Az oktatás átszervezését nevezte az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb tettének Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi újság címû mûsorának adott interjújában.

Orbán szerint jövõre már gazdasági növekedésben lehet reménykedni, és jó eséllyel teljesíthetõnek tartja a tíz év alatt létrejövõ egymillió új munkahelyrõl szóló tervet.

Be kell járatni az új rendszert

A miniszterelnök hosszan magyarázta az oktatás átszervezését, amelynek szükségességét a köz- és a felsõoktatásban jelentkezõ sok problémával, a rendszer rossz megszervezésével indokolta. Példaként említette, hogy az általános iskolát gyakran az alapvetõ képességek elsajátítása nélkül hagyják el a diákok, a szakmunkásképzõt pedig úgy, hogy sokszor alapvetõ szakmai ismereteik hiányoznak. Azt is megjegyezte, hogy a gimnáziumot végzettek egy része a rendkívül alacsonyan meghatározott, 240 pontos felsõoktatási felvételi határt sem éri el. Emellett szerinte sokan úgy jönnek ki az egyetemrõl, fõiskoláról, hogy olyan a diplomájuk, amelyet a gyakorlatban nem lehet használni, többen pedig azért nem kaphatják meg diplomájukat, mert nincs meg a szükséges idegennyelv-ismeretük.

"Ezért mondtam azt két évvel ezelõtt, hogy hozzá kell kezdenünk az oktatás megújításához, minõségének feljavításához" - emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy eközben Magyarország tele van tehetséges gyermekekkel, szeretõ szülõkkel és odaadó tanárokkal, akik "a nemzet napszámosaként" törõdnek a diákokkal. Mindezek alapján az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb tettének az oktatás lényegében teljes átalakítását nevezte, 2013 feladatának pedig ennek bejáratását tartja, azt, hogy gördülékennyé tegyék az új szisztémát.

A kormányfõ megemlítette az elmúlt hetek hallgatói tüntetéseit, amelyeken ugyanolyan mondatokat is felfedezett, mint amilyeneket õ és társai az 1982-ben szervezett diákmozgalmuk során hangoztattak. Könnyen lehet - utalt vissza a Fidesz 1988-as, szintén diákmozgalmi múltjára -, hogy a mostani diákmozgalmak "felszínre dobnak olyan tehetséges embereket, akik majd (...) egyszer odakerülhetnek, hogy rájuk lehet bízni a nagyon fontos közös ügyeinkbõl nagy szeleteket, vagy akár az egészet".

Óvatosságból mondott 10 évet

A devizahitelesek helyzetérõl Orbán Viktor azt mondta, a devizahitelezés miatt az adósság ma már nem távoli jelenség, hanem minden hónapban ott kopog a konyha ajtaján. Az árfolyamgáttal is egyre többen élnek, és további lépéseket is tervez a kabinet, hogy segítse azokat a családokat, amelyeket becsaptak, és "beszorultak a devizahitelbe".

A szegénységben élõk sorsát firtató felvetésre a miniszterelnök megerõsítette, továbbra is azt vallja, hogy a szegénységbõl csak munkával lehet kijutni, ezért a bajban lévõknek elsõsorban munkalehetõséget kell adni. Ma 160 ezerrel dolgoznak többen, mint a kormányváltáskor - jelezte, és közölte, jó eséllyel teljesíthetõnek tartja a tíz év alatt létrejövõ egymillió új munkahelyrõl szóló tervet. Mint fogalmazott, "óvatos duhaj", ezért vállalták tíz évre ennek megvalósítását, de titokban arra gondolt, sikerülhet hat-hét év alatt is, az európai válság azonban óvatosabbá teszi.

Több támogatást érdemeltünk

Orbán beszélt arról is, hogy Brüsszelben nem megyünk fejjel a falnak, de mindig kiállunk a magyar érdekekért. Ha nem lehet jobbról, akkor balról próbálkozunk, ha az ajtót eltorlaszolják, akkor bejövünk az ablakon". Fontos, hogy küzdelmünket ne fogcsikorgató izzadságszag, hanem a keresztényi derû hassa át - fûzte hozzá. Elégtételnek nevezte ugyanakkor, hogy a korábban kifogásolt magyar intézkedések - például a bank- és a multiadó vagy éppen a most bejelentett rezsicsökkentés - egyre-másra nyernek polgárjogot más európai uniós tagállamokban. "Több támogatást érdemeltek volna a magyar emberek Európától" - állapította meg Orbán Viktor, aki úgy látja azonban, hogy a magyar sikerek és eredmények visszaadják majd az európai támogatottságot.

A kormányfõ egyúttal kifejtette azt a véleményét, amely szerint a válságból való megújuláshoz most is arra van szükség - ahogyan a történelemben már többször -, hogy Európa visszanyúljon keresztény gyökereihez. Felfogása szerint a kereszténység a cselekvés kultúrája, így "spekuláció helyett, könyvelési trükkök helyett" Európának keresztény kontinensként ismét tisztelnie kell az értékteremtõ munkát, és munkaalapú társadalmat kell építenie - mondta. A miniszterelnök összegzése szerint az elmúlt két és fél évben sikerült Magyarországot úgy átszervezni, hogy 2013-ra már gazdasági növekedésben lehet reménykedni.