Magyarországon 70 ezerre a becsülik a hepatitis-C vírussal fertõzöttek számát, nagy többségük 1993 elõtt vérátömlesztés, mûtéti beavatkozás, szülési szövõdmények miatt fertõzödött meg. Hosszan lappangó betegségrõl van szó - a többség évtizedekig hordozza tünetmentesen -, ezért a fertõzötteknek csak töredéke tud a betegségérõl: a betegregiszter szerint a potenciálisan érintett betegek alig harmadánál - 21 ezer betegnél - fedezték fel eddig itthon a fertõzést.

Nem csak az alkohol vagy a gyógyszerek pusztítják a májat

"A többség nem is tud a fertõzöttségérõl, ami nagyon gyakran egy rutinvizsgálatkor, például jogosítvány meghosszabbításakor derül ki. Mivel a vírus a májat támadja, a laboratóriumi vizsgálat során a rossz májfunkciós értékek lehetnek figyelemfelkeltõk. De ha valakinek rosszak a májfunkciós értékei, az orvos elõször azt kérdezi, hogy fogyasztott-e elõzõ nap alkoholt, vagy szed-e gyógyszereket. Jó esetben a pácienst visszarendelik egy hónap múlva újabb vizsgálatra, és ha akkor is rosszak az értékei, akkor már érdmes elgondolkodni a hepatitis-C fertõzés lehetõségérõl is. Évente 600-800 betegnél derül ki így a fertõzés" - mondja dr. Makara Mihály, belgyógyász-hepatológus, a Szent László Kórház fõorvosa.

A kezeletlen vírusfertõzés idõvel májzsugorhoz, májelégtelenséghez, illetve végsõ stádiumban májrákhoz vezethet. Ezeknek a szövõdményeknek a kezelése költséges, és gyakran egy elõrehaladott állapotban felfedezett májbetegség már nem is gyógyítható meg. A hepatitis-C vírus okozta fertõzés azonban idõben felismerve ma már gyógyítható, a következmények elkerülhetõk.

Májustól lesz hatékonyabb kezelés

Eddig a betegek egy két gyógyszerbõl álló kezelést kaptak (pegilált interferon és ribavirin), a gyógyulás az elõször kezelt betegek esetében 40-50 százalék volt. Akinél elsõre sikertelen volt a kezelés, másodszorra is megkaphatta ugyanezeket a szereket, ilyenkor a gyógyulás esélye 5-40 százalék között mozgott. Évente körülbelül ezer kezelésre (új és ismételt kezelés összesen) volt eddig keret, és egy kezelés ára 4,5-5 millió forint volt. Az elmúlt tíz évben a két gyógyszerrel kombinált kezelést körülbelül 8-10 ezer beteg kapta meg, a gyógyultak száma körülbelül 4500-ra tehetõ - azaz 3500 embernél a kezelések nem hatottak. (Az itthon eddig felismert 21 ezer betegbõl 8 ezer már egyáltalán nem kezelhetõ.)

Májustól azonban itthon is OEP-támogatással elérhetõ lesz két új, az eddigieknél hatékonyabb gyógyszeres kezelés (boceprevir és telaprevir hatóanyagokkal). Az új szerek jelentõsége, hogy a gyógyszergyárak egyelõre kevés a hatékonyt szert fejlesztettek ki vírusok ellen, e két új kezelés vírusölõ hatékonysága azonban messze felülmúlja az eddigi eredményeket. Az új - három gyógyszerbõl álló - kezelések új, még nem kezelt betegek esetében 63-75 százalékos gyógyulást ígérnek, korábban kezelt betegeknél pedig 59-66 százalékosat. A kezelés ára betegenként 14-15 millió forint. 2013-ban az új kezelésre 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre, jövõ évtõl 6 milliárd forint lesz rá.

Akadozik a laboratóriumi háttér

"Ez körülbelül egy éves kezelés. A probléma az, hogy a kezelés alatt betegenként 4-7 alkalommal szükség van a vírus nukleinsav változásának laboratóriumi mérésére. Egy ilyen vizsgálat 30 ezer forint, és jelenleg volumnenkorlát van rá, azaz, ha a labor elérte az engedélyezett mennyiséget, több vizsgálatot nem végez. Márpedig a kezelés hatékonyságához, a megfelelõ dózisok kialakításához két héten belül szükség van az eredményre, egyébként sokmillió forintos túlkezelések történhetnek, nem beszélve arról, hogy a túlkezelés a rezisztens mutánsok kialakulását is elõsegíti. Jelenleg is rengeteg feldolgozatlan minta áll a laborokban" - mondt el az [origo]-nak dr. Makara Mihály.

Azt, hogy ki részesülhet elõször az új kezelésbõl, rászorultsági lista dönti el, azaz nem az számít, hogy ki milyen régóta fertõzött, vagy hogy mikor fedezték fel a betegségét, hanem a betegség elõrehaladottságának foka.