A vetélkedõmûsorokban mindig szép összegekkel próbálják játékra buzdítani a tévénézõket. Ez eddig rendben is lenne, ám sokan nem tudják, hogy a csatornák legtöbb esetben a bruttó összeget szerepeltetik nyereményként, vagyis ennél jóval alacsonyabb összeget vihet csak haza a nyertes.

Ettõl még a nyeremény akkor is pluszpénzt jelent, ami fõleg a mostani válságos idõkben igencsak jól jön.

Bruttó, nettó

Az [origo] kérdésére - az egyebek mellett - a Széf címû vetélkedõmûsort jegyzõ RTL Klub illetékese megerõsítette, a csatorna játékaiban a bruttó nyereményt közlik. A sajtóosztályon jelezték, szerintük egyértelmû, hogy ha nincs külön jelezve, akkor nem nettó összegrõl van szó. (Kérdéses, hogy ez vajon mindenki számára ilyen egyértelmû-e. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az [origo] szerkesztõségében megkérdezett kollégák többsége úgy tippelte, hogy a nettó összeget hirdetik a televíziók, de ez természetesen nem tekinthetõ reprezentatív felmérésnek.)

A rivális kereskedelmi csatorna, a TV2 is mindig a bruttó nyereményeket jelöli meg, illetve ezt kommunikálja, még akkor is, ha többnyire nem szokták használni a bruttó megjelölést. "A játékosok természetesen tisztában vannak ezzel, velük szerzõdésben mindent rögzítünk" - mondta lapunknak Magyar Rita, a csatorna szóvivõje.

A csatornákkal ellentétes gyakorlatot követ a Szerencsejáték Zrt. A 100 százalékos állami kézben lévõ játékszervezõ cég minden esetben a nettó összeget hirdeti reklámjaiban - mondta Somorai László. A cég szóvivõje hozzátette: a szerencsés nyertes helyett a cég rendezi a kérdést az adóhivatallal.

A szabályok

A magyar adórendszerben a magánszemélyek minden jövedelme adóköteles, kivéve azokat, amelyekre speciális szabályt, kedvezményt tartalmaznak az adótörvények. A vetélkedõk díjára eltérõ adózási szabályok vonatkoznak attól függõen, hogy a díjat pénzben vagy tárgy, illetve szolgáltatás formájában adják.

Ha a vetélkedõ díja tárgy, szolgáltatás, vagy ezekre beváltható utalvány, akkor a díj szokásos piaci értéke természetbeni juttatásként válik adókötelessé, feltéve hogy a verseny, vetélkedõ bárki számára azonos feltételekkel kerül meghirdetésre. Ugyanakkor adómentes a vetélkedõ és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékébõl az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedõn nyert érem, trófea.

A természetbeni juttatás adóköteles része után a kifizetõ - jellemzõen tehát a vetélkedõt szervezõ társaság - köteles 54 százalékos mértékû személyi jövedelemadót és 11 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást fizetni. A magánszemélynek tehát adókötelezettsége a természetben megszerzett díjjal kapcsolatban nincsen.

Az adótörvények a vetélkedõ, verseny pénzben juttatott díjával kapcsolatban speciális szabályokat nem tartalmaznak. Ezért a versenyeken nyert pénz a magánszemély összevont adóalapjának részeként - jellemzõen önálló tevékenységbõl származó jövedelemként - válik adókötelessé. Azaz a magánszemély az ilyen formában megszerzett jövedelem után 18 vagy 36 százalékos mértékû személyi jövedelemadó - esetlegesen 4 százalékos értékû különadó - fizetésére köteles, és ezt a jövedelmet az éves adóbevallásban is szerepeltetnie kell. A kifizetõ köteles a verseny díjából az adóelõleget levonni, továbbá a 11 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást megfizetni. (Az szja-törvény szerint az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán 1-6. helyezést elérõ személyek állami forrásból kapott díja, jutalma ezzel együtt adómentes.)

Tekintettel arra, hogy az adótörvények a vetélkedõ, verseny díjaként megszerzett pénzre speciális szabályt nem tartalmaznak, így az ilyen jövedelemre vonatkozóan az adóbevallásokban sincs külön sor. Azaz a vetélkedõ, verseny nyertesei az adót olyan sorokon vallják be, amelyek más - hétköznapibb - tevékenységekhez és jövedelmekhez is kapcsolódnak. Éppen ezért az állami adóhatóságnak nincs adata arról, hogy kifejezetten vetélkedõbõl, versenybõl származó jövedelem után magánszemélyek mennyi adót fizettek.

Akár adósávot is ugorhatunk

A TV2 hétfõn indítja el új vetélkedõmûsorát, amelynek fõdíja 21 millió forint lesz - a fentiek alapján egyértelmû, hogy bruttó összegrõl van szó. Az összeg eleve a 36 százalékos sávban tartozik, tehát a személyi jövedelem adó 7,56 millió forintot visz el, az egészségügyi járulék pedig 2,31 millió forintra rúg, azaz összesen közel 10 millió forint jön le a fõnyereménybõl. A vonatkozó szabályok szerint a szerencsés nyertes a szóban forgó összeg alig több mint felét viheti tehát haza.

Elõfordulhat olyan eset is, hogy valaki egy esetleges nyeremény miatt átkerül a magasabb adósávba: elképzelhetõ ugyanis, hogy a játékos havi keresete alapján az alacsonyabb, 18 százalékos kulccsal adózó sávba tartozik, de az esetleges nyeremény miatt megugrik a jövedelme, és így bekerül az 1,7 millió forint felett érvényes 36 százalékos körbe.