2018. november 18. Vasárnap, Jenő.
 
Így változnak az árak 2013-banForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-01-04 11:54:31
Az új év elsõ hónapja annyiban mindenképp egyedi lesz a korábbiakhoz képest, hogy nemcsak áremelésekkel, de egy fronton méretes árcsökkentéssel is szembesül a lakosság. A kormány döntése értelmében ugyanis 10 százalékkal mérséklõdik a rezsi.

A tranzakciós illeték volt az egyik olyan téma, amivel talán a legtöbbet foglalkozott a sajtó a búcsúzó évben. Biztosra vehetõ, hogy ennek hatására jelentõsen emelkednek jövõre a különféle pénzügyi szolgáltatások díjai. A tranzakciós illeték bevezetése azt jelenti, hogy a nem készpénzes banki mûveleteknél – így például az alkalmi és a rendszeres átutalásoknál, a beszedési megbízásoknál, a bankkártyás fizetésnél, sõt még a hitelek törlesztõrészletének átutalásakor, de még a pénzforgalmi szolgáltatások után is – felszámított díjakra és jutalékokra is kétezrelékes terhet vet ki az állam.

A készpénzes tranzakciók, például a bankautomatából vagy a bankfiókban történõ készpénzfelvétel, a készpénzátutalás vagy a csekkek befizetése és a valutaváltás után az illeték kulcsa három ezrelék. A tranzakciós illeték alanya ugyan a pénzügyi szolgáltató, ám a bankok ezt nem tudják és nem is akarják lenyelni, ezért továbbhárítják azt ügyfeleikre. Januártól a legtöbb banknál már többet kell fizetni a pénzügyi mûveletek után, de van olyan pénzintézet is, ahol egyelõre csak egy ezrelékkel nõnek a felszámított díjak, és majd csak februártól lép be a két-, illetve háromezrelékes emelés.

A díjemelésekkel párhuzamosan megszüntetik a bankok az ingyenes készpénzfelvételt, vagy legfeljebb havi egy alkalommal biztosítják azt. A bankkártyás vásárlásoknál is vagy felszámítják a vásárlásra a kétezrelékes adót, vagy a bankkártya éves díját emelik egy-másfél ezer forinttal. Ezzel párhuzamosan megszüntetik az elsõ évben ingyenes vagy kedvezményes bankkártyadíjakat is. Becslések szerint egy átlagos lakossági ügyfél esetében a tranzakciós illeték bevezetése havi 400-600 forint pluszterhet jelent.

Biztosítások

Egyelõre nehéz megbecsülni, hogy milyen mértékben, de drágulnak a biztosítások is. Januártól a biztosítók különadót fizetnek a casco, valamint a vagyon- és baleset-biztosításokból származó díjbevételük után. Elõbbinél az adó mértéke 15, míg az utóbbiak nál tíz százalék.

Ha teljes mértékben nem is, de a Magyar Biztosítók Szövetsége szerint a szolgáltatók legalább ötven százalékban továbbhárítják majd ügyfeleikre a pluszterhet. A vagyonbiztosítások közé tartoznak egyebek mellett a lakásbiztosítások, melyekbõl jelenleg 3,1 milliót kezelnek a biztosítók, vagyis a 4,2 millió magyar háztartás döntõ többségét érintheti az új adó bevezetése.

A lakásbiztosítások éves átlagdíja 28 ezer forint, vagyis ha az erre kivetett új adót fele részben átterhelik a biztosítók, az évi 1400 forint pluszterhet jelent az érintetteknek. Cascoszerzõdésbõl 800 ezer van, s bár arról nincs adat, hogy ebbõl mennyi a lakossági és mennyi a céges, de az biztos, hogy az ezek után kivetett adó is sokaknak fájni fog. Az átlagdíj évi 90 ezer forint, ami azt jelenti, hogy egy átlag autósnak a biztosítási adó miatt évente hétezer forinttal kell többet fizetnie a casco után.

Kereskedelem

Az illeték a bolti árakon is nyomot hagy majd. A kereskedõk szövetségénél arra számítanak, hogy a tranzakciós elvonás, de a bankadó, s mellettük az üzemanyagárak vagy a forint gyengülése is meg fog jelenni az árakban, igaz, csak több lépésben, pár hét alatt.

