2018. május 27. Vasárnap, Hella.
 
Így változnak az árak 2013-banForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-01-04 11:54:31
Az új év első hónapja annyiban mindenképp egyedi lesz a korábbiakhoz képest, hogy nemcsak áremelésekkel, de egy fronton méretes árcsökkentéssel is szembesül a lakosság. A kormány döntése értelmében ugyanis 10 százalékkal mérséklődik a rezsi.

A tranzakciós illeték volt az egyik olyan téma, amivel talán a legtöbbet foglalkozott a sajtó a búcsúzó évben. Biztosra vehető, hogy ennek hatására jelentősen emelkednek jövőre a különféle pénzügyi szolgáltatások díjai. A tranzakciós illeték bevezetése azt jelenti, hogy a nem készpénzes banki műveleteknél – így például az alkalmi és a rendszeres átutalásoknál, a beszedési megbízásoknál, a bankkártyás fizetésnél, sőt még a hitelek törlesztőrészletének átutalásakor, de még a pénzforgalmi szolgáltatások után is – felszámított díjakra és jutalékokra is kétezrelékes terhet vet ki az állam.

A készpénzes tranzakciók, például a bankautomatából vagy a bankfiókban történő készpénzfelvétel, a készpénzátutalás vagy a csekkek befizetése és a valutaváltás után az illeték kulcsa három ezrelék. A tranzakciós illeték alanya ugyan a pénzügyi szolgáltató, ám a bankok ezt nem tudják és nem is akarják lenyelni, ezért továbbhárítják azt ügyfeleikre. Januártól a legtöbb banknál már többet kell fizetni a pénzügyi műveletek után, de van olyan pénzintézet is, ahol egyelőre csak egy ezrelékkel nőnek a felszámított díjak, és majd csak februártól lép be a két-, illetve háromezrelékes emelés.

A díjemelésekkel párhuzamosan megszüntetik a bankok az ingyenes készpénzfelvételt, vagy legfeljebb havi egy alkalommal biztosítják azt. A bankkártyás vásárlásoknál is vagy felszámítják a vásárlásra a kétezrelékes adót, vagy a bankkártya éves díját emelik egy-másfél ezer forinttal. Ezzel párhuzamosan megszüntetik az első évben ingyenes vagy kedvezményes bankkártyadíjakat is. Becslések szerint egy átlagos lakossági ügyfél esetében a tranzakciós illeték bevezetése havi 400-600 forint pluszterhet jelent.

Biztosítások

Egyelőre nehéz megbecsülni, hogy milyen mértékben, de drágulnak a biztosítások is. Januártól a biztosítók különadót fizetnek a casco, valamint a vagyon- és baleset-biztosításokból származó díjbevételük után. Előbbinél az adó mértéke 15, míg az utóbbiak nál tíz százalék.

Ha teljes mértékben nem is, de a Magyar Biztosítók Szövetsége szerint a szolgáltatók legalább ötven százalékban továbbhárítják majd ügyfeleikre a pluszterhet. A vagyonbiztosítások közé tartoznak egyebek mellett a lakásbiztosítások, melyekből jelenleg 3,1 milliót kezelnek a biztosítók, vagyis a 4,2 millió magyar háztartás döntő többségét érintheti az új adó bevezetése.

A lakásbiztosítások éves átlagdíja 28 ezer forint, vagyis ha az erre kivetett új adót fele részben átterhelik a biztosítók, az évi 1400 forint pluszterhet jelent az érintetteknek. Cascoszerződésből 800 ezer van, s bár arról nincs adat, hogy ebből mennyi a lakossági és mennyi a céges, de az biztos, hogy az ezek után kivetett adó is sokaknak fájni fog. Az átlagdíj évi 90 ezer forint, ami azt jelenti, hogy egy átlag autósnak a biztosítási adó miatt évente hétezer forinttal kell többet fizetnie a casco után.

Kereskedelem

Az illeték a bolti árakon is nyomot hagy majd. A kereskedők szövetségénél arra számítanak, hogy a tranzakciós elvonás, de a bankadó, s mellettük az üzemanyagárak vagy a forint gyengülése is meg fog jelenni az árakban, igaz, csak több lépésben, pár hét alatt.

