Összeszokott páros dolgozik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter környezetében az állami webbank áprilisra tervezett nyitásán - de bár az ötlet több mint egy éve felmerült, a részleteket a jelek szerint még nem sikerült kitalálni.

Az állami és civil összefogásban megálmodott webbank létrehozását miniszteri biztosként a Széchenyi Pihenõ Kártya rendszerének kialakításában fõszerepet játszó Körtvélyessy László felügyeli, aki a devizahiteleseknek segítséget ígérõ Hiteltársulás egyik vezetõje volt. Ezt a civil szervezetet azzal a Doubravszky Györggyel együtt vezette, akit az újonnan létrehozott pénzügyi jogok biztosává nevezett ki a múlt év végén a kormány. Jó kapcsolatukra utal, hogy a Hiteltársulás Facebook-oldalán Doubravszky György így szurkol: "Körtvélyessy Laciék ezerrel dolgoznak az áprilisi nyitáson, a devizahitelek szempontjából pedig azt jelenti majd, hogy két oldalról kezdhetjük elhordani a kásahegyet."

Egyelõre ennyit lehet tudni a részben majd állami kézben mûködõ webbankról, amelyrõl a kormány még nem hozott döntést. Körtvélyessy a Népszabadságnak néhány napja azt nyilatkozta, jelenleg a koncepció kidolgozásán, véglegesítésén dolgoznak, és ha ez megvan, egy-két hónapon belül dönthet a kormány arról, az állam megalapítja-e a webbankot. A miniszteri biztos bízik a pozitív döntésben, az [origo] kérdésére azt vetítette elõre: a kormány várhatóan 3 milliárd forinttal indítja útjára a webbankot, amely ezt követõen a civilektõl gyûjt tõkét, így 6 milliárdos alaptõkével kezdheti meg a mûködését az év második felében.

Betétgyûjtésre, számlavezetésre jó lehet

Ez a 6 milliárd bõven meghaladja a bankalapításhoz szükséges 2 milliárdos limitet, de egy klasszikus, teljes körû hitelezési, betétgyûjtési és pénzforgalmi tevékenységet végzõ kereskedelmi bank létrehozásához kevés. Ahhoz viszont elég, hogy egy korszerû informatikai rendszer megvásárlásával elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtson - így vélekedett több, a pénzügyi szektort, a hitelezési piacot jól ismerõ bankár. Ezzel együtt feleslegesnek látják az új pénzintézet létrehozását, amikor ott van a nemrég megvásárolt Takarékbank - amelynek piaca, tapasztalata, infrastruktúrája is van.

Szerintük elsõsorban betétgyûjtéssel és számlavezetéssel, pénzforgalmi szolgáltatásokkal foglalkozhat a webbank, ám hitelnyújtásra ekkora befektetéssel alkalmatlan lesz. "Ha ügyfeleket akar szerezni, a legkönnyebben úgy teheti meg, hogy magas, mondjuk 2-3 százalékos látra szóló kamatot ad, majd a betéteket bedobálja állampapírba, és a különbözetbõl fenntartja magát; ehhez elég egy kis apparátus" - fogalmazott a bankárok egyike, aki szerint így hamar el is lehet indulni, de az üzemszerû mûködéshez azért kell egy év. A hitelezéshez azonban egyedi elbírálásra és sok emberre van szükség, és az drága mulatság. Még ha sztenderdizált termékeket, mondjuk áruhiteleket kínálna a webbank, ahhoz is kell egy elég drága minõsítõ rendszer. Ráadásul a nem fizetõ ügyfelekkel is foglalkozni kell, ami további kiadásokat jelentene.

A nemzetközi gyakorlat is inkább az, hogy a webbankok betétet gyûjtenek és számlát vezetnek. Ha a leendõ magyar intézmény is erre fókuszál, és minden szolgáltatás valóban elektronikus úton zajlik, akkor is muszáj lesz legalább egyszer - a számlanyitáskor - az ügyféllel személyes kapcsolatba kerülnie. Ehhez székházat vagy irodát kell bérelni, de meg is kell szólítani és el kell érni az embereket.

Körtvélyessy szerint ennek részletei még nincsenek teljesen kidolgozva, de azt tervezik, hogy partnerek bevonásával vezetik be szolgáltatásaikat a piacra - mint a webbank honlapján felvázolt célokból kiderül, az önkormányzati számlavezetésbõl is szívesen kihasítanának egy szeletet. A miniszteri biztos lehetségesnek tartja - ezt banki forrásaink is felvetették -, hogy az együttmûködõ felek között lesz a Magyar Posta vagy a Takarékbank. Mindkettõvel azonnal országos, a legkisebb településekhez is hozzáférést nyújtó hálózatra találna a webbank, de még semmi konkrétum nincs.

A devizahiteleseken is segítenének

Jóval homályosabb, hogy miként valósulhat meg a webbankot civilként megálmodó Körtvélyessy és Doubravszky nagy terve, vagyis a devizahitelesek megmentése, jelenlegi kölcsönük kiváltása olcsó forinthitelekkel. A potenciális ügyfelek zöme is elsõsorban ezt várná el az új banktól, és nem a megtakarításainak keresi a helyét - ez olvasható ki a Hiteltársulás Facebook-oldalán a posztokból. Sõt, már a Hiteltársulás tavalyelõtti rendezvényén is ez volt a fõ üzenet, Doubravszky azt is felvetette, hogy a webbankot idõvel tõzsdére lehetne vinni. Akkor a közönség éreztette, elege van a szövegelésbõl, konkrét lépéseket vár a kormánytól és a webbanktól a havi törlesztés mérséklése érdekében (azóta lett árfolyamrögzítés, de már ki is tolták a jelentkezési határidõt, olyan kevesen érdeklõdnek).

Doubravszky György korábban a tõzsdére álmodta a webbankot

"Lesz hitelezés, az internetre, új technológiákra építõ koncepciónak köszönhetõen lényegesen olcsóbban tud majd mûködni a webbank, és versenyképes áron tud pénzügyi szolgáltatásokat, hiteleket kínálni ügyfeleinek" - vázolta immár miniszteri biztosként Körtvélyessy az [origo]-nak. Úgy tervezi, a webbank mindenkit megcéloz majd az olcsó szolgáltatásaival, így a devizahiteleseket is, de hogy milyen volumenben tud beszállni erre a piacra, az a forrásoktól függ. A növekedés alapját is az olcsó szolgáltatásokban látja Körtvélyessy, a cél pedig a több 100 milliárdos mérlegfõösszeg, amelyet 2-3 éven belül érhet el a webbank.

A források egy részét a begyûjtött betétek adhatják, emellett a piacról szerzett, különbözõ bankoktól történõ hitelfelvétellel is számolnak. A webbank honlapján elérhetõ felmérés szerint közel négyezer magánszemély szívesen vinné összesen 26 milliárdos megtakarítását a webbankba, emellett több mint kétezer, összesen 77 milliárdos éves forgalmat felmutató vállalkozó is csatlakozna. Ám ezekkel az adatokkal azonban csínján kell bánni, mivel a számokat minden kontroll nélkül írhatják be a webbankba regisztrálók, ez semmiféle elkötelezõdést nem jelent a részükrõl. Ezért is fordulhat elõ, hogy miközben a hozzászólások alapján az érdeklõdõk többsége adósságcsapdában vergõdik, a regisztrációnál megadott adatok a magyar átlagot bõven meghaladó - 7 milliós - megtakarítást mutatnak fejenként.