Megérkezett hétfõ reggelre az elsõ gólya az országba, ezúttal is a Veszprém megyei Tüskevár községbe - tájékoztatott Molnár Levente polgármester hétfõn.

Legalább tíz éve mindig februárban, még tél idején tér vissza a Kossuth utca 9. elõtti villanyoszlopon található fészkébe a gólya - tette hozzá. A feltehetõen hím madár nagyon jól tûri az emberek közelségét. Élelmet a behavazott földeken még nehezen talál, de éhen halni nem fog, mert a helyiek etetik - jegyezte meg. Hozzátette, hogy a gólya tavaly áttelelt Tüskeváron.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatokért felelõs igazgatója szerint az elmúlt években egyre gyakrabban találkoztak áttelelõ fehér gólyákkal Magyarországon. A fokozottan védett fehér gólyából - természetvédelmi értéke 100 ezer forintra tehetõ - Magyarországon mintegy ötezer pár lehet.

A gólyák legjellemzõbben emberi környezetben fészkelnek. Valaha magas fákra, késõbb kéményekre, itt-ott templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építik fészküket, amelynek helyét mindig vizes élõhelyek közelében választják meg. A nedves réteken, tarlókon keresgélnek nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztják az apró rágcsálókat, halakat, kígyókat is.

A tüskevári gólya mindig elsõként érkezik: általában február 20-a körül szokott hazatérni (szemben a fajtársaira jellemzõ március közepi-végi idõponttal), az idei felbukkanása mindenképpen korainak számít. A madarászok szerint valószínûleg azért, mert nem repül el Dél-Afrikáig, a telet valahol a Földközi-tenger medencéjében töltheti. Pontosabbat a szakértõk sem tudnak róla, mivel a furcsa szokásokkal rendelkezõ madarat még nem gyûrûzték meg, és jeladó antennát sem szereltek rá. 


A jó szerencse hírnöke

A gólyák mindig a jó szerencsét jelentették és Európában a tavasz beköszöntét. A gólyák annak ellenére, hogy szeretnek az ember közelében is élni, vadon élõ állatok, szabadságszeretõk. Óriási nagy útjuk, melyet minden nyáron követnek Afrikából Európába és vissza, a legnagyobb távolságok közé tartozik a költözõ madarak "röppályáját" ismervén. A Szavanna ad otthont az egyik legnagyobb testû madárfajnak is, a marabuknak, amely a gólyák családjának egyik óriás tagja. A szavanna vidékére évente mintegy félmillió fehér gólya érkezik az északra fekvõ Európa hideg telei elõ.

A fehér gólya eredetileg igazi afrikai madár volt és csak a legutóbbi jégkorszak óta kezdett el Európába vándorolni, hogy ott még jobb költõhelyeket és életfeltételeket keressen magának. A gólyák vitorlázva repülõ madarak, így meleg áramlatokra van szükségük, felhajtóerõként. Az ilyen áramlatok csak a szárazföldek felett alakulnak ki, ezért a gólyák kerülik a hosszú távú repüléseket a nyílt vízfelületek felett, és igen gyorsan repülnek át a tengerszorosokon is. A költés idején viszont a gólyák képesek egy nap akár 400 km megtételére is.

Bulgáriában a néphagyományban a gólya a tavasz eljövetelének a jelképe, mivel ott ekkoriban térnek vissza a vándormadarak ottani fészkeikhez. Az ország egyes régióiban a martenica köré épült hagyományok egyik fontos jelképe. Mikor észreveszik az elsõ gólyát, eljött az ideje, hogy levegyék a fehér-piros martenicabábut, mivel a tavasz tényleg megérkezett.


A fehér gólya 1901 óta védett faj Magyarországon. Jelenleg fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 100 000 Ft. A gólya Európa-szerte veszélyeztetett faj, ezért a hazai jogszabály mellett több nemzetközi egyezmény is védi: szerepel az EU Madárvédelmi Irányelvének I. számú mellékletében, valamint az élõhelyeket, és a vonuló fajokat védõ Berni és a Bonni Egyezmények függelékeiben.

Szinte minden magyar állatkertben élnek fehér gólyák, melyek többnyire mentett madarak és többségük valamilyen oknál fogva nem engedhetõ többé szabadon. Ha megfelelõ táplálékot kapnak, akkor a fehér gólyák nagyszerûen viselik a telet.

A német EURONATUR természetvédõ szervezet a gólyaállományok megóvásáért kiemelkedõen sokat tevõ településeknek adományozza szerte a kontinensen az Európai gólyafalu címet. Az eddigi kilenc kitüntetett község közül másodikként (1996-ban) a somogyi Nagybajom tehette ki az elismerést több nyelven is hirdetõ feliratot a faluvégi helységnévtáblák mellé. A községben évente mintegy harminc gólyapár költ, jó tucatnyi szinte telepesen, a fõutca mentén sorakozó villanyoszlopokra rakott fészkekben.