Ebből nyilvánvaló, hogy további áremelkedésekre készülnek a kiskereskedők, legfeljebb a mérték és az időzítés kérdéses. Ami már most is látszik: az élelmiszerek zömének az új évben emelkedik az ára, mivel a nyár derekán, a nagy szárazság miatt elszállt terményárak várhatóan egyre erőteljesebben jelennek meg a végtermékek áraiban.

A sertéshúsnál már megvalósult egy 10-15 százalékos drágulás, és az új évben várhatóan tovább folytatódik ez a trend. A takarmányárak drágulása miatt a tejtermékeknél 15-25 százalékkal emelnék az árakat a termelők, ám Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint külföldön jelenleg lanyha a kereslet, így szerinte a termelők várhatóan a magyar piacon sem tudják teljes mértékben érvényesíteni áremelési törekvéseiket.

A Népszabadság által megkeresett kereskedőcégek szűkszavúan nyilatkoztak áremelési terveikről. A legtöbb helyen úgy fogalmaztak: az alapvető élelmiszereknél néhány százalékos, de mindenképpen 10 százalék alatti emelésre lehet számítani, és azt is több hónapra elosztva engedik rá a piacra.

A ruházati és az iparcikkeknél a karácsony utáni leárazások egy időre visszafogják az árakat, azonban ja nuár második felétől a forint gyengülése miatt ezeknél a – túlnyomórészt importból származó –termékeknél várható lesz néhány százalékos áremelkedés. A drágulást az iparcikkeknél ugyanakkor mérsékli, hogy a gyártói innovációk, az újabb termékek megjelenése miatt évről évre egy 1 százalék körüli áresés figyelhető meg, továbbá a jelenlegi harmatgyenge kereslet mellett valószínűtlen, hogy a kereskedők belemennének egy nagyobb emelésbe.

Vámos György úgy látja: jelenleg komoly harc figyelhető meg a piaci szereplők között, a szolgáltatók próbálják áthárítani a megnövekedett terheiket kereskedőpartnereikre, ám az már az őszi forgalmi adatokból nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai vásárlók nem bírják tolerálni a további áremelkedést, és ha ez mégis bekövetkezne, vásárlá­saik visszafogásával rea gálnának.

Közlekedés

A MÁV-START és a helyközi autóbusz-közlekedés tarifái nem változnak januárban, sőt mi több, feltehetően februárban sem. Az előbbire – tehát a januárban változatlan jegyárakra – garancia, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) harminc nappal a bevezetés előtt kell meghirdetnie az új tarifákat, ezt azonban decemberben elmulasztotta. Arra pedig, hogy a vasúti és a buszjegyek ára februárban sem változik, abból lehet következtetni, hogy egy esetleges emelésről eddig nem egyeztettek senkivel. Márpedig a következő hónapok díjemeléseire is áll a harmincnapos meghirdetési kötelezettség. Ezzel együtt túlzott magabiztosságra vallana azt állítani, hogy évközi drágításra nem kell készülniük az utazóknak.

Az autópályák e-matricás díjrendszerében 2013 nem hoz a személygépkocsival, motorkerékpárral közlekedőket érintő díjváltozást. A 3,5 tonna alatti járművek átalanydíjas autópálya-használata nem drágul, ezt az NFM már bejelentette. A 3,5 tonnánál nagyobb járművek üzemben tartóinak viszont készülniük kell változásokra: az őket érintő drasztikus váltás július elseje után várható, amikor az Állami Autópálya Kezelő Zrt. bevezetné a megtett úttal arányos útdíjat ebben a járműkörben.

Távközlés

A távközlési szolgáltatások tarifái lényegesen nem változnak január elejétől, aminek az oka az, hogy 2012-ben több alkalommal is emelkedtek az árak a vezetékes és a mobilszektorban. Mint emlékezetes, a kormány az idén kivezetésre kerülő távközlési különadó helyett új közteherrel – percenként 2 forintos telefonadóval – lepte meg a távközlési cégeket, s mindezt ráadásul úgy, hogy 2012 második felében mindkét adót fizetniük kellett a cégeknek.

