Története

A nemzetközi nõnap létrehozói szerint az egyszerû, de mégis történelmet alakító nõk napja, ami a nõk évszázados küzdelmét eleveníti fel, melyet az egyenlõ jogokért és lehetõségekért vívtak.

Az elsõ március 8-hoz kötõdõ esemény 1857-ben történt, amikor március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelõ textilipari nõdolgozók tüntettek New York utcáin.

A nemzetközi munkásmozgalom fejlõdésével a nõk emancipációjának kérdése is egyre inkább elõtérbe került: 1866. szeptember 3.és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) elsõ kongresszusán határozatot fogadtak el a nõk hivatásszerû munkavégzésérõl. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nõk helye kizárólag otthon van. Az 1899. július 14-én kezdõdõ II. Internacionálé alakuló közgyûlésén Clara Zetkin beszédében hirdette a nõk jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nõk széles körû részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.

1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az elsõ nemzeti nõnapot, február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.

A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nõk választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nõnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon elõször a nemzetközi nõnapot.

1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nõk tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal késõbb – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nõknek. Ezzel vált véglegessé a nõnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.

A nõnap Magyarországon [szerkesztés]

Magyarország a nõnapi felhíváshoz elõször 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nõszervezõ Bizottság röplapokat osztott. A következõ évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nõnap ünneplése kötelezõvé vált, és az eredetileg különbözõ idõpontokban rendezett nõnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.

A rendszerváltás után a nõnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.