A portál kimutatása szerint 2004 és 2008 között a törölt cégek köre évente a húszezret sem érte el, 2009-tõl – a gazdasági válság kezdetétõl – viszont alaposan megugrott ez a szám. Az elmúlt négy esztendõben összesen 107 605 céget töröltek, vagyis évente átlagosan 26 901 vállalkozás kényszerült kivonulni a piacról. A bedõlésekkel egyidejûleg feltûnõen sokan új vállalkozások alapításával próbálják egzisztenciájukat átmenteni. Jellemzõ erre, hogy az elmúlt négy év alatt összesen 182 037 új céget jegyeztettek be, mintegy 79 százalékkal többet, mint amennyit töröltek.

Cégtáblát cserélnek

Egy cég a jogszabályok szerint a cégjegyzékbõl való törléssel szûnik meg. Erre legtöbbször akkor kerül sor, ha a társaságot felszámolással vagy végelszámolással megszüntetik. A törlés azonban nem jelenti feltétlenül egy vállalkozás összeomlását, mert annak oka lehet például a cégforma váltása, kiválás vagy összevonás is. A nagyszámú cégalapítás pedig elsõsorban azzal magyarázható, hogy a törölt vállalatok megszûnésük után gyakran cégtáblát váltanak, új névvel jelennek meg a piacon. Más esetekben a munkahelyüket elvesztett alkalmazottak kényszervállalkozásba menekülnek.

A portál összesítésébõl az viszont egyértelmûen kitûnik, hogy tavaly a cégalapítási kedv jelentõsen megcsappant; míg ugyanis 2011-ben 54 632 új cég lépett piacra, addig 2012-ben már csak 35 395-en próbálkoztak új vállalkozásba kezdeni. Ez a tendencia az idén is folytatódni látszik, hiszen az elsõ két hónapban 2544 új vállalkozás indult, miközben ugyanez idõ alatt 2724 cég dobta be a „törölközõt”, 11 százalékkal több, mint az elõzõ év hasonló idõszakában. Elõször fordul elõ, hogy többen adják fel vállalkozásukat, mint ahányan új alapításával próbálkoznak.

Megyék üzleti klímája

A feketelista.hu szerint – a korábbiakkal ellentétben – már három olyan megyével is találkozhatunk, ahol tavaly kevesebb cég alakult, mint amennyi lehúzta a rolót. Nógrád megyében például 436 céget töröltek, s mindössze 322 új vállalkozás lépett be a piacra. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1603 cég jutott a töröltek sorsára, pótlásukra mindössze 1366 új vállalkozást indítottak. Komárom-Esztergom megyében 917 új vállalkozásba kezdtek, nem tudták a 1117 töröltet pótolni. Az adatokat összehasonlítva szembetûnõ, hogy az utóbbi két megyében 2011-ben még kétszer annyi új vállalkozás indult, mint amennyi megszûnt.

Az a tendencia azonban még mindig érvényes, miszerint a legtöbb településen több új vállalkozásba kezdenek, mint amennyit bezárnak. A cégmozgásokat illetõen a legélénkebb térség Pest megye, ahol a törölt 2486 céggel szemben tavaly is 92 százalékkal több új társaságot (4768) jegyeztek be. Igaz, ez alig több mint a fele a 2011-ben frissen alapított vállalkozásnak. A bezártaknál harmadával több cégbejegyzésre (1395) került sor Bács-Kiskun megyében. Megközelítõen ilyen arány alakult ki Gyõr-Moson-Sopron megyében, ahol 1056 céget töröltek és 1360 újat jegyeztek be. Hajdú-Biharban 27, Somogyban 26, Tolnában 25, Veszprémben pedig 24 százalékos többlet alakult ki az új cégek javára. A megelõzõ évihez képest 2012-ben alig változott a gazdasági társaságok száma Baranyában, Fejér-megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Tolnában és Zalában.

Városi „cégdemográfia”

Tanulságos elemezni a városok „cégdemográfiáját” is. A korábbiaknak megfelelõen tavaly is a fõvárosban adták fel legtöbben vállalkozásukat, viszont itt jegyeztek be legnagyobb számban új cégeket. Az alapítási kedv lanyhulása azonban Budapesten is szembetûnõ: míg 2011-ben 21 594-en kezdtek új vállalkozásba, addig 2012-ben már csak 13 869-en. Annak ellenére, hogy 10 138 vállalkozást adtak fel, körülbelül ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Az újonnan nyitott cégek száma így is 37 százalékkal felülmúlja a töröltek számát. A nagyobb városok cégnyilvántartásaiból kiderül, hogy tavaly Szegeden volt a legélénkebb az üzleti világ; 457 társaság nevét törölték a céglistáról, ugyanakkor 807 új cégtáblát tettek ki. Így 77 százalékkal több vállalkozás pótolja a megszûnteket. Debrecenben ez az arány 38 százalékos; 617 törölt cégre 851 újonnan alapított jut. Kecskeméten szintén 38 százalékkal múlta felül az újonnan bejegyzett vállalkozások száma (469) a megszûntekét (341). Pécsen 541 társas vállalkozást töröltek, helyükre 616 új próbálkozó lépett. Gyõrben egy év alatt 493 cég szûnt meg, és 591-et alapítottak. Itt egy évvel korábban még 800 új vállalkozásba fektettek. Nyíregyházán 27 százalékkal több új társaságot „gründoltak” (513), mint amennyit töröltek (404), ám egy évvel korábban ez az arány még 129 százalékos volt. Székesfehérváron tavaly az elmúlt négy évet tekintve a legmagasabb volt a cégtörlések száma (379), és a legkevesebb az indulóké (463). Szombathelyen a legszolidabb a mozgás; itt 257 cégbezárásra 269 nyitás jutott. Két olyan nagyváros is van azonban, ahol tavaly már kevesebb vállalkozás indult, mint amennyi megszûnt. Miskolcon 663 céget töröltek, és csak 518 új társaságot jegyeztek be. A csökkenés Tatabányán a legszembetûnõbb: 426 cégkapura került lakat, és csupán 271-et nyitottak ki.

Hol kifizetõdõ?

– Az üzletember számára tanulságosak ezek a számadatok. Egyértelmûen jelzik egy-egy város, térség üzleti klímáját, azt, hol érdemes, kifizetõdõ vállalkozásban kezdeni – egészíti ki a feketelista.hu munkatársainak elemzését Iklódi András, a portál fõszerkesztõje. Hozzáteszi: az egyesített adatbank összesen tizenegy állami intézmény minden elmarasztaló döntésérõl tájékoztatja az érdeklõdõ menedzsereket, befektetõket. Egyetlen klikkeléssel megtudhatják például bármely cégrõl, hogy van-e adótartozása, folyik-e ellene felszámolás vagy végelszámolás, rendezettek-e nála a munkakörülmények. Az információk birtokában nyilvánvalóan megalapozottabb döntést hozhatnak üzleti partnerük kiválasztásánál. Az egyesített feketelista adatbankjában mintegy félmillió vállalkozás csaknem egymillió ügyérõl lehet információkat szerezni – tájékoztat a fõszerkesztõ.

Forrás: feketelista.hu