Az Országgyûlés honlapján olvasható, a parlamentnek szombaton benyújtott iromány szerint a 2013 március 29-i határidõ 2013. május 31-re változna.

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló törvény módosításáról Dióssi Csaba (Fidesz) nyújtott be önálló képviselõi indítványt. Az indoklásban kifejti, hogy a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Magyar Bankszövetség közös médiakampánya jelenleg is tart, és valószínûleg az igénylésre jogosultak jelentõs részét fogja meggyõzni a gyûjtõszámlahitel igénylésének szükségességérõl.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) március eleji tájékoztatása szerint az idén január végéig a körülbelül 456 ezer jogosult 29,3 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe; a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2013. január 30-ig 115 ezer 130 gyûjtõszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya január végén 1034 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány 33,8 százaléka.

Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklõdnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztõ részleteiben ugyanis a rögzített idõszak alatt nem jelennek meg, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forintgyûjtõszámlára kerül.

A hitel gyûjtõszámlára kerülõ kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyûjtõszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelõ kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).

- MTI -