2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
“Emberré tevõ” gént fedeztek fel Forrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2012-11-15 16:10:44
2012. november 15., csütörtök (MTI) – Újabb lépcsõt jelenthet a számunkra legégetõbb kérdés – “mi tesz bennünket emberré?” – megválaszolásához egy nemzetközi kutatócsoport genetikai felfedezése.

A szakemberek olyan gént – az miR-941-et – találtak, amely valószínûleg alapvetõ szerepet játszik az emberi agy fejlõdésében, és talán még azt is megmagyarázhatja, hogy miként kezdtünk el szerszámot készíteni és beszélni. A gén kizárólag az emberben található meg, sem más fõemlõsökben, sem legközelebbi rokonunkban, a csimpánzban nincs jelen.

Az Edinborough-i Egyetem kutatói az emberi genomot hasonlították össze 11 más faj genetikai állományával, közöttük az egérével, a patkányéval, a gorilláéval és a csimpánzéval, hogy a legfontosabb különbségeket találják meg bennük. Eredményeik szerint – amelyeket a Nature Communications címû folyóiratban publikáltak – az miR-941 gén csak az emberben található meg. Valamikor 1 és 6 millió évvel ezelõtt jelent meg, miután az emberi faj evolúciója elvált a többi emberszabásúétól.

A gén a magasabb rendû agymûködés két területére hat rendkívül erõsen: a döntéshozatalra és a nyelvi képességekre – e két tulajdonság különösképpen jelentékeny szerepet játszik emberi mivoltunkban – olvasható a ScienceDaily.com címû online tudományos magazinban.

Mint az már köztudomású, a fajok közötti különbségeket a létezõ gének megváltozása, törlõdése vagy duplikálódása okozza. A skót szakemberek azonban azt állítják, hogy az miR-941 már teljesen funkcionálisan, a nem kódolódó – korábban “hulladékként” nevezett – DNS-szakaszok közül emelkedett ki evolúciós szempontból viszonylag rövid idõ alatt. Mindeddig nagyon nehéz volt ezt a folyamatot mûködés közben megfigyelni.

Martin Taylor, a Genetikai és Molekuláris Orvostani Intézetben végzett kutatás vezetõje szerint “mint faj, az ember csodálatosan találékony – mind társadalmilag, mind technikailag képes egyidejûleg fejlõdni. Ez a vizsgálat megmutatja, hogy genetikai szinten is leleményesek vagyunk. Ez a molekula a semmibõl bukkant fel akkor, amikor fajunk éppen olyan drámai változásokon ment keresztül, mint a felegyenesedés, a hosszab élettartam, a kommunikáció és az eszközhasználat elsajátítása. Most abban reménykedünk, hogy további, emberré válásunkra magyarázattal szolgáló új géneket találunk”.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!