Ebbõl nyilvánvaló, hogy további áremelkedésekre készülnek a kiskereskedõk, legfeljebb a mérték és az idõzítés kérdéses. Ami már most is látszik: az élelmiszerek zömének az új évben emelkedik az ára, mivel a nyár derekán, a nagy szárazság miatt elszállt terményárak várhatóan egyre erõteljesebben jelennek meg a végtermékek áraiban.

A sertéshúsnál már megvalósult egy 10-15 százalékos drágulás, és az új évben várhatóan tovább folytatódik ez a trend. A takarmányárak drágulása miatt a tejtermékeknél 15-25 százalékkal emelnék az árakat a termelõk, ám Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint külföldön jelenleg lanyha a kereslet, így szerinte a termelõk várhatóan a magyar piacon sem tudják teljes mértékben érvényesíteni áremelési törekvéseiket.

A Népszabadság által megkeresett kereskedõcégek szûkszavúan nyilatkoztak áremelési terveikrõl. A legtöbb helyen úgy fogalmaztak: az alapvetõ élelmiszereknél néhány százalékos, de mindenképpen 10 százalék alatti emelésre lehet számítani, és azt is több hónapra elosztva engedik rá a piacra.

A ruházati és az iparcikkeknél a karácsony utáni leárazások egy idõre visszafogják az árakat, azonban ja nuár második felétõl a forint gyengülése miatt ezeknél a – túlnyomórészt importból származó –termékeknél várható lesz néhány százalékos áremelkedés. A drágulást az iparcikkeknél ugyanakkor mérsékli, hogy a gyártói innovációk, az újabb termékek megjelenése miatt évrõl évre egy 1 százalék körüli áresés figyelhetõ meg, továbbá a jelenlegi harmatgyenge kereslet mellett valószínûtlen, hogy a kereskedõk belemennének egy nagyobb emelésbe.

Vámos György úgy látja: jelenleg komoly harc figyelhetõ meg a piaci szereplõk között, a szolgáltatók próbálják áthárítani a megnövekedett terheiket kereskedõpartnereikre, ám az már az õszi forgalmi adatokból nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai vásárlók nem bírják tolerálni a további áremelkedést, és ha ez mégis bekövetkezne, vásárlá­saik visszafogásával rea gálnának.

Közlekedés

A MÁV-START és a helyközi autóbusz-közlekedés tarifái nem változnak januárban, sõt mi több, feltehetõen februárban sem. Az elõbbire – tehát a januárban változatlan jegyárakra – garancia, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) harminc nappal a bevezetés elõtt kell meghirdetnie az új tarifákat, ezt azonban decemberben elmulasztotta. Arra pedig, hogy a vasúti és a buszjegyek ára februárban sem változik, abból lehet következtetni, hogy egy esetleges emelésrõl eddig nem egyeztettek senkivel. Márpedig a következõ hónapok díjemeléseire is áll a harmincnapos meghirdetési kötelezettség. Ezzel együtt túlzott magabiztosságra vallana azt állítani, hogy évközi drágításra nem kell készülniük az utazóknak.

Az autópályák e-matricás díjrendszerében 2013 nem hoz a személygépkocsival, motorkerékpárral közlekedõket érintõ díjváltozást. A 3,5 tonna alatti jármûvek átalanydíjas autópálya-használata nem drágul, ezt az NFM már bejelentette. A 3,5 tonnánál nagyobb jármûvek üzemben tartóinak viszont készülniük kell változásokra: az õket érintõ drasztikus váltás július elseje után várható, amikor az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. bevezetné a megtett úttal arányos útdíjat ebben a jármûkörben.

Távközlés

A távközlési szolgáltatások tarifái lényegesen nem változnak január elejétõl, aminek az oka az, hogy 2012-ben több alkalommal is emelkedtek az árak a vezetékes és a mobilszektorban. Mint emlékezetes, a kormány az idén kivezetésre kerülõ távközlési különadó helyett új közteherrel – percenként 2 forintos telefonadóval – lepte meg a távközlési cégeket, s mindezt ráadásul úgy, hogy 2012 második felében mindkét adót fizetniük kellett a cégeknek.

