A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

− Ezen a héten ünnepelte fennállásának 22 éves évfordulóját a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ). Volt már ilyen nehéz idõszak a szakma életében?

− Egyértelmûen most éli legkritikusabb napjait az ingatlanszakma, hiszen a szektor minden szegmense pang. Azt ugyan sokszor hallani, hogy az üzemeltetés, az ingatlankezelés még prosperáló terület, azonban az irodabérleti piac szûkülése ezen a területen is mély nyomokat hagyott. A kevesebb bérelt iroda kevesebb üzemeltetõt is igényel. A lakásépítésre nincs, illetve nagyon korlátozott a finaszírozás − mind a beruházóknak, mind a vásárlóknak −, ezt a lakásátadások számának meredek zuhanása és a csökkenõ engedélyezés itt is alátámasztja. Az üdülõingatlanok piacán egyetlen szegmens, a vízparti balatoni üdülõké mozog, ezek továbbra is csillagászati áron kelnek el, de egy utcával beljebb már minden áll.

− Hogyan tud segíteni egy szakmai szövetség az egyre szorultabb helyzetbe kerülõ tagságnak?

− A MAISZ szakmai és érdekvédelmi szervezetként alakult, azzal a céllal, hogy a lehetõ legtöbbet nyújtsa a csatlakozók gazdasági, szakmai érdekérvényesítéséhez. Ma a szövetség nem képes a gazdasági támogatásra, a szakmai színvonal továbbfejlesztéséért, az oktatásért, a kitörési pontok megtalálását segítõ gyakorlati tapasztalatok átadásáért viszont sokat teszünk. A jelenlegi piaci körülmények között az edukációra helyezõdött a hangsúly. A teltházas programok pedig visszaigazolják, hogy a tagság részérõl óriási az igény a szakmai újdonságok, illetve a periferikus, korábban csak kevesek érdeklõdésére számot tartó területek megismerésére. Készítettünk például egy benchmark kézikönyvet, egy gyakorlati útmutatót arról, hogy az ingatlanértékelésnél hogyan kell figyelembe venni a különbözõ hasznosítási funkciókat. Elõadásokat szerveztünk a banki, illetve a közüzemi ingatlanok értékeléseirõl, kisajátításokról, egyéb speciális területekrõl, s igyekszünk segíteni az üzemeltetésben, vagyonkezelésben rejlõ lehetõségek feltárásában.

− Az ingatlanpiac melyik szegmensében legnehezebb talpon maradni?

− Az értékelõket mondanám elsõként, õk a válsággal a megbízások 70-80 százalékát elveszítették, emiatt nagyon sokan maradtak munka nélkül. A jelentõs franchise-partnereken kívül a közvetítõk számára is nagy kihívás a túlélés. A nagy franchise-hálózatok azonban ezen a piacon is tudtak erõsödni.

− Becslések szerint a "fénykorban" mintegy ötvenezer embernek adott munkát az ingatlanszektor. Most mennyire tehetõ az ingatlanpiacból élõk száma?

− Ezt nagyon nehéz megbecsülni, de egyharmadával mindenképpen csökkenhetett a számuk. A szövetség taglétszáma mintegy 25 százalékkal apadt a csúcsidõhöz képest.

− Szakértõk szerint az idei év a bedõlt ingatlanok hasznosításáról, a workout tevékenységrõl szól, ez kompenzálhatja majd a banki értékbecslések visszaesése miatt munkanélkülivé váló értékelõket?

− Valamennyire igen, mindenestre a komplexitás irányába kell mozdulni a túléléshez, és az egyre növekvõ elvárásokhoz csak a korábbiaknál sokkal magasabb színvonalú, szélesebb körül ismeretekre támaszkodó elemzésekkel lehet alkalmazkodni. Ma már csak az marad talpon, aki az ingatlanértékelés mellett értékteremtõ szolgáltatásra is képes, végigkíséri egy projekt életét, mûszaki, hasznosítási, gazdasági, fejlesztõi szempontból is véleményezi az ingatlant. Ugyanakkor éppen ezért ez a terület tartogatja a legnagyobb fejlõdési potenciált a szakma számára.