Igaz, a telefonadót az átmeneti időszakra mérsékelte a kormány, üzleti előfizetők esetében 1250, míg magánszemélyek esetében 400 forintban határozták meg az idén fizetendő limitet (a 2500 és a 700 forint helyett).

A három mobilszolgáltató már a nyár elején bejelentette, hogy felülvizsgálja árazását, s az új adót áthárítja az előfizetőkre. Ezt meg is tették. Nem emelt viszont az Invitel, akárcsak a Tesco Mobile, s a kisebb szolgáltatónak számító Btel is azt közölte, hogy egyelőre kivár az adó áthárításával.

A telefonadóra érvényes átmeneti kedvezmény január elsejétől megszűnik, tehát a szolgáltatók által fizetendő adó maximuma 700, illetve 2500 forint lesz – ebből a változásból azonban egyedül a Vodafone előfizetői fognak érzékelni valamennyit. Ugyanakkor már nekik is tudniuk kell a változásról.

A nyári emelések bejelentésekor ugyanis a szolgáltató azt közölte, hogy az emelés mértéke függ a fizetendő adótól, s előre jelezték: a januártól emelkedő terhet is érvényesíteni fogják. Azóta az Országgyűlés megszavazta a hírközlési törvény azon módosítását, miszerint a szolgáltatók nem módosíthatnak egyoldalúan szerződést, ami az árakra is vonatkozik.

A cég sajtóosztályán ezzel összefüggésben azt közölték, hogy az október elsején debütált Vodafone RED szolgáltatáscsomagok és a november 1-jén megújult feltöltőkártyástarifa-portfólió, valamint a szintén újdonságnak számító Vodafone RED VitaMax-tarifa árai január 1-je után is változatlanok maradnak.

A Magyar Telekom nem emel árat, de teljesen megújítja mobilinternet-csomagjait. A különböző szintű csomagokat az ügyféligényekhez igazodva sávszélesség és a benne foglalt adatmennyiség alapján differenciálja.

– A változások nyomán a 4G/LTE-alapú szolgáltatás még szélesebb ügyfélkör számára válik elérhetővé – közölte a szolgáltató kommunikációs igazgatósága, példaként hozva, hogy az arany- és platinaszintű Telekom-ügyfelek számára kínált aranytárskártyás Net & Roll L csomagban például immár 30 GB adatot lehet forgalmazni havonta maximum 60 Mbps letöltési és 22 Mbps feltöltési sebességgel, ennek a csomagnak az ára havi 8500 forint lesz. A Telenor azt közölte, hogy szolgáltatási díjain nem változtatnak.

Légi közlekedés

A légi közlekedési piacot ismerő szak értőink arra számítanak, hogy jövőre tovább emelkedik a budapesti indulással megvásárolt repülőjegyek ára: ennek oka, hogy még mindig jelentős kapacitáshiány van a hagyományos légitársaságok körében, s a Budapest Airport is megemelte az illetékek és a földi kiszolgálás díját.

Az Euró­pán belül közlekedők a legjobban akkor járnak, ha diszkont-légitársasággal utaznak, de az átlagárak ezen a fronton is emelkednek majd, hiszen a Ryan air például nemrég nagyarányú kapacitáscsökkentést jelentett be, s a téli időszakban mindig kevesebb járatot indítanak a fapadosok. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója 2012 márciusában, a Malév csődjét követően mondta: aki utazni szeretne, tegye meg most, mert a Malév csődjét követően elérhető hihetetlenül olcsó jegyárak nem tartanak örökké. Előbb-utóbb ugyanis Budapesten is profitot kívánnak termelni a diszkont-légitársaságok.

Posta

A Magyar Posta Zrt. a lakosság által leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások körében átlagosan az infláció­nál kisebb mértékben emeli árait január elsejétől – válaszolták megkeresésünkre a társaságnál. A közönséges levél ára 105-ről 110 forintra, az ajánlott külön szolgáltatásé 240-ről 250 forintra, az elsőbbségi levélé 130-ról 140 forintra emelkedik. Az elsősorban az igazgatási szervek által igénybe vett hivatalos irat ára 315 forintról 325 forintra nő.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!