Igaz, a telefonadót az átmeneti idõszakra mérsékelte a kormány, üzleti elõfizetõk esetében 1250, míg magánszemélyek esetében 400 forintban határozták meg az idén fizetendõ limitet (a 2500 és a 700 forint helyett).

A három mobilszolgáltató már a nyár elején bejelentette, hogy felülvizsgálja árazását, s az új adót áthárítja az elõfizetõkre. Ezt meg is tették. Nem emelt viszont az Invitel, akárcsak a Tesco Mobile, s a kisebb szolgáltatónak számító Btel is azt közölte, hogy egyelõre kivár az adó áthárításával.

A telefonadóra érvényes átmeneti kedvezmény január elsejétõl megszûnik, tehát a szolgáltatók által fizetendõ adó maximuma 700, illetve 2500 forint lesz – ebbõl a változásból azonban egyedül a Vodafone elõfizetõi fognak érzékelni valamennyit. Ugyanakkor már nekik is tudniuk kell a változásról.

A nyári emelések bejelentésekor ugyanis a szolgáltató azt közölte, hogy az emelés mértéke függ a fizetendõ adótól, s elõre jelezték: a januártól emelkedõ terhet is érvényesíteni fogják. Azóta az Országgyûlés megszavazta a hírközlési törvény azon módosítását, miszerint a szolgáltatók nem módosíthatnak egyoldalúan szerzõdést, ami az árakra is vonatkozik.

A cég sajtóosztályán ezzel összefüggésben azt közölték, hogy az október elsején debütált Vodafone RED szolgáltatáscsomagok és a november 1-jén megújult feltöltõkártyástarifa-portfólió, valamint a szintén újdonságnak számító Vodafone RED VitaMax-tarifa árai január 1-je után is változatlanok maradnak.

A Magyar Telekom nem emel árat, de teljesen megújítja mobilinternet-csomagjait. A különbözõ szintû csomagokat az ügyféligényekhez igazodva sávszélesség és a benne foglalt adatmennyiség alapján differenciálja.

– A változások nyomán a 4G/LTE-alapú szolgáltatás még szélesebb ügyfélkör számára válik elérhetõvé – közölte a szolgáltató kommunikációs igazgatósága, példaként hozva, hogy az arany- és platinaszintû Telekom-ügyfelek számára kínált aranytárskártyás Net & Roll L csomagban például immár 30 GB adatot lehet forgalmazni havonta maximum 60 Mbps letöltési és 22 Mbps feltöltési sebességgel, ennek a csomagnak az ára havi 8500 forint lesz. A Telenor azt közölte, hogy szolgáltatási díjain nem változtatnak.

Légi közlekedés

A légi közlekedési piacot ismerõ szak értõink arra számítanak, hogy jövõre tovább emelkedik a budapesti indulással megvásárolt repülõjegyek ára: ennek oka, hogy még mindig jelentõs kapacitáshiány van a hagyományos légitársaságok körében, s a Budapest Airport is megemelte az illetékek és a földi kiszolgálás díját.

Az Euró­pán belül közlekedõk a legjobban akkor járnak, ha diszkont-légitársasággal utaznak, de az átlagárak ezen a fronton is emelkednek majd, hiszen a Ryan air például nemrég nagyarányú kapacitáscsökkentést jelentett be, s a téli idõszakban mindig kevesebb járatot indítanak a fapadosok. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója 2012 márciusában, a Malév csõdjét követõen mondta: aki utazni szeretne, tegye meg most, mert a Malév csõdjét követõen elérhetõ hihetetlenül olcsó jegyárak nem tartanak örökké. Elõbb-utóbb ugyanis Budapesten is profitot kívánnak termelni a diszkont-légitársaságok.

Posta

A Magyar Posta Zrt. a lakosság által leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások körében átlagosan az infláció­nál kisebb mértékben emeli árait január elsejétõl – válaszolták megkeresésünkre a társaságnál. A közönséges levél ára 105-rõl 110 forintra, az ajánlott külön szolgáltatásé 240-rõl 250 forintra, az elsõbbségi levélé 130-ról 140 forintra emelkedik. Az elsõsorban az igazgatási szervek által igénybe vett hivatalos irat ára 315 forintról 325 forintra nõ.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!