A személyi jövedelemadó terén a NAV kiemeli, hogy a minimálbér összege 98 000 forintra, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetõleg középfokú szakképzettséget igénylõ munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma 114 000 forintra nõtt.

Az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmek esetén megszûnt az adóalap kiegészítés, így a teljes jövedelem után egységesen 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minõsülõ havi keretösszege 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelkedett, és meleg ételvásárlásra is felhasználható.

Az iskolakezdési támogatás az idei évtõl csak utalvány formában nyújtható (tehát a számlával való elszámolás lehetõsége megszûnik), felhasználhatósága a kibocsátás évének utolsó napjáig meghosszabbodott.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszámla és a nyugdíj-elõtakarékossági számláról történõ kifizetés csak akkor adómentes, ha a magánszemély a számlát már legalább 10 éve megnyitotta. A 2013. január elseje elõtt megnyitott számlák esetén még a korábbi 3 éves idõkorlát alkalmazható.

A társadalombiztosítás terén a munkavállalókat terhelõ nyugdíj járulékalap felsõ határa megszûnt.

A nem biztosított magánszemély által fizetendõ egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6390 forintról havi 6660 forintra emelkedett.

A munkahelyvédelmi akcióterv alapján a szociális hozzájárulási adóból kedvezmények érvényesíthetõek a szakképzettséggel nem rendelkezõk, a 25 év alattiak és az 55 év felettiek, a tartósan álláskeresõk, a kisgyermekesek, a kutatók és a szabad vállalkozási zónában foglalkoztatottak után.

Változtak az illetékszabályok is.

Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése (ingyenes, visszterhes) jellegétõl és értékétõl függetlenül mentesül a vagyonszerzési illeték alól. Az illetékmentességi szabályozás kiterjed az özvegyek öröklésére is.

Az öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték mértéke egységesen 18 százalék, lakástulajdon és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékû jog esetén 9 százalék.

A visszterhes vagyonszerzés esetén a forgalmi érték után egységesen 4 százalék az illeték.

Megszûnt az úgynevezett negatív illetékalap: a cserét-pótló vétel kedvezményének alkalmazása során nincs illetékfizetési kötelezettség, ha a vásárolt lakás forgalmi értéke alacsonyabb, mint az értékesített lakásé.

A 35. életévet be nem töltött fiatal az elsõ lakástulajdon vásárlása esetén 50 százalékos illetékkedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.

Természetes személyek esetében a fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes, míg a gazdálkodó szervezetek által fizetendõ illeték a korábbi 3000 forintról 10 000 forintra nõ.

Az adózás rendjében is számos változás van.

A vámhatóság hatáskörébõl az állami adóhatóság hatáskörébe kerültek a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékdíj és az energiaadó adóztatási feladatai.

Az adóhatósági igazolások kiállításának ügyintézési határideje 8 napról 6 napra csökkent.

A nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett elegendõ, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Az elektronikus bevallásra kötelezettek az adóhatósági igazolásra irányuló kérelmet csak elektronikus úton nyújthatják be.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésre nem kötelezett magánszemély szja fizetésre vonatkozó automatikus fizetési könnyítésének értékhatára 100 ezer forintról 150 ezer forintra, idõtartama 4 hónapról 6 hónapra nõtt.

Az egyszerûsített személyi jövedelemadó bevallás még egyszerûbbé vált. Amennyiben az adózó az adóhatóság által elkészített és kiküldött egyszerûsített bevallás tartalmával egyetért, nem köteles azt aláírásával ellátva visszaküldeni az adóhatóság részére.