamarabb eladhassák”, nem csak a kölyök táplálkozása, hanem a tanulás miatt is fontosnak tartja.

Nem érti viszont, miért enyhítettek a kutyaviadalok kapcsán: korábban 3 év börtönnel volt sújtható, aki ilyen célra tenyésztett vagy versenyen részt vett, most csak pénzbüntetésrõl ír a törvény.

HBN-SZT