– Akik nem szeretnek iskolába járni, azok igazság szerint nem nagyon szoktak hiányozni a többieknek. Annyira nem, hogy Debrecenben,Komádiban – ahol a 624 általános iskolai tanuló kétharmada hátrányos helyzetû, s oda járnak a nevelõotthon lakói is – Molnárné Kolozsvári Irén igazgatónõ elmondta: a múlt tanévben 19 diákjuk nem látogatta rendszeresen a tanórákat, emiatt magántanulóként vizsgát kellett tenniük. Erre 15- például hétfõn nem is sikerült megtudni, mennyien vannak. en mentek el, s egy-két kivétellel meg is feleltek. Komoly gond továbbá, ha a 8. osztályt végzettek nem tanulnak tovább, ugyanis 18 éves korukig tankötelezettek. Az idén 76 nyolcadikos közül 7-en nem jelentkeztek középfokú intézménybe, de a beiratkozottak sem mind ültek be a padba: nem tudták megvenni a tankönyveket, a bérletet. Számukra Komádiban sajátos lehetõséget teremtenek: jegyzõi engedéllyel járhatnak az esti gimnáziumba. 2008 õszén már hárman igényelték ez a megoldást.

Jelentõs számban

– Arra a kérdésre, hogy a tankötelesek közül hány gyermek nem kezdte el a tanévet, azon belül mennyien hiányoznak az elsõ osztályból, a debreceni polgármesteri hivatal oktatási osztályától a legkonkrétabb válasz így szólt: jelentõs azoknak a kisgyermekeknek a száma, akik a lakcímnyilvántartás szerint debreceni bejelentett lakcímmel rendelkeznek, de életvitel szerint nem városunkban élnek, tankötelezettségüket más városban teljesítik.

Alapos helyi jogszabályi tájékoztatást kaptunk ugyanakkor, melybõl kiderül, hogy fel kell kutatni azokat, akik a lakcímnyilvántartás szerint Debrecenben laknak. Akik ténylegesen is itt élnek, de el-elmaradnak a tanórákról, õket „az iskola jelzése alapján igazgatási eljárás keretén belül felszólítással, bírságolással van lehetõség … iskolába járásra késztetni”.

Nem tudják kifizetni

Komádiban nem kell nagyon kutatgatni, a pedagógusok jól ismerik a családokat. Azt is tudják, sajnos, hogy a nagyobb fiúk már nem fogadnak szót az anyjuknak, hiába szorgalmazná a szülõ, hogy reggelente induljanak el és érjenek is oda becsengetésre. A szorgalmasabb családokban az apák többnyire távol, leginkább a fõvárosban dolgoznak – tájékoztatott érdeklõdésünkre Nagy Imréné aljegyzõ, aki belátással közelít a problémás esetekhez:

„A pedagógusok megkeresik a szülõt, kérik, invitálják a tanulásra a gyereket, akik meg is ígérnek mindent, aztán mégis sok a hiányzás. Az iskola jelenti a hivatalnak, mi pedig határozatban kötelezzük a szülõt a gyermeke iskoláztatására. Késõbb aztán lehet szabálysértési feljelentés, büntetés, de kifizetni úgy sem tudják. A legtöbb család azért igyekszik elérni, hogy a gyerekek befejezzék a nyolc általánost – mondta Nagy Imréné. Hozzátette: aki beteg, vagy bármilyen ok miatt képtelen beilleszkedni (utóbbiak többnyire a nevelõotthon diákjai) magántanulóként készülnek fel a záróvizsgákra. Legtöbbüknek sikerül.