Az Egyesült Államok pontosan az év utolsó napján, 2012. december 31-én eléri a törvényben rögzített 16,4 ezer milliárd dolláros adósságplafont, ezután már csak különleges takarékossági intézkedések bevezetésével lesz képes teljesíteni a törvényi kötelezettségeit, és azt is csak újabb két hónapig - közölte Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a törvényhozás tagjainak írt nyílt levelében.

Ez azt jelenti, hogy 2013. január 1-jétõl az amerikai állam nem vehet fel újabb hiteleket. Geithner szerint törlesztési kötelezettségei teljesítésére ezután két hónapig úgy lehet képes, hogy leállítja bizonyos önkormányzati támogatások kifizetését, valamint felfüggeszti egy közalkalmazotti nyugdíjalap és egy, a dollár árfolyamának védelmére hivatott állami alap támogatását.

A nagyjából 200 milliárd dolláros, idõleges mozgásteret teremtõ pénzügyminisztériumi manõverek ugyanakkor nem szüntetik meg a probléma forrását, és a megoldás elodázásából fakadó súlyos következményeket sem tudják enyhíteni. Ha a két nagy amerikai párt politikusai nem képesek hamarosan megegyezni, az ország gazdasága néhány hónap alatt recesszióba süllyedhet.

Útban a szakadék felé

A republikánusok és a demokraták másfél évvel ezelõtt azt rögzítették, hogy ha 2013. január 1-jéig nem képesek érdemi megállapodásra jutni az állam további eladósodásának megállításához szükséges lépésekrõl, akkor ettõl a - mint Geithner közlésébõl látható, remek érzékkel belõtt - idõponttól automatikusan kemény megszorítások lépnek életbe. Ez az úgynevezett "költségvetési szakadék", és az ország most pontosan efelé halad.

Az elõre meghatározott intézkedések között van az adófizetõk 88 százalékát érintõ adóemelés és az - egyebek mellett kétmillió munkanélküli ellátását megszüntetõ - szociáliskiadás-csökkentés. Mindez a republikánusok és a demokraták számára egyaránt vállalhatatlan, annak idején vélhetõen éppen azért állították így össze, hogy rá legyenek kényszerítve a megegyezésre. Ez azonban azóta sem sikerült, és a drasztikus csomag most azzal fenyeget, hogy lerombolja a gazdasági növekedést.

A politikusoknak négy napjuk maradt a megegyezésre. Barack Obama elnök már otthagyta a családi nyaralást, egyes republikánusok felvetették, hogy belemennének egy óvatos adóemelésbe. A szenátus csütörtökön ülésezni kezdett, a kongresszus alsóháza nem, de a képviselõknek készenlétben kell állniuk, hogy szükség esetén 48 órán belül Washingtonban lehessenek.

A befektetõk még bíznak, de meddig?

Az amerikai lapok ugyanakkor azt írják, hogy az egyezség idei megszületésében egyre kevesebben hisznek, mert túl nagy a véleménykülönbség a két oldal között, és a kompromisszumhoz szimbolikus kérdésekben kellene engedni. A piacon érdekes módon más a helyzet, a befektetõk egyelõre inkább azt árazzák, hogy idõben lesz megoldás - ami persze kudarc esetén annál nagyobb esést hozhat január elsõ napjaiban.

A harmadik lehetõség, hogy megint csak ideiglenes, de a korábbinál is rövidebb távra szóló eredménye lesz a tárgyalásnak. A BBC szerint több elemzõ arra számít, hogy valamiféle gyorsan összeeszkábált, még az év vége elõtt bejelentett egyezség után a pártok tavaszra igyekeznek végleges rendszert kidolgozni.

A halogató taktika azért elõbb-utóbb megbosszulhatja magát. A tavalyi huzavona egyik velejárója például az volt, hogy a Standard & Poor's hitelminõsítõ megvonta az Egyesült Államoktól a legmagasabb rendû adósságkockázati osztályzatot. Ez ugyan inkább jelképes jelentõségû lépés volt, hiszen az USA továbbra is a világ egyik legjobb adósának számít, mégis arra figyelmeztette a döntéshozókat, hogy a türelem nem végtelen.